Értelmiségi körökben (dedikált példány)

Fülszöveg

Értelmiségi körökben
A szerző szülővárosáról, a 40-es évek végéről:
Celldömölkön minden év a vasút jegyében kezdődött. Volt ugyan szilveszteri táncmulatság, néhány vendéglő is nyitva tartott, a legtöbb több vasutascsalád azonban otthon ünnepelt. Akkor még (óh, boldog idők!) nem volt televízió, és sok helyen rádiókészülék sem. Éjfél előtt kimentünk az udvarra vagy kinyitottuk az ablakokat, és vártuk, hogy a fűtőház összes mozdonya füttyel jelezze az új esztendő beköszöntét. Először a kisebb mozdonyok szólaltak meg, majd a koncertbe bekapcsolódott félreismerhetetlen, diadalmas hangján a magyar gőzmozdonygyártás fejedelmi alkotása, a 424-es. Emlékszem, hogy a 424-es sípolása mindig nagy büszkeséggel töltött el: biztonságot, öntudatot varázsolt belém. Egy érzékletes kép a jelenlegi egyetemi tömegoktatásról: A hallgatók „egy magára hagyott, illetve félrevezetett generáció áldozatai. A legnagyobb bűnt azok követik el, akik elhitetik velük (és szüleikkel), hogy olyan világ várja őket, ahol a nem diplomás emberek csak a futottak még kategóriába tartozhatnak. És fiatalok tömegeit csalogatják évenként a tudomány meredek hegyeire, megfelelő felkészítés és felszerelés nélkül, arra számítva, hogy a tanárokból álló mentőosztagok a többséget majd csak feltuszkolják, ha nem is a beígért csúcsokra, de legalább azokig az irodákig, amelyek évről évre lejjebb ereszkedve a hegymászói diplomákat kiállítják. Vissza