Esperanto tanfolyam husz leckében

Előszó

Utnak inditok egy kis könyvet. Nem mondom, hogy uj ösvényen halad, hiszen vannak már magyar nyelven megjelent Esperanto nyelvtanok. Mégis joggal állithatom, hogy az az ut, melyet megfutni kiván e szerény könyvecske, az a cél, melyet elérni óhajt, s azok az eszközök, melyekkel célját munkálja, némileg eltéritik az eddig megjelent nyelvtanok irányától. Igaz, a cél egyetemes: terjeszteni az Esperantót! Az eltérés azonban az eszközök megválasztásában rejlik. Ha áll ugyanis a főelv, hogy minden nyelvtannak könnyednek, világosnak, szabatosnak kell lennie, úgy áll ez főkép az Esperanto nyelvtanra. Hogy miért, azt is megmondom. Az Esperanto nyelvre legfőbb szüksége van az iparos és munkás osztálynak, hogy e nyelv segitségével bármely országban könnyebben biztosíthassa ekzisztenciáját. Nyilvánvaló tehát, hogy az Esperanto nyelvtannak tekintetbe kell vennie ezt a körülményt, s oly szinvonalon kell azt késziteni, hogy ugy az öregebbek, mint a fiatalabbak könnyen megérthessék. Mivel pedig a magyar nyelvtan szabályai oly nehezek, hogy magyar embernek is meglehetős gondot ad teljes megtanulása: önként értetődik, hogy csak az az Esperanto nyelvtan lesz igazán céljának megfelelő, mely nem nyelvtani szabályokra, törvényekre utal unos-untalan, hanem példákkal illusztrálja, s mintegy kézzel foghatólag, szemléltetve kivánja elsajátíttatni e nyelvet. De hogy félre ne értessem, ezzel nem azt mondom, hogy a nyelvtani szabályok feleslegesek,; ellenkezőleg, fontosak azok egytől-egyig, - nem is hiányzik könyvemből egy sem azok közül, de oly formában adom elő, hogy öregek és ifjak egyaránt könnyen, mintegy önkéntelenül sajátíthassák el.
Természetesen szavaimnak igazát csak könyvem ismerete adja. Nem is kivánok azért mellette szót emelni. Csak azt óhajtom megjegyezni, hogy nyolc évnek gyümölcsét dolgoztam fel, s mindazt, mit helyesnek, célszerünek találtam, röviden felölelve, könyvembe felvettem. Vissza