Értekezések a történelmi tudományok köréből XVIII.

Tartalom

Téglás Gábor: Herodotos Daciára vonatkozó földrajzi adalékainak kritikai méltatása. (Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1898. október 10-iki ülésén) (1899.)
Bevezetés. Az irodalmi felfogások történelmi fejlődése 1
I. A görögök legrégibb értesülése a Duna mellékéről. Herodotos felfogása az Istrosról. Az aldunai zuhatagokat nem ismerte. Az Istros felső folyásáról a mai Tiszán felül nem volt biztos értesülésük. A nagy magyar Alföldön a sigyonokról volt értesülése, a kik méd ruhában jártak; apró, bozontos szőrű lovaikat csak kocsikban használjatták. Az Istroson túl méhek akadályozták szerinte a közlekedést 13
Herodotos idejében a görögök előtt ismeretlenül maradt aldunai zuhatagok rövid ismertetése 24
II. A skythák földjéről, az Istrost nagyra növesztő öt mellékfolyó hol- és mibenléte 29
2. A Tiaranthos eredetijét Goos Károly a Teljormannban kereste. Vizsgálódásaim arra vezettek, hogy skythák Carant-jából alakult ki a Tiaranthos, melyet Ptolemaeus Ammianus Marcellinus Gerasus-nak ismertek. Ebből a mai Szeret név alakult aztán ki 29
3. Az Araros eredetijét Goos Károly a Szeret-ben keresett, mivégből Ptolemaeus Hi-ar-ar-os-ra tagolta, csakhogy elfogadhatóbbá tegye elméletét. Részemről a tümüso hágóról eredő Prahova vizében jelölöm ki Araros utódát, miután a görögök Pyretos nevét a skythák Arara, Arorova alakban használhatták, épp úgy, mint a Pruth-nál történt, melynek görög Pyretos nevét a skythák Porata-ként emlegettek, a mint maga Herodotos is feljegyezte. - Mai napság a Jalomiczát tekintik elég hibásan a Prahova helyett főfolyónak 31
4. A Naparis. A Naparist Goos Károly a Tioranthos-sal elhibázott téves kiindulása következtében a Jelomiczában keresvén, magától érthetőleg heves eredményhez jutott. Kutatásaim alapján sikerült megállapítanom, hogy a Naparost Herodotos téves értesülésből vagy másolási zavarból sorolhatta az Istros mellékvizei közé, miután messze a skythák földjén a mai Dnjeper, Danaper főágát képezi . A Naparisnál Herodotost az ejthette különösen tévedésbe: hogy a Dnjepert Borysthenes néven emlegettek a görögök. A Borysthenes név azonban a Dnjeper másik főágát: a Berezinát illeti 33
5. Az Ordessos. Ez a név majdnem felismerhető éppséggel fenmaradt a mai Ardsis-ban 38
III. A Haimos bérczeiről eredő mellékfolyók. A thrák krobyzoktól eredő Athrys, mai Jantra, Noes, mai Ozma, Artanes, mai Vid; a painok földjéről, a Rhodope hegységből eredő Skios, mai Isker folyók. A Haimos hegység az időbeli kiterjedése. Herodotos szerint az aldunai zuhatagokon átterjedve felöleli vala a krassó-szörénymegyei, sőt a hunyaf- és szebenmegyei határegységet is legalább a Verestoronyi szorosig.
IV. Az Atlas meghatározása 45
1. Az Atlas, a mai Olt 45
2. Az Auras. Legnehezebb vala az Auras utódának megállapítása. Goos Károly a Zsil-ben kereste azt, holott Ptolemaeus a Zsilt Arrabon néven emlegette. Az Al-Duna mellől Daciába vezető hadi útat követve, Versecz közelében, Varadja-nál, a Karas partján Arciadava állomásra találunk. Az Auras is s egyetlen hangváltozattal fejlődött ki az Areas-ból (Argas) a Karas folyó mai neve. Semmi kétség tehát, hogy a Karast értették az Auras, Areas
alatt 46
3. A Tibisis, a mai Temes 51
V. A Maris, a mai Maros mint az agathyrsusok főfolyója 52
VI. Földrajzi meghatározásaim főbb eredményeinek összefoglalása 54
VII. Végkövetkeztetések. A régi Dacia összeköttetéseinek útjai és okai a görög
űzletvilággal 59
VIII. Zárszó 62

