Erkölcsbölcselet II.

Tartalom

MÁSODIK RÉSZ.
Különös vagy (az életre) alkalmazott erkölcsbölcselet.
Bevezetés 1
ELSŐ SZAKASZ.
Az egyéni kötelességekről és jogokról szóló tan.
Első Könyv.
Az ember Istenhez való viszonyában.
Első Fejezet.
A természetvallás.
Első czikkely.
A természetvallás lényege, szükségessége és viszonya az erkölcstanhoz.
1. §. A vallás fogalma és felosztása . . 4
2. §. A természetvallás szükségessége 6
3. §. A természetfölötti vallás 11
4. §. A vallás viszonya az erkölcstanhoz 13
Második czikkely.
Téves nézetek a vallás lényegéről és szükségességéről.
1. §. A hitközönyösség 19
2. §. A vallási érzet 22
3. §. A vallás eredete 25
Második Fejezet.
Az istentisztelet legfontosabb fajai egyenkint.
Első czikkely.
Az istentisztelet közönséges tényei.
1. §. Az. istentisztelet legfontosabb tényeinek általános felosztása 31
2. §. Imádás és áldozat 32
3. §. Az imádság . . . 34
Második czikkely.
Az istentisztelet rendkívüli tényei.
1. §. A fogadalom 36
2. §. Az eskü 37
Harmadik czikkely.
Az istentisztelet ellen elkövethető bűnök.
1. §. A babona 42
2. §. Vallástalanság 43
Második Könyv.
Az ember viszonya önmagához.
Első Fejezet.
A lélekre vonatkozó kötelmek.
Első czikkely.
Az önmagunk iránt való kötelességekről általában 45
Második ezikkely.
A lélekre vonatkozó kötelességek 48
Második Fejezet.
Az életre és egészségre vonatkozó kötelességek.
Első czikkely.
Nemleges kötelességek: az öngyilkosság tilalma 53
Második czikkely.
Az életre és egészségre vonatkozó igenleges kötelességek . . 60
Harmadik Fejezet.
A külső javakra vonatkozó kötelességek.
Első czikkely.
A becsületről és jó hírnévről való gondoskodás 62
Második czikkely.
Az állásról és külső szerencsejavakról való gondoskodás . . 65
Harmadik Könyv.
Az emberek egymáshoz való személyes viszonyai.
Első Fejezet.
A szeretet és igazmondóság kötelességei.
Első czikkely.
A felebaráti szeretet kötelességei.
1. §. A felebaráti szeretet kötelességéről általában 68
2. §. A felebaráti szeretet kötelességeiről különösen 71
Második czikkely.
Az igazmondóság kötelességei.
1. §. Előfogalmak 74
2. §. Különféle nézetek a hazugságról 77
3. §. A hazugság tiltott voltának bizonyítása 81
4. §. Kétértelmű beszédek és fentartások használata 85
Második Fejezet.
A kölcsönös jogkötelességek és azok kényszerítő volta.
Első czikkely.
A kölcsönös jogok és jogkötelességek.
1. §. Az életre és becsületre vonatkozó jogkötelességek 88
2. §. A szabadságra vonatkozó jogi kötelességek 93
Második czikkely.
A jogkötelességek személyes kényszerítő volta.
1. §. Az önvédelmi jog 96
2. §. Az önsegély joga 100
3. §. A párbaj . . . 103
Negyedik Könyv.
A tulajdonjog.
Első Fejezet.
A tulajdon és birtok fogalma és fajai.
1. §. A tulajdon fogalma 112
2. §. A birtok 116
3. §. A tulajdon fajai 117
Második Fejezet.
A szoczializmus.
Első czikkely.
A szoczializmus fogalma és története.
1. §. A szoczializmus fogalma. A kommunizmushoz való viszonya 120
2. §. A szoczializmus története 122
I. A szoczializmus az ó- és középkorban 122
II. A mai szoczializmus úttörői 123
III. A mai szoczializmus fömegalapítója Marx Károly 125
IV. A szoczializmus jelenlegi alakja 134
Második czikkely.
A szoczializmus alaptételének: az anyagelvű történelmi
felfogás bírálata.
