Esőisten siratja Mexikót

Fülszöveg

Egy csodálatos világ tárul elénk vízre épült városaival, barbár-szép ősi hitregéivel, véres emberáldozataival, rejtélyes-groteszk, titokzatos arcú szobraival, mestermívű aranytárgyaival, tömérdek kincsével - s ez ellen, az azték-Mexikó ellen indul el a spanyol kisnemes Cortés maroknyi hadával, dzsungeleken, csatákon, véren, lefojtott és kivillámló szerelmeken át, hogy a legkatolikusabb spanyol király országait, a maga aranyát és hírét gyarapítsa e teljesen ismeretlen földrészen. Az emberiség egyik legnagyobb kalandja ez, amelyben egy gyönyörű kultúrán teljesedik be a történelem, s a harcok, vereségek, a végső véres összecsapás után ott ül Tláloc, Mexikó esőistene az elpusztult csodaváros, Tenochtitlán kapuján, és a trópusi eső sűrű hullásával siratja országát és népét. Ehhez a tragikus, de az emberi sorsokban mégis feloldódó összeütközéshez visz el bennünket Passuth László nagy sikerű regénye.
Ma már hatalmas szakirodalma van a prekolumbián időknek, de a prekolumbián kultúrákkal... Tovább

Fülszöveg

Egy csodálatos világ tárul elénk vízre épült városaival, barbár-szép ősi hitregéivel, véres emberáldozataival, rejtélyes-groteszk, titokzatos arcú szobraival, mestermívű aranytárgyaival, tömérdek kincsével - s ez ellen, az azték-Mexikó ellen indul el a spanyol kisnemes Cortés maroknyi hadával, dzsungeleken, csatákon, véren, lefojtott és kivillámló szerelmeken át, hogy a legkatolikusabb spanyol király országait, a maga aranyát és hírét gyarapítsa e teljesen ismeretlen földrészen. Az emberiség egyik legnagyobb kalandja ez, amelyben egy gyönyörű kultúrán teljesedik be a történelem, s a harcok, vereségek, a végső véres összecsapás után ott ül Tláloc, Mexikó esőistene az elpusztult csodaváros, Tenochtitlán kapuján, és a trópusi eső sűrű hullásával siratja országát és népét. Ehhez a tragikus, de az emberi sorsokban mégis feloldódó összeütközéshez visz el bennünket Passuth László nagy sikerű regénye.
Ma már hatalmas szakirodalma van a prekolumbián időknek, de a prekolumbián kultúrákkal és viszonyokkal foglalkozó tudomány a regény születésének idején, a harmincas években még csak néhány tudós szűkebb körű, a közérdeklődésre alig számító munkaterülete volt, s így Passuth László regényét nemzetközi síkon is az úttörő munkák közt tartják számon. Amikor az író a regény megjelenése után évtizedekkel személyesen is eljutott Mexikóba, úgy fogadták, mint az ország múltjának és az azték ősidőknek legnagyobb európai Ismerőjét.
PASSUTH LÁSZLÓ (1900-1979)
Passuth László Budapesten született, de kora ifjúsága éveit Kolozsvárott töltötte, amelynek szelleme, kultúrája és történelmi hagyományai meghatározták emberi és írói pályája alakulását. 1920-ban került Budapestre, ahol 1950-ig banktisztviselőként dolgozott, azután pedig az Országos Fordító Iroda szakfordítója lett. írói pályáját történelmi tanulmányokkal, kulturális laptudósításokkal kezdte a 20-as évek közepén, írásai a Nyugat, a Szép Szó, a Magyar Szemle, a Jelenkor és a Válasz hasábjain jelentek meg. Regényeinek sorát a két világháború közötti zaklatott kort idéző Eurázia nyitotta meg. Első nagysikerű műve az Esóisten siratja Mexikót, melyet hatalmas arányú regényciklusok követtek. Cortés mexikói hódításainak történetén kívül legfontosabb és legnépszerűbb történelmi regényei: Nápolyi Johanna, A Bíborbanszületett, Fekete bársonyban, Négy szél Erdélyben, Lagúnák, Sárkányfog, A harmadik udvarmester, Aranyködben fáznak az istenek.
,A te atyád, Fekete Virág, amikor ifjú volt, mint te vagy most, ilyenkor, nyár végi éjen kiosont az erdőkbe, és levetette emberformáját, jaguárrá változ^ott, ijedt, szegény erdőjárók torkát harapta, megrohanta a néki nem tetsző. tanácsurakat csupa ifjú lehetett, akiket vezetett, amikor éjszakánként gyorsan ítélt, s reggel újra palotájában volt, és lesütött szemmel várta a böjtölés Urát Látod, ha én erről beszélek, én, aki talán egyidős vagyok a te atyáddal, s aki hallo|tam az én atyám házában ezeknek az éjszakáknak hírét ha én erről beszélek, te mosolyogsz, és nem hiszed, s feljegyzed, mint valami régi mesét, olyanformán, mint ahogy Bernardino atya az a rőt szakállú hallgatja az öreg parasztokat ; Pedig a te atyád volt, aki most is ott bajlódik, beteg testtel s magába roskadottan a tezcocói kertek között Hidd el nekem, hogy a gyűlölet és a szeretet, a béke és megbékélés néha alig súlyosabb, mint néhány maroknyi a földből, amellyel újra elhantolod a sírkamra bejáratát." Vissza