kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Az erkölcsteológia története | |
| Krisztus erkölcsi tanítása | 1 |
| Az apostoli kor erkölcstana | 2 |
| A patrisztikus kor erkölcsi tanítása | 3 |
| A VI-XII. sz. erkölcstanai | 4 |
| A XII.-XV. sz.: skolasztikus kor | 4 |
| A XVI. század | 7 |
| A XVII-XVIII. század: probabilizmus | 8 |
| A XVIII.-XIX. század | 9 |
| A katolikus erkölcsteologia a XX. században | 12 |
| Mit kíván ma az Egyház az erkölcsteológiától | 15 |
| Az erkölcsteológia feladatai | 18 |
| Az erkölcsteológia meghatározása | 19 |
| Nominális meghatározás | 19 |
| Lényegi meghatározás | 21 |
| Az erkölcsteológia módszere | 24 |
| Az erkölcsteologia forrásai | 26 |
| Az erkölcsteologia kapcsolata más tudományokkal | 27 |
| Az erkölcsteologia és a többi teologia ágak | 27 |
| Az erkölcsteologia és a profán tudományok | 29 |
| Normativ-, érték-, példakép-etika | 30 |
| Antropológiai alapvetés | |
| Az erkölcsteológia alapját szolgáltató emberkép | |
| A filozófia emberképe | 32 |
| A teológia emberképe | 34 |
| Istengyermekségünk és Krisztus követése | |
| Istengyermekségünk a Szentháromság műve | 36 |
| Az Istengyermekség: Krisztus követve élni | 37 |
| Krisztus követése feltámadása előtt | 38 |
| Ahogy az ősegyház értette Krisztus követését | 39 |
| A keresztény ember életének végső célja | |
| A végső célról általánosan | |
| A cél meghatározása | 41 |
| A cél fajtái | 42 |
| Krisztus életének végső célja | 43 |
| A keresztény ember életének végső célja | |
| A Szentháromság dicsősége | 45 |
| Az ember tökéletes boldogsága | 46 |
| A végső cél hatásmechanizmusa | |
| A cél-ok hatása elvileg | 50 |
| A végső cél hatásfolyamata | 51 |
| Életünk végső céljának követelményei | 52 |
| A végső cél szankciója | 53 |
| Az erkölcsi cselekvésről | |
| Az erkölcsi cselekvésről általában | |
| Az emberi cselekedet természete | |
| Az emberi cselekedet meghatározása | 55 |
| Az emberi tett fajtái | 56 |
| Az emberi tett tökéletessége | 58 |
| Az emberi cselekedet létrejötte | 60 |
| Az ember tettei | 62 |
| A keresztény ember erkölcsi tetteinek szubjektív tényezői | |
| Optio fundamentalis | |
| Mibenléte | 63 |
| Megnyilatkozásai | 64 |
| Fajtái | 64 |
| Az erkölcsi cselekvés szabadsága | |
| A szabadságról általában | 65 |
| Az erkölcsi cselekvéshez szükséges szabadság | 66 |
| Isten gyermekeinek szabadsága | 70 |
| Az Egyház hivatalos tanítása a szabadságról | 73 |
| A szabad szándék egy-egy konkrét tettnél | 74 |
| Az erkölcsi cselekvéshez szükséges figyelem | |
| A figyelemről általában | 76 |
| A figyelem fajtái | 76 |
| Az erkölcsi cselekvéshez szükséges figyelem | 77 |
| Az erkölcsi megismerés | |
| A megismerés a szabadság feltétele | 78 |
| Istenképiségünk és az erkölcsi megismerés | 78 |
| A jóság mint a megismerés feltétele | 79 |
| Az értelem és az akarat összefüggése | 81 |
| Az erkölcsi jó megismerésének fajtái | 82 |
| Vakság az erkölcsi értékkel szemben | 83 |
| Az erkölcsi megismerés mélysége | 84 |
| Az erkölcsi cselekvést gátló vagy kizáró tényezők | 85 |