1. §. Az anyagelvű történelmi felfogás mint általános történelmi elmélet 140
I. tétel. Nem létezik a lélek és anyag dualizmusa 141
II. tétel. Nincs változatlan; minden folytonos, véget nem érő keletkezési
folyamatban van 141
III. tétel. A fejlődési folyamatban az irányadó és döntő tényező a gazdasági
viszonyok 144
IV. tétel. Minden történelmi fejlődés gazdasági ellentétekben és osztályharczok
által megy végbe 148
2. §. A történelem anyagelvű felfogásának alkalmazása a szoczializmus megokadatolásában
150
I. Marx érték- és értéktöbbleti elmélete 152
II. Az üzemek központosítása 160
III. A tőke összpontosítása. Az elszegényedés elmélete 164
IV. Válságelmélet 167
V. Iparos tartaléksereg 168
Harmadik czikkely.
A szoczializmus egyéb alaptételei.
1. §. Az összes emberek egyenjogúsága 169
2. §. A bér vastörvénye 176
3. §. A szoczializmus vallásellenessége 179
4. §. A szoczializmus gyökerei és forrásai. A szoczializmus viszonya a szabadelvűséghez 183
Negyedik czikkely.
A szoczializmus lehetetlensége.
1. §. A vitás kérdés közelebbi meghatározása 188
2. §. A termelés szervezése 195
I. A termelési tulajdon közössé tétele 195
II. A szükséglet meghatározása 196
III. A munkaerők felosztása 200
IV. A munka felosztása; pályaválasztás 202
V. Néhány tarthatatlan kibúvó 204
VI. Egy ellenvetés megczáfolása 209
VII. Az összes munkák állami szervezésének képtelensége 210
3. §. A jövedelem nagysága és haladás a szoczializmusban 212
I. Szoczialista álmok 212
II. A munkásság és a gazdálkodás a szoczializmusban 213
III. Haladás a szoczialista államban 216
IV. Művészet és tudomány a szoczializmusban 218
V. Sajtószabadság a szoczializmusban 220
4. §. A munkatermékek elosztása 221
I. A lélekszám 223
II. A munkaidő 224
III. A szolgálmány 227
IV. A szorgalom 228
V. A szükséglet 229
5. §. A túlnépesedés kérdése. A szoczializmus lényegileg nemzetközi 229
I. A túlnépesedés kérdése 229
II. A szoczializmus, ha egyáltalában lehetséges, csak nemzetközi úton volna
keresztülvihető 232
6. §. A család a szoczialista társadalomban 234
I. A házasság 284
II. Nevelés és tanítás ... 237
7. §. Néhány ellenvetés czáfolása 239
I. A szerzetesrendek kommunizmusa 239
II. Az újabbkori nagy gyárüzemek 240
III. Az újabbkori katonaügy 240
IV. Részvénytársaságok 241
Harmadik Fejezet.
A magánföldfulajdon és ellenfelei.
Első czikkely.
A földtulajdon történelmi megvilágításban.
1. §. A földtulajdon elleneinek történelmi módszere 242
2. §. Az orosz mir és a germán Mark-közösségek 246
3. §. A földtulajdon a legrégibb keleti népeknél 254
Második czikkely.
Mezőgazdasági nehézségek a földtulajdon ellen 263
Harmadik czikkely.
A magánföldtulajdon nélkülözhetetlensége 270
Negyedik Fejezet.
A magántulajdon tételes megokadatolása.
Első czikkely.
A különböző tulajdonelméletek áttekintése 277
Második czikkely.
A helytelen nézetek bírálata 279
Harmadik czikkely.
A természetjog-gazdasági tulajdonelmélet czáfolata.
1. §. A helyes nézet magyarázata 283
2. §. A magántulajdon szükségességének tételes megokadatolása 285
3. §. A birtokbavétel eredeti tulajdonczíme 293
4. §. A tárgyaltak kiegészítése. Ellenvetések 299
5. §. Az egyházatyák és hittudósok tana 303
Negyedik czikkely.
A szerzői jog vagy a szellemi tulajdon 311
Ötödik Fejezet.
A levezetett szerzési czímek.
Első czikkely.
A levezetett szerzési czímek az örökjog kivételével.
1. §. Növekedés, egyesülés, feldolgozás,és gyümölcsözés 315
2. §. Az átruházás és elbirtoklás tulajdonczímei 317
Második czikkely.
Az örökjog.
1. §. Előfogalmak. Helytelen nézetek 318
2. §. A végrendelet útján és a végrendelet nélkül való örökösödés természetjogi
megokadatolása 322
3. §. A tételes törvényhozás a végrendelkezést illetőleg 325
Ötödik Könyv.
A szerződések.
Első Fejezet.
A szerződésekről általában.
Első czikkely.
A szerződések lényege és tulajdonságai.
