Értéktöbblet-elméletek I-III.

A "Tőke " IV. könyve

Szerző

Karl Marx

Budapest

'Karl Marx: Értéktöbblet-elméletek I-III. ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.528 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A kiadási évek eltérőek. Az első kötet 1958-ban, a második 1961-ben, a harmadik pedig 1963-ban került kiadásra. Néhány fekete-fehér képpel és kihajtható melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. KÖTET
A Kiadó előszava
Értéktöbblet-elméletek 1. rész
Az "Értéktöbblet-elméletek" kéziratának tartalomjegyzéke	3
Általános megjegyzés	6
Sir James Steuart. Az "elidegenítésből eredő profitnak" és a gazdaság pozitív gyarapításának megkülönböztetése	9
A fiziokraták	12
Az értéktöbblet eredetéről való vizsgálódás áttevése a forgalom területéről a közvetlen termelés területére. A földjáradéknak az értéktöbblet egyetlen formájaként való felfogása	12
Ellentmondások a fiziokraták rendszerében: a rendszer feudális burka és polgári lényege: kettősség az értéktöbblet ábrázolásában	17
Quesnay a társadalom három osztályáról. A fiziokrata elmélet további fejlődése Turgot-nál: a tőkés viszonyok mélyebb elemzésének elemei	21
Az érték összekeverése az anyaggal (Paoletti)	28
A fiziokrata elmélet elemei Adam Smithnél	29
A fiziokraták mint a tőkés nagybani mezőgazdaság hívei	33
A közgazdászok egész rendszerének ellentmondásai	34
A fiziokrata tan vulgarizálása Schmalznál	36
A mezőgazdaság kérdésében vallott fiziokrata babona egy korai bírálata (Verri)	37
Adam Smith	39
Az érték kétféle meghatározása Smithnél	39
Az értéktöbblet általános felfogása Smithnél. A profit, a földjáradék és a kamat mint a munkás munkatermékéből történő levonások	47
Profit, járadék és kamat mint az értéktöbblet formái	55
Az értéktörvény sajátos fejlődésének meg nem értése a tőke-bérmunka viszonyban	56
Az értéktöbblet és a profit azonosítása és az ebből fakadó ellentmondás	59
Smith téves felfogása a profitról, a földjáradékról és a munkabérről mint az érték forrásairól	62
Az érték és a jövedelem közti viszony kettős felfogása Smithnél. A "természetes ár" munkabér, profit és járadék összegeként való felfogásának hibás köre	65
A társadalmi termék egész értékének hibás feloldása a jövedelemben. Ellentmondások Smithnek a bruttó- és a nettójövedelemmel kapcsolatos nézeteiben	67
Say mint Smith elméletének vulgarizálója. A társadalmi bruttóterméknek a társadalmi jövedelemmel való azonosítása Saynél. Kísérlet megkülönböztetésükre Storchnál és Ramsaynél	73
Annak vizsgálata, miképpen lehetséges, hogy az évi profit és munkabér megvásárolja az évi árukat, amelyek a profiton és a munkabéren felül még állandó tőkét is foglalnak magukban	77
Pótlások: Smith zűrzavara az értékmérő kérdésében. Smith ellentmondásainak általános jellege	116
Elméletek a termelő és a nem-termelő munkáról	117
Termelő munka a tőkés termelés értelmében: értéktöbbletet termelő munka	117
A fiziokraták és merkantilisták nézetei a termelő munkáról	118
Kettősség a termelő munka Smith-féle felfogásában. Az első magyarázat: termelő munka az a munka, amely tőkére cserélődik ki	120
A második magyarázat: termelő munka az a munka, amely áruban realizálódik	125
A polgári politikai gazdaságtan vulgarizálódása a termelő munka meghatározásában	139
Smith termelő munkáról szóló nézeteinek hívei. A tárgy történetéhez	141
Germain Garnier. Smith és a fiziokraták elméletének vulgarizálása	148