| Az erkölcsi cselekvést távolról akadályozó normális tényezők | 86 |
| Az erkölcsi cselekvést közelről akadályozó normális tényezők | 86 |
| A szabad akaratot befolyásoló akadályok | |
| Az erőszak | 87 |
| A félelem | 88 |
| A szenvedélyek | 92 |
| Készségek | 98 |
| Az értelem használatát gátló normális tényezők | |
| A tudatlanság meghatározása | 99 |
| A tudatlanság fajtáái | 100 |
| A tudatlanság hatása az erkölcis cselekvésre | 101 |
| Az erkölcsi cselekvést gátló beteges tényezők | |
| Psychozis | 103 |
| Neurózis | 104 |
| Psychopathia | 106 |
| Az erkölcsi cselekvés objektív tényezői | |
| Erkölcsi tetteink objektív tényezői | 107 |
| A cselekedet tárgyának erkölcsi hatása | 108 |
| A minősítés lehetőségei | 109 |
| Materiális és formális minősítés | 109 |
| A tárgy határozza meg a tett fajtáját | 109 |
| A körülmények erkölcis hatása | |
| Az erkölcsiséget befoylásoló tényezők | 110 |
| A konkrét tettet minősítő körülmények | 111 |
| A körülmények hatásának alapelvei | 111 |
| Konkrét körülményhatások | 113 |
| A cselekvő alany célkitűzésének erkölcsi hatása | |
| Hogyan hat a cselekvő célkitűzése | 114 |
| A cselekvő motívuma hatásának alapelvei | 114 |
| Az erkölcsileg közömbös emberi tettek | |
| Általában vetve fel a kérdést | 116 |
| Konkrét tetteket nézve | 117 |
| Erkölcsi tetteink fizikai következmnényei | |
| A következmény szándékoltsága | 120 |
| Ha a következmény jó | 120 |
| Ha a következmény rossz | 121 |
| Ha egyszerre következik jó és rossz | 122 |
| A társas emberi tettek erkölcsi értéke | |
| A társas tevékenység objektív és szubjektív tényezői | 124 |
| A személyes és közösségi cselekvés összefüggése | 125 |
| A keresztény ember és az egyházi közösség | 125 |
| A keresztény ember és a civil közösség | 126 |
| A társas tevékenység részleteiben | |
| Kooperáció az erkölcis életben | 127 |
| A kooperáció fajtái | 128 |
| A társas tevékenység erkölcsi hatása | 128 |
| A keresztény élet törvénye | |
| Az erkölcsi törvényről általában | |
| Téves nézetek az erkölcsi normáról | 132 |
| Az erkölcsi törvény helyes fogalma | 133 |
| Az erkölcsi törvény és érték összefüggése | 134 |
| Az erkölcsi törvény fajtái | |
| A törvényhozó szempontjából | 136 |
| A törvény tartalma szempontjából | 137 |
| Az erkölcsi törvény fajtáiról részletesen | |
| Az örök törvény | |
| Az örök törvény meghatározása | 138 |
| Az örök törvénnyel kapcsolatos fogalmak | 138 |
| Az örök törvény és az isteni bölcsesség | 139 |
| Az örök törvény sajátosságai | 139 |
| Kapcsolatai a többi törvénnyel | 139 |
| A természetes erkölcsi törvény | |
| Lényege és sajátosságai | |
| A természettörvény általában | 141 |
| A természetes erkölcsi törvény | 141 |
| A természettörvény és a természetjog | 142 |
| A természetes erkölcsi törvény sajátságai | 142 |
| A természetes erkölcsi törvénnyel kapcsolatos részletkérdések | |
| A természetes erkölcsi törvény léte | 143 |
| Megismerhetősége | 147 |
| Tartalma | 148 |
| Kötelező ereje | 149 |
| Megismerésének bizonyossága | 150 |