1. §. A szerződések fogalma 332
2. §. A szerződések tulajdonságai és követelményei 333
Második czikkely.
A szerződések fölosztása 335
Második Fejezet.
A szerződések egyenkint.
Első czikkely.
Az ingyenes szerződések 337
Második czikkely.
A kamatkölcsön.
1. §. Előfogalmak 338
2. §. A kamatszedés története . 341
3. §. A kamatszedés jogosultságának megokadatolása 344
4. §. Az említett kamatelmélet jogosultságának igazolása más elméletekkel való
egybevetés által 348
5. §. Az egyház megváltozott állásfoglalásának kifejtése a kamatszedést illetőleg . . 351
Harmadik czikkely.
A kölcsönösen terhelő szerződésekről a pénzkölcsön kivételével.
1. §. Bér-, haszonbér-, munkabér-szerződés 354
2. §. A többi kölcsönösen terhelő szerződés 358
MÁSODIK SZAKASZ.
Társadalomtan.
Első Könyv.
A család.
Első Fejezet.
A társaságról általában.
1. §. A társaság fogalma 365
2. §. A társaság különböző fajai 368
Második Fejezet.
A házasság.
Első czikkely.
A házasság természete és szükségessége.
1. §. A házasság viszonya a családhoz 370
2. §. A házasság története 372
3. §. A házasság mint természetjogi intézmény 378
4. §. A nőtlen élet és a czölibátus 382
Második czikkely.
A házasság tulajdonságai.
1. §. A házasság egysége 387
2. §. A házasság fölbonthatatlansága 390
Harmadik czikkely.
Házassági akadályok és házasság-törvényhozási hatalom.
1. §. Házassági akadályok 397
2. §. A házasság-törvényhozási hatalom 399
Negyedik czikkely.
A házasfelek kölcsönös kötelességei 405
Ötödik czikkely.
A nőegyenjogúsítás kérdése 409
Harmadik Fejezet.
A szülők és gyermekek között fennálló társadalmi viszony.
Első czikkely.
A szülők jogai és kötelességei a gyermekekkel szemben . . 414
Második czikkely.
A gyermekek kötelességei a szülők iránt 420
Negyedik Fejezet.
Az uraság és cselédség közt levő Viszony.
Első czikkely.
A család természetszerű kibővítése a cselédségi-urasági viszony által 422
Második czikkely.
A cselédviszonynak rabszolgasággá való fajulása.
1. §. Történelmi visszapillantás 425
2. §. A rabszolgaság megítélése a természetjog álláspontjáról 432
Második Könyv.
Az államról szóló tan.
Első Fejezet.
Az állam eredete.
Első czikkely.
Az állam keletkezésének távolabbi okai.
1. §. Az állam természetszerű szükségessége 439
2. §. Az államhatalom eredete 446
I. A népakarat mint az államhatalom utolsó forrása. A népszuverénitás . 446
II. Az államhatalom isteni eredete 450
III. Ellenvetések és félreértések 451
IV. Az államhatalom közelebbi meghatározása s egy téves felfogás czáfolata . 454
Második czikkely.
Az állam legközelebbi és közvetetlen okai.
1. §. A történelmi keletkezési formák 456
2. §. Az állam tisztán magánjogi felfogása 458
3. §. A szerződéselmélet Pufendorf véleménye szerint 461
4. §. Az iskolás bölcselők szerződéselméletének, kifejtése 463
5 §. Az iskolás bölcselők elméletének összehasonlítása Rousseau tanával 465
6. §. Ellenvetések az iskolás bölcselők tana ellen 466
7. §. A természetjogi elmélet 475
Második Fejezet.
Az állam czélja.
Első czikkely.
Helytelen nézetek az állam czéljáról.
1. §. A természeti államczél tagadói 479
2. §. Az államczél egyénelvű felfogása 480
3. §. Az államczél szoczialisztikus felfogása 488
Második czikkely.
Az államczél tételes kifejtése.
1. §. Az állam czélja a közjólét, nem a magánjólét 495
2. §. A közjólét további fejtegetése s az előadott nézet okadatolása 499
Harmadik Fejezet.
Az állam alkotó részei.
Első czikkely.
Az állam szervezeti jellege 503
Második czikkely.
Az állam és család összehasonlítása 506
Harmadik czikkely.
Községek és tartományok 598
Negyedik czikkely.
A társadalmi rendek 510
Ötödik czikkely.
Az ország 513
Negyedik Fejezet.
Az államhatalom természete és hatásköre.
Első czikkely.