Ch. Ganilh. A csere és csereérték merkantilista felfogása. Minden fizetett munkának termelő munkává nyilvánítása	167
Ganilh és ricardo a nettójövedelemről. Ganilh mint a termelő népesség csökkenésének hirdetője; Ricardo mint a tőkefelhalmozás és a termelőerő-növekedés hirdetője. Kitérő a relatív értéktöbbletről és a kiszorított munkásokról	177
A jövedelem és a tőke cseréje. Az évi termék egész tömegének pótlása: a) jövedelem cseréje jövedelemre; b) jövedelem cseréje tőkére; c) tőke cseréje tőkére	195
Ferrier. Ferrier protekcionista jellegű polémiája. A Smithnek a termelő munkáról és a tőke felhalmozásáról szóló elmélete ellen. Smith zavarossága a felhalmozás kérdésében és a "termelő munkásra" vonatkozó nézetében	215
Earl of Lauderdale. Az uralkodó osztályoknak a legfontosabb termelőmunka-fajták képviselőiként való apologetikus felfogása	228
Say felfogása a "nem-anyagi termékekről". A nem-termelő munka szüntelen növekedésének igazolása	230
Gróf Destutt de Tracy. Vulgáris felfogás a profit eredetéről. Az "ipari tőkésnek" az egyetlen termelő munkássá nyilvánítása	232
A Smith-féle megkülönböztetés elleni polémia általános jellemzése. Apologetikus felfogás a fogyasztásról mint a termelés szükségszerű ösztönzőjéről	245
Henri Storch. Az anyagi és szellemi termelés közti kölcsönhatás problémájának történelmietlen megközelítése. Az uralkodó osztály által végzett "nem-anyagi munka"	248
Nassau Senior. A burzsoáziának hasznos valamennyi funkció termelővé nyilvánítása. szervilizmus a burzsoázia és a polgári állam iránt	252
P. Rossi. A gazdasági jelenségek társadalmi formájának figyelmen kívül hagyása. A nem-termelő munkások révén való "munkamegtakarítás"	257
A gazdagok tékozlási szenvedélyének apológiája a malthusiánus Chalmersnál	264
Befejező megjegyzések Adam Smithról és a termelő és nem-termelő munkával kapcsolatos nézeteiről	265
Necker. A kapitalizmusbeli osztályellentétek a szegénység és gazdagság ellentéteként való ábrázolása	270
A Gazdasági táblázat Quesnay szerint (Kitérés)	274
Quesnay kísérlete az össztőke újratermelési és forgalmi folyamatának ábrázolására	274
A bérlő és a földtulajdonos közti forgalom. A pénznek nem újratermelést kifejező visszaáramlása a bérlőhöz	275
A tőke és munkás közti pénzforgalomról	279
A bérlő és az iparos közti forgalom a Gazdasági táblázat szerint	292
Áruforgalom és pénzforgalom a Gazdasági táblázatban. A pénz kiindulópontjára való visszaáramlásának különböző esetei	296
A Gazdasági táblázat jelentősége a politikai gazdaságtan történetében	304
Kiegészítések
Hobbes a munkáról, az értékről és a tudomány gazdasági szerepéről	315
A történet területéről: Petty. A nem-termelő foglalkozások ellen. A munkaértékelmélet csírái. Kísérlet a földjáradéknak, a föld árának és a kamatnak az értékelmélet alapján való magyarázatára	316
Petty, Sir Dudley North, Locke	327
Locke. A járadéknak és a kamatnak a természetjog polgári elmélete álláspontjáról való tárgyalása	328
North. A pénz mint tőke. A kereskedelem növekedése mint a kamatláb csökkenésének oka	332
Berkeley az iparkodásról mint a gazdagság forrásáról	336
Huma és Massie	337
Kiegészítés a fiziokratákról szóló fejezethez	343
A durván polgári jelleg a fiziokrata-epigon Buat-nál	346
Fiziokrata álláspontról való polémia a földjáradékosok ellen (egy névtelen angol szerző)	347
Kitérő (a termelő munkáról)	352
A tőke dtermelékenysége. Termelő és nem-termelő munka	354