Veress Endre: Erdély fejedelmi interregnuma. 1551-56. - Izabella királyné diplomácziai működése (Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1898 október 10-iki ülésén) (1899.)
Előszó 3
I. Az 1538-iki nagyváradi béke következményei. Ferdinánd politikájának czélja: megszerezni Erdélyt és a szentkoronát. Oppeln és Ratibor csalétkének feltűnése 1544-ben. György barát és Izabella királyné magatartása. Castaldo tábornok és a többi biztosok megjelenése. A gyulafejérvári 1551-iki egyezség. A korona átadása a felvinczi mezőn. A kolozsvári országgyűlés. A királyné késedelmének oka; indúlása és búcsúja Erdélytől 8
II. Izabella és fia Kassán. Kísérete. Loboczky Mátyás köldetése Ferdinándnál. Loboczky jelentése a sléziai herczegségekről. Az újév. György barát halála hírének hatása Izabellára. Kassa átadása a király megbízottjainak. Izabella 1552 jan. 27-én Oppelnbe indúl. Az oppelni herczegség átadása. Az uradalom szervezése 20
III. Izabella útja. Pihenő Krakóban és Krzepicén, a hol testvére, a lengyel király meglátogatja. Beérkezése Oppeln várába. Keserve. Az oppelni vár és herczegség állapota. Izabella körútja tartományiban. Távozása Varsóba, az anyjához. Ennek híre a bécsi udvarban. Loboczky újabb köldetése és tárgyalásai. A varsói udvar magatartása. Izabella télire krzepicei várába húzódik. Hazatérő terve, és összeköttetései. Ferdinánd követsége. Ratibor átadása 30
IV. A szultán kezdeményezése János Zsigmond hazahozatala érdekében. Összeköttetése az erdélyi rendekkel. Petrovics Péter működése. II. Henrik frnaczia király támogatása. Castaldo kirendelése Erdélyből. A magyarországi felkelés Izabella érdekében, és terjedelme. Ferdinánd ígéretei. Redern és Logau Izabellánál. Merész fellépésök, melylyel Izabellátóól a zarkii nyilatkozatokat kicsikarták. Hogyan ellensúlyozta azokat a királyné? Ferdinand főherczeg Izabellánál Krakóban, a lengyel királyi lakoma alkalmából. Izabella, anyja és testvére magatartása. Török és oláh követek Izabella ügye érdekében a lengyel királyi udvarban 48
V. Izabella további diplomácziája. V. Károly császár követének látogatása nála Wielunban. Izabella emlékirata. Ferdinánd válasza, mentegetőzése. Castaldo János Alfonz Izabellánál Piotrkówon. A szultán biztató levelei. A lengyel származású Ibrahim bég támogatása a portán. Az erdélyi követek a szultánnál. Ferdinánd ellenakcziója. Lengyelországba küldött követeinek adott útasítása.
VI. A követek tárgyalása Izabellával Piotrkówon és Kockón. Izabella Varsóban. A szultán levele az erdélyi rendekhez. Haydenreich küldetése a lengyel udvarban. Izabella távozása piotrkówi szállására. János Zsigmond neveltetése. Haydenreich újabb útja; hideg fogadtatása. A török követség a lengyel királyi udvarban, és Izabellánál Piotrkówon. Ünnepélyes fogadtatása. Havasalföldi és magyarországi követségek Izabellánál. Újabb alkudozások Boroszlóban, Varsóban és Bécsben. A lengyel király és senatorok véleménye János Zsigmond visszahelyeztetése ügyében. Castaldo Alfonz újabb két küldetése Varsóban és Izabellánál: Piotrkówon, majd Wisniczen; a hol később Rakovszky György is megjelenik. Izabella Sanokra vanúlása egész udvarával 79
VII. Hogy telt az idő Sanokon és környékén? Izabella összeköttetése a lengyel királylyal. Kárpűtoltatásának újabb terve. Alfonz lovag távozása a lengyel udvarból. Haydenreich további működése. A szultán támogatása; 1555. ápr. 11-én a divánban János Zsigmondot Magyar- és Erdélyország királyának kiáltják ki. Ferdinánd követei a portán, mely félévi fegyverszünetet engedélyez. A szultán mentegetőzése Izabellánál, a kihez Mahmud pasát küldi. A bécsi udvar engedékenysége. Izabella követelésének törlesztése a sléziai Pless uradalmával. E terv nehézségei. Haydenreich hazaindúlása. Izabella újra Oppelnben; diplomácziai ügyessége 96
VIII. Bona királyné indúlása Olaszországba. Búcsúja Izabellától Varsóba. Fogadtatása az oppelni herczegség területén. Hogy kormányozták azt Izabella emberei? Izabella közönye a terjedő protestantismussal szemben. Bona királyné Bécsben. Tárgyalása Ferdinánddal. Az erdélyi rendek fejedelmökké választják János Zsigmondot. Izabella elútazása Varsóból. Ilyvóra érkezik 1556 febt. 29-én. További működése. Érintkezés Ferdinánd és a lengyel király udvarával. Izabella levele a lengyel királynéhoz. Összeköttetése a magyarokkal ls oppelniekkel, a kik mindenféle kiváltságot kérnek tőle. Az erdélyi rendek küldöttségének megérkezése aug. 1-ére 109
IX. Ferdinánd politikájának változása. Kibékülése a kényszerűséggel. Ujlaki János knini püspök küldetése a lengyel királynál. Izabella hálás üzenete Ferdinándhoz és búcsúja testvérétől: Zsigmond Ágost királytól. Hazaindúlása. Kolozsvárra érkezése. Petrovics érdeme. Az interregnum vége.
X. Mi lett a gazdátlanná vált oppeln-ratibori herczegségekkel? Hogy szerepel azok csalétke továbbra is János Zsigmond fejedelem uralkodása idejében, Miksa alatt is, egészen haláláig? 124

