| Előszó a második kiadáshoz | 9 |
| Előszó az első kiadáshoz | 13 |
| Bevezetés | 19 |
| Azonos-e a szép területe a művészetével? | |
| A feladat | |
| A művészet aktualitása | |
| A művészet egzisztenciális jelentése mint az életvalóság alakítása | |
| Magától értetődő-e a művészet? | |
| A művészet elmélete és az esztétika | |
| A művészet egzisztenciális jelentése és az esztéticizmus elleni reakció | |
| A költészet mint "irodalom" vége | 23 |
| Baudelaire: a költő mint a transzcendencia tanúja | |
| Rimbaud: a költői tevékenység áthelyezése az irodalmi műből az egzisztenciába | |
| Lautréamont: a költészet önmegtagadása | |
| A szürrealizmus mint anti-irodalom és anti-művészet | |
| A jelenkor problémái mint az ókori szövegek vizsgálatának kiindulópontja | |
| A történeti kategóriák összezavarodása. A tradíció szükségszerűsége | |
| Újkori és jelenkori művészet | 30 |
| Az újkori művészet mint a világ felfedezése | |
| A művészet helyének és feladatának megváltozása | |
| A jelenkori művészet jelentésének problémája | |
| A szép mint az ősvalóság ragyogása és hatalma. A szép ontológiai jelentése | 34 |
| A szépről és a művészetről szóló legkorábbi nézetek | |
| Alkalmazhatóak-e esztétikai kategóriák az ókor "szép" alkotásaira? | |
| A szép és a művészet Platón előtt felfogásához | |
| A szép és a jó. Hésziodosz | |
| A szép ontológiai jelentése Homérosznál | |
| Hérakleitosz. Empedoklész | |
| A püthagoreusok. Polükleitosz kánonja | |
| Xenophón Szümposzionja két szöveghelyének interpretációja | 46 |
| A probléma | |
| A szép hatalma | |
| A szépség mint uralkodó és irányadó | |
| A szép transzcendentális jellege | |
| A szép erotikus jellege | |
| A szépség nem egy individuum szubjektív alkotása, hanem ontológiai realitás | |
| Ariadné és Dionüszosz pantominjátéka | |
| A szép hatalma mint a történeti-emberi közösség alapja | |
| A szöveg | |
| A szöveg tagolása | |
| A szépség közvetlen hatása | |
| A szépség és hatalma - Erósz - mint az emberi képességek forrása | |
| Művészet és művész | |
| A szép átfogó ontológiai jelentése | |
| A természet és az emberi művek szépsége | 59 |
| A művészet problémája Xenohónnál | |
| A szép érzéki előfeltétele | |
| A szépség mint a dolgok tulajdonsága | |
| Szépség, nagyság, alak, rend | |
| Az emberi művek szépsége | |
| A kalokagathia problémája | |
| A művészet mint mimészisz | |
| Aktuális vizsgálódások | 66 |
| Az esztétikai beállítódás | |
| A múzeum mint az esztétikai beállítódás kifejeződése | |
| A szép ontológiai felfogása a jelenlegi művészeten belül | |
| A művészet ítélése. Platón | 74 |
| A szép ontológiai jelentése | |
| A művészeten túli művészet | |
| A szépség mint határok közé lpés, külső és belső szépség | |
| Ontológiai jelentés. Az Erószhoz való viszony | |
| A szép és hatalma | |
| Erósz, vágyakozás és a szépben való nemzés | |
| A keresztény-bizantinikus művészet platonikus-ontológiai vonásai | |
| A modern esztétikai beállítódás félreértései | |
| Platón ősformái és Mondrian egyetemes hangsúlya | |
| A művészet meghatározása | 83 |
| A művészet isteni eredete | |
| A mimészisz eredeti jelentése | |
| Az utánzás tárgya. A valóság három foka | |
| Teremtő és utánzó művészet | |
| Az emberi cselekvés (praxisz) mint a költészet és a zene tárgya | |
| A művészet kritkája Platónnál | |
| A kötelmet adó valóság mint a művészet méltó tárgya | |
| Mindenféle "esztéticizmus" platóni elutasítása | |
| "Szuprematizmus" . A tárgynélküliség mint ősvalóság | |
| Az esztétika megszületése Arisztotelész | 96 |
| Tekhné és poiészisz | |
| A probléma felvetése | |
| A Poétika fogalmának teljes jelentésköre | |
| A tekhné és a poiészisz közötti különbség és viszony | |
| Az anyag és forma kettősége | |
| A művészet lényege: a müthoszok összeállítása és a mimészisz | |
| Mimészisz, müthosz és praxisz | 100 |
| A müthosz és a mimészisz fogalmának eredeti jelentése | |
| A művészi mimészisz tárgya: az emberi praxisz | |
| A praxisz fogalmának magyarázata | |
| A művészet mint a praxisz mimészisze | |
| A művészet tárgya: az emberi lehetőségek | |
| A tánc mint művészi fenomén | |
| A szépség mint beteljesített praxisz a Platón előtti hagyományban, a müthosz mint szakrális értelemadó teljesség | |
| A müthosz mint a tragédia fő eleme | |
| Művészet és élet | |
| A tanító jellegű poétikák kritikája | |
| Hang, hangjel, nyelv. A szó mint mimészisz | |
| A művészi müthosz | |
| A szép és a lét elválása | 113 |
| A szépség fogalmának ontológiai alkalmazása | |
| Rend, szimmetria és egység | |
| A poétikai egyetemesség problémája | |
| A művészet mint a transzcendálás emberi képességének tanúsítása | |
| A művészet fogalmának változása | |
| A hellenizmus és a kései antikvitás | |
| A szépség ókori elméletének általános ontológiai alapvonása | 119 |
| A művészet pedagógiai igazolása. Plutarkhosz, Quintilianus | 120 |
| A sztoicizmus | 122 |
| A szép antológiai fogalma Senecánál | |
| Seneca művészetelmélete | |
| Cicero | 126 |
| A szép iránti természetes érzés fogalma | |
| Szépség és hasznosság | |
| Philosztratosz. A művészi fantázia elmélete | 130 |
| Vitruvius | 131 |
| Horatius | 133 |
| Horatius | |
| Költészet és fantázia az emberi közösség eredeténél | |
| A művészet utolsó ontológiai értelmezése az ókorban | |
| Plótinosz | |
| A költő feladata. A fenségesről című irat | |
| Összegezés | 139 |
| Ontológiai gondolkodás és a költés technikája | |
| A látszattól a valóságig. Dadaizmus és szürrealizmus | |
| A művészetek és az élet egysége. A Bauthaus | |
| A látszatvilág meghaladása. Blaue Reiter, Kandinszkij | |
| Szöveggyűjtemény | 148 |
| Kronológia | 213 |
| Bibliográfia | 214 |