| Keresztény értékelése | 151 |
| A kinyilatkoztatott erkölcsi törvény | |
| Az ószövetségi törvény | 153 |
| Jézus és az ószövetségi törvény | 155 |
| Az Újszövetség erkölcsi törvénye | 157 |
| Az emberi törvények | |
| Az emberi törvény fogalma | 160 |
| Mennyiben kötelez lelkiismeretben | 161 |
| Milyen súlyosan kötelez | 163 |
| Az emberi törvényhozás tárgya | 164 |
| Kikre vonatkozik az emberi törvény | 165 |
| Az erkölcsi törvények magyarázata | |
| A természetes erkölcsi törvény magyarázata | 166 |
| A kinyilatkoztatott törvény magyarázata | 167 |
| Az emberi törvény magyarázata | 167 |
| Az erkölcsi törvény kötelező erejét befolyásoló tényezők | |
| Külső körülmények | 168 |
| Mentesítő okok | 169 |
| ignorantia | 169 |
| A törvény megszünése | 170 |
| Privilegium és felmentés | 170 |
| A keresztény életre vonatkozó tanácsok | |
| A kötelező, tanácsolt és megengedett erkölcsi cselekvés | |
| Kötelező erkölcis értékek | 171 |
| Tanácsolt erkölcsi értékek | 172 |
| Megengedett erkölcsi értékek | 173 |
| Az evangéliumi tanácsok | |
| A keresztény tökéletesség | 173 |
| A Szentírás tanítása | 174 |
| A szerzetesség | 175 |
| A tökéletességre törekvők | 175 |
| A lelkiismeret | |
| A lelkiismeretről vallott felfogás fejlődése | |
| Lelkiismeret a primitiv népek között | 176 |
| A lelkiismeret a görög-római korban | |
| Sokratesz | 177 |
| A sztoikusok | 178 |
| A lelkiismeret a Szentírásban | |
| Amit a lelkisimeret a kinyilatkoztatástól kapott | 178 |
| Az ószövetség fogalma a lelkiismeretről | 179 |
| Krisztus tanítása a lelkiismeretről | 180 |
| A lelkiismeret szent Pál teologiájában | 180 |
| Vélemények a patrisztikus korban | 181 |
| A lelkiismeret szemlélete a középkorban | |
| Nagy szent Albert | 182 |
| Aquinói szent Tamás | 182 |
| A nominalizmus kora | 183 |
| A skolasztikus szemlélet értékelése | 183 |
| A lelkiismeret az ujikorban | 184 |
| Az Egyház hivatalos tanítása a lelkiismeretről | 185 |
| A lelkiismeret fogalma és fajtái | |
| A lelkiismeret meghatározása | 187 |
| A lelkiismeret fajtái | 188 |
| A lelkiismeret fajtáinak rendszere | 191 |
| A lelkiismeret fajátinak erkölcsi értékelése | |
| Helyes lelkiismeret | 192 |
| Téves lelkiismeret | 192 |
| Aggályos lelkiismeret | |
| Mibenléte | 194 |
| Ismertetőjegyei | 194 |
| Okai | 195 |
| Az aggályosok "kiváltságai" | 196 |
| Laza lelkiismeret | |
| Farizeusi lelkiismeret | 197 |
| Kiégett lelkiismeret | 197 |
| A laza lelkiismeret okai | 198 |
| A zavaros lelkiismeret | 198 |
| Biztos lelkiismeret | |
| A lelkiismeret bizonyossága | 199 |
| Az erkölcsi bizonyosság fajtái | 200 |
| A biztos lelkiismeret alapelvei | 201 |
| A kétes lelkiismeret | |
| Az erkölcsi kétely mibenléte | 202 |
| Az erkölcsi kétely fajtái | 202 |
| Alapelvek | 204 |
| A kétely eloszlatásának lehetőségei | 204 |
| A reflex principiumok | 205 |
| A morális szisztémák | 207 |
| A biztosabbat kell választani | 209 |
| A lelkiismerettel kapcsolatos problémák | |
| A lelkiismeret és a tekintély kapcsolata | 212 |
| A lelkiismeret szabadsága | 213 |