Békefi Remig: A sárospataki ev. ref. főiskola 1621-iki törvényei (Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1899. évi január 9-iki ülésén) (1899.)
I. Fejezet: Az iskola szervezete 1621-ben 3
I. A törvény kéziratai 3
II. A törvény forrásai 6
III. Tanerők, tantárgyak és tanrendszer 8
IV. Vallásos és erkölcsi nevelés 19
V. Tanulók és fegyelem 23
VI. Tanulók iskolai tisztségei 32
VII. Iskolai főhatóság 41
II. Fejezet: Az iskola törvényei 1621-ben 44
Függelék 73

Acsády Ignácz: A karloviczi béke története. 1699. (Felolvasta a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1899. február 6-iki ülédén.) (1899.) 1-80; 275-352

Mátyás Flórián: Chronologiai megállapítások hazánk XI. és XII. századi történeteihez. (Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1899. április 10-én tartott ülésén.)
(1899.) 1-41; 355-394

Tagányi Károly: Megyei önkormányzatunk keletkezésé. Székfoglaló értekezés. (Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1899. április 10-én tartott ülésén)
(1899) 1-18; 397-413

Karácsonyi János: Az Aranybulla keletkezése és első sorsa (Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1899. nov. 13-án tartott ülésén.) (1899) 1-30; 417-444

Békefi Rémig: A marosvásárhelyi ev. ref. iskola XVII. századi törvényei. (Felolvasta a Magyar Tud. Akadémia II. osztályának 1900. évi január 15-iki ülésén.) (1900)
I. Fejezet: A marosvásárhelyi ev. ref. iskola szervezete a XVII. században 3
I. A törvény története és forrása 3
II. Tanerők, tantárgyak és tanrendszer 10
III. Vallásos és erkölcsi nevelés 15
IV. Tanulók 18
V. A tanulók hivatalai 22
II. Fejezet: Leges scolae Marosvasarhelyinae 26
III. Fejezet: Ordo et constitutio scholae Agropolitanae anno 1663 38
IV. Fejezet: Leges de anno 1674 40

Mahler Ede: II. Ramses, az exodus faraója (Olvastatott a M. Tud Akadémia II. osztályának 1899. okt. 16-én tartott ülésén) (1900) 1-26; 491-514

Borovszky Samu: A nagylaki uradalom története. Székfoglaló értekezés. (Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1900. április 9-én tartott űlésén.) (1900.) 1-50; 517-564

Témakörök