Terv-vázlatok a "Tőke" I. és III. részéhez	376
Függelék
Jegyzetek	381
Mutató	392
Képmelléklet
Az "Értéktöbblet-elméletek" kéziratának egyik oldala	7
II. KÖTET
Értéktöbblet-elméletek 2. rész
Rodbertus őr. A földjáradék új elmélete (Kitérő)	5
Extra-értéktöbblet a mezőgazdaságban	5
A profitráta az értéktöbbletrátához való viszonyában. A mezőgazdasági nyersanyag értéke mint az állandó tőke eleme a mezőgazdaságban	10
Érték és költségár a mezőgazdaságban. Abszolút járadék	14
A mezőgazdasági nyersanyag értékét számításon kívül hagyó nézet tarthatatlansága	32
Rodbertus járadék-elméletének téves előfeltevései	42
Az átlagár és az érték között az iparban és a mezőgazdaságban fennálló különbség meg nem értése	50
Téves felfogás a profitrátát és a földjáradék rátáját meghatározó tényezőkről	57
A Rodbertus által eltorzított törvény igaz magva	77
Különbözeti járadék és abszolút járadék, kölcsönös viszonyukban	80
Járadékráta és profitráta. A mezőgazdasági és az ipari termelékenység aránya a történelmi fejlődés különböző fokain	90
Megjegyzések az úgynevezett ricardoi törvény felfedezésének történetéről (Kitérő)	97
Anderson mint a különbözeti járadék felfedezője. Anderson nézeteinek eltorzítása a földtulajdonosok érdekében Malthusnál. Ricardo tudományos becsületessége, szemben Malthusszal	97
Roscher elmélet-történeti hamisításai. Ricardo tudományos becsületességének példái	104
A járadék a természeti elemek kihasználásánál. A konkurrencia kettős hatása	108
Rodbertus tévedése és zűrzavara az érték és értéktöbblet közti arány kérdésében	109
Az abszolút járadék tagadása Ricardónál - értékelméletbeli hibáinak következménye	111
Ricardo tétele a gabonaárak állandó emelkedéséről. Az átlagos gabonaárak táblázata 1641-1859	115
Hipkins sejtése az abszolút járadék és a különbözeti járadék különbségéről: a földjáradéknak a föld magántulajdonával való magyarázata	118
Művelésbevételi költségek. A gabonaárak emelkedésének és esésének periódusai	123
Anderson Malthus ellen. Tétele a mezőgazdaság fokozódó termelékenységéről és ennek a különbözeti járadékra való hatásáról	126
A ricardoi járadék-elmélet Rodbertus-féle kritikájának tarthatatlansága	132
Ricardo és Adam Smith elmélete a költségárról (Cáfolat)	144
Ricardo	144
Smith	195
Ricardo járadék-elmélete	216
A járadék-elmélet kifejtésének történelmi feltételei Andersonnál és Ricardónál	216
Ricardo járadék-elméletének összefüggése költségár-magyarázatával	220
A ricardoi járadék-definíció elégtelensége	223
Magyarázatos táblázatok a különbözeti járadékról	229
Változások a járadék tömegében és rátájában	229
A különbözeti és az abszolút járadék különböző kombinációi	231
A táblázatok elemzése. Az egyéni érték és a piaci érték viszonya. Ricardo járadék-elméletének összefüggése a csökkenő termelékenység tételével	245
Ricardo járadék-elmélete. Befejezés	278
A földtulajdon nem-létezésének előfeltételezése. Új talajokra való áttérés a fekvéstől és termelékenységtől függően	278
A járadéknak a gabona árára gyakorolt befolyása. Az abszolút járadék mint a mezőgazdasági termékek áremelkedésének oka	283
A mezőgazdasági termék "természetes árának" felfogása Smithnél és Ricardónál	288
Mezőgazdasági javítások. A mezőgazdasági tőke szerves összetételében történő változások gazdasági következményeinek meg nem értése	290
Smith járadékra vonatkozó nézeteinek ricardoi bírálata	300
Adam Smith járadék-elmélete	312
Ellentmondások a probléma felvetésében	312
