| Esti Kornél | |
| Első fejezet, melyben az író bemutatja és leleplezi Esti Kornélt, e könyv egyetlen hősét | 7 |
| Második fejezet, melyben 1891. szeptember 1-jén a Vörös Ökörbe megy és ott megismerkedik az emberi társadalommal | 22 |
| Harmadik fejezet, melyben 1903-ba, közvetlen az érettségije után, éjszaka a vonatban először csókolja szájon egy leány | 30 |
| Negyedik fejezet, melyben régi barátjával a "becsületes város"-ban tesz kirándulást | 63 |
| Ötödik fejezet, melyben egyetlen hétköznapjának, 1909. szeptember 10-ének mozgalmas és tanulságos leírása foglaltatik, s megelevenül az az idő, mikor még I. Ferenc József ült a trónon, és Budapest kávéházaiban csak különböző irányokhoz, iskolákhoz szító modern költők tanyáztak | 70 |
| Hatodik fejezet, melyben szert tesz óriási örökségére, s kiderül, hogy milyen nehéz megszabadulnia a pénztől annak, aki mindenáron csak ezt akarja | 90 |
| Hetedik fejezet, melyben Kücsük tűnik föl, a török leány, aki egy mézes cukrászsüteményhez hasonlít | 101 |
| Nyolcadik fejezet, melyben szegény Mogyoróssy Pali, az újságíró, a kávéházban hirtelen megőrül, azután a tébolydába csukatik | 105 |
| Kilencedik fejezet, melyben a bolgár kalauzzal cseveg bolgárul, s a bábeli nyelvzavar édes rémületét élvezi | 125 |
| Tizedik fejezet, melyben egy bácskai aranyparaszt leánya, Zsuzsika, beugrik a kútba és férjhez megy | 133 |
| Tizenegyedik fejezet, melyben a világ legelőkelőbb szállodájáról van szó | 145 |
| Tizenkettedik fejezet, melyben az elnök, Baron Wilhelm Eduard von Wüstenfeld, az ő német diákéveinek halhatatlan alakja és az ő atyamestere, az egész fejezeten át csak alszik | 157 |
| Tizenharmadik fejezet, melyben mint jótevő szerepel, fölkarolja a sorsüldözött özvegyet, de végül kénytelen megverni őt, mert annyira sajnálja, hogy egyebet nem is tehet | 189 |
| Tizennegyedik fejezet, melyben Gallusnak, a művelt, de rossz útra tévedett fordítónak titokzatos üzelmeiről rántjuk le a leplet | 202 |
| Tizenötödik fejezet, melyben Pataki a kisfiáért aggódik, ő pedig az új verséért! | 207 |
| Tizenhatodik fejezet, melyben Elinger kihúzza őt a vízből, ő viszont Elingert belöki a vízbe | 213 |
| Tizenhetedik fejezet, melyben Ürögi Dani beruccan hozzá egy szóra | 223 |
| Tizennyolcadik fejezet, melyben egy közönséges villamosútról ad megrázó leírást, s elbúcsúzik az olvasótól | 231 |
| Esti Kornél kalandjai | |
| Omelette á Woburn | 239 |
| Sakálok | 247 |
| Pofon | 254 |
| A patikus meg ő | 256 |
| Esti és a halál | 259 |
| Zár | 261 |
| Kalap | 264 |
| Vendég | 267 |
| Pilla | 272 |
| Gólyák | 275 |
| Esti megtudja a halálhírt | 280 |
| Cseregdi Bandi Párizsban, 1910-ben | 283 |
| Tanú | 293 |
| Margitka | 297 |
| Hazugság | 299 |
| Boldogság | 302 |
| Az orvos gyógyítása | 306 |
| Sárkány | 311 |
| Barkochba | 317 |
| Kernel Kálmán eltűnése | 329 |
| Az utolsó fölolvasás | 338 |
| Kézirat | 344 |
| Világ vége | 350 |
| Kosztolányi Dezső (1885-1936) | 357 |
| Dobayné Fenyvesi Ildikó: Műfaji összefoglaló, műértelmezés | 359 |
| Esti Kornél | |
| Cselekmény, szerkezet | 363 |
| Esti Kornél alakja | 366 |
| Világkép, kifejezett tartalmak | 370 |
Folytatás Microsoft-tal