| Erkölcs és jog | |
| Az emberi cselekvés socialis szabályainak célja | |
| A cselekvés célja | 7 |
| Ezek keletkezése | 9 |
| A három társadalmi imperativum határkérdése. A jog etikai alapjai | |
| Jog és erkölcs parallelizmusát valló felfogás, ennek bírálata. Az ethhikai normák felsőbbsége | 11 |
| Mely életviszonyok szabályozandók a jog s melyek az erkölcs által | 13 |
| A jogi és ethikai megítélés párhuzamossága | 17 |
| A társadalmi szokások | 20 |
| A jogi, erkölcsi szabályok és a társadalmi szokások egybevetése | |
| Alaki eltérés a felállító forum tekintetében | 20 |
| Különbség a kényszer módja, foka tekintetében | 20 |
| A jog mint a külső cselekvés, az erkölcs mint a belső érzület és a helyes külső cselekvés szabálya | 21 |
| A társadalmi szokások, mint a külső cselekvés szabálya | 24 |
| Tartalmi különbség: a jogi norm mint jogosító, az erkölcsi norm, mint kötelességszabály | 26 |
| A jogszabályok mechanicus jellege | 27 |
| A jogi és erkölcsi szabályok tiltó és parancsoló jellege | 28 |
| Az erkölcsi szabályok rétegzettsége a jogszabályok egységével szemben | 28 |
| Jog és erkölcs viszonyának további megvilágítása | |
| A jog ethikai hatalma | 32 |
| A jog erkölcsileg kötelező ereje | 34 |
| Jog és erkölcs összeütközése | 35 |
| Néha a tételes jog erkölcsösebb, mint maga a tételes erkölcs | 36 |
| Jog és erkölcs látszólagos összeütközése | 36 |
| Erkölcstelen és törvénybe ütköző ügyletek | |
| Az erkölcsi követelmények érvényesülése a mai magánjogban | 38 |
| Az erkölcstelen és a törvénybe ütköző ügyletek | |
| Az erkölcstelen ügyletek fogalma a római jogból került | 39 |
| A francia jog álláspontja | 41 |
| Az angol-amerikai jog | 43 |
| Az osztrák jog | 43 |
| A német polg törvénykönyv | 44 |
| A magyar magánjog álláspontja | 45 |
| Az erkölcstelen ügyletek lényege | 45 |
| Az erkölcstelen és a törvénybe ütköző ügyletek elhatárolása | 46 |
| A törvénybe ütköző ügyletek | |
| A törvénybe ütköző ügyletek fogalma | 49 |
| Különösen egyes tiltott ügyletekről a-r | 49 |
| A törvény megkerülését célzó ügyletek | 62 |
| A jogrendszer cogens rendelkezéseibe ütköző ügyletek a-f | 63 |
| A törvénybe ütköző ügyletek jogkövetkezményei | 67 |
| Az erkölcstelen ügyletek | |
| Az erkölcstelen ügyletekre vonatkozó általános elvek | |
| Stammler felfogása az erkölcstelen ügyletekről | 71 |
| E felfogás bírálata | 73 |
| Honnan veendő az irányadó morál | 74 |
| A bíró subjectivismusnak engedett latitude | 77 |
| Morálszakértő meghallgatása | 79 |
| A morálkérdésben való döntés jogkérdés, felülvizsgálatának helye van | 80 |
| A bírónak felül kell emelkednie a helytelen társadalmi erkölcsökön. Osztálymorál | 80 |
| A német ptkv. "guten Sitten"-jének vitás értelme | 82 |
| Folytatás. Az erkölcstelen ügyletekre vonatkozó további általánosságok | |
| Nemcsak tiltó, hanem a parancsoló erkölcsi norm megsértése is figyelembe jöhet | 84 |
| A hétköznapi, átlagos morál | 86 |
| Az erkölcstelen ügyletek objectiv és subjectiv tényállása | 87 |
| Erkölcstelen feltételek | 89 |
| Szerződéseknél rendszerint csak bilateralis turpitudo teszi az ügyletet semmissé | 93 |
| Az erkölcstelenség tudata | 95 |
| Időközi és nemzetközi magánjogi elvek | 95 |
| Az erkölcstelen ügyletek hármas csoportosítása | 97 |
| Az erkölcstelen ügyletek első kategoriája | |
| Az idetartozó ügyletek további öt alkategóriája a-e | 99 |
| Ügyletek, amelyekkel az egyik fél személyét szolgáltatja ki a másik fél önkényének | 102 |
| Ügyletek, amelyekkel az egyik fél vagyonilag szolgáltatja ki magát a másiknak | 120 |
| Ügyletek, melyek által az egyik fél hivatásában szolgáltatja ki magát a másiknak | 122 |
| Ügyletek, melyek által az egyik fél a másik interior helyzetét kizsákmányolja | 130 |
| Ügyletek, melyek által a felek az ügyleten kívül álló személyek erkölcsi érdekeit veszélyeztetik | 145 |
| Ügyletek, amelyek harmadik személyek vagyoni érdekeit veszélyeztetik | 162 |
| Az erkölcstelen ügyletek második kategoriája | |
| A jogügylet cél és második cél fogalma | 172 |
| A felek érzelmi motivumainak közömbössége a jogügylet erkölcstelenségének a megítélése szempontjából | 182 |
| Mikor vehető figyelembe a felek második célja az ügylet erkölcstelenségének a megítélésénél | 184 |
| Kölcsön erkölcstelen célra | 186 |
| Adás-vételi, bérleti szerződés erkölcstelen célra | 188 |
| Ajándékozás erkölcstelen célra | 190 |
| Az erkölcstelen ügyletek harmadik kategoriája | |
| Jogi vagy erkölcsi kötelesség teljesítése fejében kikötött jutalom | 196 |
| Erkölcsileg szabad cselekvéseinkre való elhatározásnak anyagi előnyöktől való függővé tétele | 201 |
| Egyoldalú ügyletek erköcstelensége | 208 |
| Erkölcstelen ügyletek jogkövetkezményei | |
| A jogszabály relativ reactiója | 211 |
| A jogszabály absolut reactiója | 214 |
| A turpis causa befolyása az abstract ügyletekre | 217 |
| Teljes vagy részleges semmisség | 221 |
| Negativ interesse | 223 |
| Erkölcstelen ügylet alapján történő teljesítés érvényessége | 224 |
| A conditio ob turpem causam elvei a római jogban s a ma uralkodó doktrinában | 229 |
| Ez elvek kritikája; más elvek felállításának megkísértése | 233 |
| Kötelezettségvállalás conditiója | 240 |
| Rei vindicatio és conditio ob turpem causam viszonya | 242 |
| Erkölcstelen ügylet biztosítására adott zálog visszakövetelése | 243 |
Folytatás Microsoft-tal