Smith tételei a mezőgazdasági termék iránti kereslet különös jellegéről. Fiziokrata vonás Smith járadék-elméletében. Történeti adalékok	324
A járadék kapcsolata a föld különféle termékeinek kínálatával és keresletével. A járadék megadóztatása	330
A föld termékeinek árváltozásai	339
A járadék mozgására és a különböző társadalmi osztályok érdekeire vonatkozó nézetek	344
Ricardo értéktöbblet-elmélete	346
Értéktöbblet-elképzelésének összefüggése a profitra és a járadékra vonatkozó nézeteivel	346
Az értéktöbblet problémája	367
Ricardo profit-elmélete	398
Az értéktöbblet és a profit megkülönböztetésének egyes esetei Ricardónál	398
Az általános profitráta	404
A profitráta esésének törvénye	409
Ricardo felhalmozás-elmélete. Ennek kritikája. (A válságok kifejtése a tőke alapformájából)	440
Smith és Ricardo hibája, az állandó tőke figyelmen kívül hagyása. Az állandó tőke különböző részeinek újratermelése	440
Az állandó tőke értéke és a termék értéke	443
A tőkefelhalmozás szükséges feltételei. Az állótőke kopása a felhalmozás folyamatában	446
A termelési ágak közti kapcsolat a felhalmozás folyamatában. Az értéktöbblet egy részének közvetlen átváltoztatása állandó tőkévé a mezőgazdaságban és a gépgyártásban	449
A tőkésített értéktöbblet átváltoztatása állandó tőkévé a mezőgazdaságban és a gépgyártásban	449
A tőkésített értéktöbblet átváltoztatása állandó és változó tőkévé	457
A válságok problémája. (Bevezető megjegyzések)	459
Az áruk túltermelésének tagadása és ugyanakkor a tőke fölös bőségének elismerése Ricardo követőinél	464
Az általános túltermelés tagadása Ricardónál. Az áru és a pénz belső ellentéteiben rejlő válság-lehetőség	466
Ricardo téves nézete a termelés és a fogyasztás viszonyáról	472
A válság lehetőségének valósággá fejlődése. A válság mint a polgári gazdaság összes ellentmondásainak összefoglalása	474
A válság formáiról	480
A termelés és fogyasztás közti ellentmondások. A vezető fogyasztási cikkek túltermelésének átváltozása általános túltermeléssé	483
A termelés bővülése és a piac bővülése közti meg nem felelés. Ricardo a fogyasztás növekedésének és a belső piac bővülésének korlátlan lehetőségéről	489
A termelőerők fejlődése és a fogyasztás korlátozottsága közti ellentmondás mint a túltermelés bázisa. Az általános túltermelés lehetőségésnek apologetikus tagadása	492
Ricardo nézetei a tőkefelhalmozás különböző fajtáiról és a felhalmoz ás gazdasági következményeiről	499
Különfélék Ricardóval kapcsolatban. Ricardo befejezése (John Barton)	512
Bruttó- és nettójövedelem	512
Gépi berendezés	516
Függelék
Jegyzetek	553
Mutató	565
III. KÖTET
Értéktöbblet-elméletek 3. rész
Thomas Robert Malthus	5
Áru és tőke összecserélése	5
Visszaesés az "elidegenítésből eredő profit" nézetéhez	11
A malthusiánusok és ricardiánusok közti civódás a 20-as években; közös nézetük a munkásosztályról	13
Smith érték-elméletének Malthus-féle értelmezése és felhasználása Ricardo ellen	14
A munka változhatatlan értékéről szóló smithi tétel Malthus-féle értelmezése	17
Az érték törvényének módosulásairól szóló ricardoi tételek felhasználása az érték-elmélet ellen	19
Az érték vulgáris definíciója. A relatív munkabér ricardoi felfogása elleni probléma	22
Malthus gazdaságtani nézeteinek és népesedési elméletének egybe nem hangzó volta	25
Állandó és változó tőke	27
A malthusi érték-elmélet	30
Túltermelés és "nem-termelő fogyasztók": egyebek	31