Az államhatalom fogalma és tulajdonságai 517
Második czikkely.
Általános alapelvek az államhatalom hatásköréről . . . 521
Harmadik czikkely.
Az államhatalom feladatai az erkölcsösségre való tekintettel . . .524
Negyedik czikkely.
Államhatalom és vallás a tisztán természeti rendben 526
Ötödik czikkely.
Egyház és állam.
1. §. Az egyház lényege 532
2. §. Az egyház független az államtól 534
3. §. Az egyháznak az államtól való függetlenségéből folyó következtetések . . . 535
4. §. Az egyház és állam szétválasztása 539
5. §. Az egyház és állam szerves összekötése 540
6. §. A keresztény állam és vallás-egyenjogúság 543
Hatodik czikkely.
Az állam és iskola a keresztény kinyilatkoztatáson kívül.
1. §. Kit illet meg a gyermeknevelés joga? 546
2 §. Állami iskolamonopolium 549
3. §. Állami kényszeriskola 554
4. §. Iskolakényszer és tankényszer 556
5. §. Az állam jogai és kötelességei az iskolával szemben 560
Hetedik czikkely.
Egyház és iskola.
1. §. Az egyház joga az ifjúság vallásos neveltetését illetőleg 561
2. §. Történelmi visszapillantás az egyháznak az iskolához való viszonyára 562
3. §. Az egyház iskolajogai 564
Nyolczadik czikkely.
Sajtószabadság 568
Kilenczedik czikkely.
Az állam és a gazdasági élet. (A szocziális kérdés.)
1. §. Mi a szocziális kérdés? 572

2. §. A pártok állása a szocziális kérdéssel szemben 575
3. §. A szocziálpolitika alapvonalai katholikus szempontból 580
I. Általános alapelvek 580
II. Különös törvényes rendszabályok 581
Tizedik czikkely.
Kitérés a szabadelvűségre 595
Ötödik Fejezet.
Az államhatalom ténykedései.
Első czikkely.
Az állami ténykedések fogalma és felosztása 603
Második czikkely.
A törvényhozó hatalom 605
Harmadik czikkely.
A végrehajtó hatalom.
1. §. Az állami hivatal 608
2. §. Közigazgatás és rendőrség 610
3. § Adójog és hadügy 612
Negyedik czikkely.
A bírói hatalom.
1. §. A bírói hatalom általában . 616
2. §. A polgári törvénykezés 617
3. §. A büntető törvénykezés általában 618
I. A büntető hatalom fogalma 618
II. Különböző vélemények az állami büntetések czéljáról és alapjáról . . 619
III. A büntetőjogi elméletek bírálata 621
IV. Kegyelmi jog 627
4. §. A halálbüntetés különösen 629
I. A halálbüntetés jogossága 629
II. Ellenvetések 633
III. A halálbüntetés czélszerűsége 637
Hatodik Fejezet.
Az államhatalom megszerzése és elvesztése.
Első czikkely.
A közhatalom megszerzése.
1. §. Örökösödés, választás, győzelem és szerződés 639
2. §. Bitorlás és elévülés 641
Második czikkely.
A nyilvános hatalom elvesztése.
1. §. A leköszönés 644
2. §. Letétel és önvédelem 645
I. Előfogalmak 645
II. Történeti rész 646
III. Tevőleges bizonyítás . 650
Hetedik Fejezet.
Az alkotmányok.
1. §. Az alkotmányok fogalma és fajai 653
2. §. Melyik a legjobb alkotmány? 655
3. §. Alkotmányos egyeduralom és népképviseleti rendszer 659
Harmadik Könyv.
A népjog.
Első Fejezet.
A népjogról általában.
Első czikkely.
A népjog fogalma 665
Második czikkely.
A népjog története 667
Harmadik czikkely.
A természeti népjog megokadatolása 670
Második Fejezet.
A népjog béke idején.
Első czikkely.
Általános alapelvek a népek nemzetközi kötelességeiről és jogairól 674
Második czikkely.
A népek alanyi alapjogai 676
Harmadik czikkely.
A népjogi szerződések.
1. §. Az állami szerződések 679
2. §. Az egyezmények 680
Negyedik czikkely.
A nemzetiségi elv 684
Harmadik Fejezet.
A népjog a háborúban.
Első czikkely.
A háború fogalma és megengedhetősége 689
Második czikkely.
A háború megengedett voltának föltételei 692
Negyedik Fejezet.
A népcsalád 695
Névmutató 703
Tárgymutató 709

Témakörök