| A lelkisimeret formálásának kötelezettsége | 214 |
| A morális szisztémák mi értékelése | 214 |
| A szituációs etika és a lelkiismeret | 215 |
| A lelkiismeret fejlődésének mai állása | 217 |
| A jótettek és az erények | |
| A jótettekről | |
| A jótettek az Evangéliumokban | 220 |
| A jótettek szent Pál leveleiben | 221 |
| Szent Péter és szent Jakab tanítása | 222 |
| Az erényekről általában | |
| Az erényszentírási fogalma | 223 |
| Az egyházatyák és aközépkor | 224 |
| A XV.-XIX. század | 224 |
| Az erény értékelése napjainkban | 225 |
| Az erény fogalma és fajtái | |
| Az erény meghatározása | |
| A filozófiai erényfogalma | 226 |
| Az erkölcsteológia erényfogalma | 226 |
| Az erény fajtái | |
| Eredet szempontjából | 227 |
| Tartalom szempontjából | 228 |
| A természetes erények | |
| Lényege | 230 |
| Kapcsolatuk a szeretettel | 231 |
| A szerzett erkölcis erények tulajdonságai | 231 |
| Az erkölcsi erények kritériumai | 232 |
| A természetfeletti erények | |
| Lényege | 233 |
| Viszonya a természetes erényekhez | 234 |
| Dinamikájuk | 235 |
| A bűnök és a bűnös készségek | |
| A bűn természete | |
| A bűn a kinyilatkoztatásban | |
| Az Ószövetség könyveiben | 238 |
| Az Újszövetség könyveiben | 239 |
| A bűn erkölcsteológiai fogalma | |
| Szent Ágoston meghatározása | 240 |
| Szent Tamás bűn-fogalma | 241 |
| A bűn fajtái | 242 |
| A bűnök erkölcsteológiai értékelése | |
| A halálos és bocsánatos bűnök megkülönböztetésének alapjai | |
| A Szentírás tanítása | 245 |
| Az Egyház hagyománya | 246 |
| A halálos bűn teológiai értékelése | |
| A halálos bűn fogalma | 246 |
| A halálos bűnök erkölcsi értéke | 247 |
| A halálos bűn feltételei | 248 |
| Felismerése konkrét esetekben | 249 |
| A bocsánatos bűn teológiai értékelése | |
| A bocsánatos bűn fogalma | 251 |
| Feltételei | 252 |
| Conversio pecatorum | |
| A bűnök elvi minősége a tárgy részéről | 253 |
| A szubjektív tényezők hatása | 253 |
| A belső bűnök | |
| Delectatio morosa | 254 |
| Desiderium pravum | 255 |
| Gaudium pravum | 255 |
| A bűnök fajlagos és számszerinti megkülönböztetése | |
| A bűnök fajlagos megkülönböztetése | |
| A fajlagos különbség alapja | 256 |
| A bűn fajtáinak elnevezése | 257 |
| A bűnök számszerinti megkülönböztetése | |
| A számszerinti különbség alapja | 257 |
| Több fizikai tett egy erkölcsi tárgyat érint | 258 |
| Több erkölcsi tárgyat érint egy fizikai tett | 259 |
| Az erkölcsileg tökéletlen tettek | |
| Az erkölcsi tökéletlenség fajtái | 260 |
| Erkölcsi értékelése | 260 |
| A bűnös készségek | |
| Meghatározása | 262 |
| Összehasonlítása az erénnyel | 263 |
| Fajtái | 263 |
| A kisértések | |
| A próbára tevő kisértés | |
| Isten részéről | 264 |
| Az ördög részéről | 265 |
| Az emberek részéről | 265 |
| A bűnre való kisértés | |
| Isten részéről | 265 |
| Az ördög részéről | 265 |
| Az emberek részéről | 265 |
| Magatartási lehetőségek a kisértéssel kapcsolatban | 266 |
| Gyakorlati elvek a kisértésekhez | 266 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.