A Ricardo elleni polémia társadalmi lényege. A polgári termelés ellentmondásaira vonatkozó Sismondi-féle nézetek eltorzítása. Az általános túltermelés lehetőségésnek apologetikus értelmezése	41
A "nem-termelő fogyasztók" elméletének ricardiánus kritikája	48
Malthus írásainak reakciós jellege "Felső" és "alsó" osztályok fennállásának apológiája	51
A malthusi elvek kifejtése az "Outlines of Political Economy"-ban	53
A ricardoi iskola felbomlása	59
R. Torrens	59
James Mill	73
Vitairatok	97
McCulloch	152
Wakefield. Részleges ellenvetések Ricardónak a "munka értékéről" és a földjáradékről szóló elmélete ellen	171
A profitnak a keresletből és a kínálatból való magyarázata	172
John Stuart mIll: "Some Unmettled Questions etc.", London 1844	173
Befejezés	213
A közgazdászokkal szembeni ellentét (a ricardosi elmélet bázisán)	214
"The Source and Remedy of the National Difficulties etc. A Letter to Lord John Russell", London 1821 (névtelenül)	214
Piercy Ravenstone, M. A.: "Thoughts on the Funding System and its Effects", London 1824. A tőke mint a munkás többletterméke. A tőkés fejlődés ellentmondásos formájának összecserélése a tartalmával: a fejlődés eredményeinek elvetése	232
Bray mint a közgazdászokkal szembeni ellentét	288
Ramsay	295
Kísérlet az állandó és a változó tőke megkülönböztetésére. A tőke mint a termelés "véletlen" feltétele	295
Értéktöbblet és érték. Termelési ár. A profitráta meg nem értése	297
A "bruttóprofit" felosztása "nettóprofitra" (kamat) és "vállalkozói nyereségre". A "felügyeleti munka", a "kockázat" és a "többletnyereség"	318
Cherbuliez	327
A tőke felosztása munkaeszközökre és létfenntartási eszközökre	327
A munkások tömegének csökkenése az állandó tőke nagyságához képest	329
A profitráta összefüggéséről a tőke szerves összetételével. Az "elsajátítás törvénye"	333
A felhalmozás mint bővített újratermelés	342
Sismondizmus Cherbuliez-ben. A tőke szerves összetétele és annak változása. A tőke különböző megtérülése	344
Sismondiánus és ricardiánus nézetek eklektikus egyesítése Cherbuliez-nél	356
Richard Jones	360
Haladás Ricardón túl a járadék történelmi magyarászatában	360
A "munkaalap"; kísérlet a különböző gazdasági társadalomszerkezetek megértésére	375
A tőkés termelési mód történeti volta. Termelő és nem-termelő munka	381
A tőkés termelés befolyásáról a termelőerők fejlődésére. Pótlólagos állótőke alkalmazhatósága	394
A felhalmozásról és a profitrátáról. Az értéktöbblet forrása	407
Kiegészítések
A jövedelem és forrásai. A vulgáris gazdaságtan	415
A kamatozó tőke fejlődése a tőkés termelés bázisán	415
Kamatozó tőke és kereskedelmi tőke az ipari tőkéhez való viszonyában. Régebbi formák. Leszármazott formák	428
Az értéktöbblet elosztása. Kamat és ipari profit viszonya	432
Az értéktöbblet átváltozott formáinak megcsontosodása. A kamatozó tőke mint ennek végletes formája. Az ipari profit mint a "tőkés munkabére"	439
Klasszikus és vulgáris gazdaságtan. Munkabér, kamat és járadék mint a piaci ár alkotó eleme	454
A vulgáris szocializmus a kamat ellen. A kamat és a bérmunkarendszer közti összefüggés meg nem értése	475
A kamat problémájának történetéhez. Luther az uzsoráról. A kamatról szóló nézetek változása a tőkés termelés kifejlődésével	479
Függelék
Jegyzetek	495
Mutató	509

Témakörök

Karl Marx

Karl Marx műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Karl Marx könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem