Értékelemzés rendszerelméletben

Tartalom

Bevezetés
I. fejezet
1. Az értékelemzés története 5
2. Az értékelemzés meghatározása 9
2.1 Szervezett módon 9
2.2 Alkotó módon kritikus 10
2.3 funkcionálisan irányitott 10
3. Az értékelemzés alapfogalmai 10
3.1 A termék 11
3.2 funkció 11
3.3 Költség 11
3.4 Érték 12
4. Az értékelemzés beillesztése a szocialista gazdálkodásba 14
A fogyasztás és termelés kapcsolata 17
5.1 Termelés-szervezés az ellátás színvonala függvényéhen 19
5.2 Az előny és áldozat viszonya 21
6. Az értékelemzés jellemzői 22
6.1 Az értékelemzés gondolkodási rendszere 23
6.2 Funkcióra irányított egyéni szemléletmód 25
6.3 Alkotó emberi gondolkodás 27
6.4 Team munka 28
6.5 Kérdés-felelet technika 33
6.6 Kulcstechnikák 34
II. fejezet
Az értékelemzés a rendszerszemlélet érvényesítésének hatékony eszköze 37
1. Rendszerszemlélet 37
2. Rendszerelmélet 39
2.1 A rendszer jellemzői 41
2.2 A rendszerben lezajló folyamatok 42
2.3 A struktúra elemzése 42
2.4 Rendszerek osztályozása 44
3. A rendszerszemlélet érvényesítése a gyakorlatban 51
4. Gazdasági rendszer 53
4.1 A vállalat mint gazdasági rendszer 54
5. Rendszerszemléletű értékelemzés 55
5.1 Az értékelemzés feladata a konzerviparban 57
6. Az értékelemző munka jelentősége a termék- minőség színvonalának javításában 57
6.1 A minőség általános meghatározása 59
6.2 A termékminőség 59
6.3 A termékminőség fogalma a fogyasztó oldaláról 60
6.4 A termékminőség fogalma a termelők oldaláról 62
6.5 A termékminőség fogyasztói és termelői értékelésének összefüggése 63
III. fejezet
Értékelemzés a gyakorlatban 68
Előkészítő intézkedések 68
1.1 Oktatás 70
1.2 Tervezési-szervezési feladatok 72
1.3 A tervezés során érvényesítendő szempontok 73
2. Az értékelemzés tárgyának kiválasztása 75
2.1 ABC analizis 78
2.2 Pareto diagram 79
3. Az értékelemző csoport megalakítása 81
3.1 A team létszáma 83
3.2 A team-ek szakmai összetétele az iparban 84
3.3 Értékelemző kiválasztása 84
4. Célkitűzés, anyagi ösztönzési rendszer kidolgozása 86
5. Munkaterv elkészítése 88
6. Információ gyűjtés 92
6.1. Kérdés lista 96
6.2. Információk előállitása 97
6.2.1 Vállalati források 97
6.2.2 Külső források 98
6.3. Információ elemzés 99
7. Funkcionális elemzés 102
7.1. Funkció meghatározás elve 103
7.2. Funkciók osztályozása, csoportositása 106
7.2.1 A funkciófajták meghatározásának módja 110
7.3. A funkció megállapítás logikai menete 114
7.4. Megjegyzések a funkciók deklarálásához 117
7. Funkciómodellek 121
7.5.1 A funkciómodellek készítésének általános szabálya 121
7.5.2 Funkció családfa 123
7.5.3 FAST-módszer 125
7.5.4 Morfológiai séma 126
Funkció-költségek megállapitása 131
8.1. Funkciók és funkcióhordozók kapcsolatának ábrázolása 132
8.2. Funkcióhordozók költségeinek megállapítása 133
8.3. Funkcióköltségek költségfajtánkénti számbavétele 133
8.3.I Anyag és bérköltségek megállapítása 134
8.3.2 Gépüzemelési költségek meghatározása 136
8.4. Költségek funkciókhoz rendelése 142
8.5. Részprobléma /alrendszer/ kijelölése 143
8.6. Paraméterek kvantifikálása és preferálása 144
8.6.1 A különbségen alapuló értékelés 145
8.6.2 Pontozásos módszerek 146
8.6.3 Pontértékek meghatározása 147
8.6.4 fontossági /preferencia/ együtthatók megállapítása 149
8.6.5 A legjobb érték módszere 157
8.7. Érzékszervi vizsgálatok 161
8.8. A részprobléma /alrendszer/ elemzése 163
9. Alkotó munka 164
9.1. A problémamegoldás, az alkotó gondolkodás lépései 167
9.2. Alkotó gondolkodást elősegítő módszerek 168
Módszerek és alkalmazásuk 169
9.3.1 A brainstorming 171
9.3.2 Delphi-technika 173
10. Az optimális megoldás kiválasztása 175
11. Döntés-előkészítés. A javaslat előterjesztése 179
12. Döntés 182
13. Bevezetés 182
14. Kiértékelés 183
Felhasznált irodalom

Témakörök