Magyarország története 1849-1914

Tartalom

BEVEZETÉS 13
AZ ÖNKÉNYURALOM KORA (1849-1867) 17
I. Magyarország az Új Ausztriában 17
1. A megtorlás 17
Leszámolás a szabadságharc katonai és politikai vezetőivel 19
Tisztogatás a papok és a lelkészek soraiban 20
2. A „hetvenmilliós birodalom" ábrándja 21
A centralizálok győzelme 22
Magyarország földarabolása 24
3. Magyarország új közigazgatása 24
4. Az elnyomás gépezete 27
A csendőrség és a rendőrség 28
A „Bach-huszárok" 29
5. Alkotmányosság helyett abszolutizmus 29
A triumfáló császár 31
II. Társadalmi és politikai magatartásformák 32
1. A konzervatív arisztokraták 32
Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) 34
2. A nyelv és a kultúra megtartó ereje 34
3. A passzív ellenállás 37
4. Akik tenni mertek 39
5. A magyar politikai emigráció 41
A „vidini levél" 41
Kossuth kütahyai alkotmány terve 42
Kossuth az Egyesült Államokban 42
III. Abszolutizmus és reform 44
1. Az abszolutizmus kori egyházpolitika 44
2. Az iskolaügy 45
3. A birodalmi piac 47
4. Az új adórendszer és a hitelviszonyok 48
5. A jobbágyfelszabadítás újraszabályozása 50
A jobbágyfelszabadítás nyitott kérdései 50
A paraszti gazdálkodás 54
Úri földeken 56
6. A szállítás, a bányászat és az ipar 59
A szállítás forradalma 59
A bányászat és az ipar 61
IV. A centralizált abszolutizmus válsága 63
1. A krími háború és Ausztria 63
2. Katonai vereség - politikai kudarc 64
A magyar garibaldisták 66
3. A birodalom belpolitikai válsága 66
Tiltakozási hullám Magyarországon 67
Széchenyi döblingi munkássága és halála 68
4. A konzervatív alku kudarca 69
Az Októberi Diploma 70
A Februári Pátens 72
5. Az 1861. évi országgyűlés 73
Határozat vagy felirat? 74
A tárgyalások megszakadása 77
V. Népek a hazában 78
1. Magyar járomból német igába? 80
2. Az 1861. évi nemzetiségi törvényjavaslat 82
3. A Dunai Szövetség terve 84
VI. Utak a kiegyezés felé 85
1. A konzervatívok újabb ajánlata 85
2. A kiegyezési szándék erősödése 87
3. Az alkotmányos centralizmus kudarca 88
4. Deák programadása 89
5. Az utolsó esély 92
VII. A kiegyezés 94
1. Az országgyűlés pártjai 94
A Sándor utcai képviselőház 95
2. Deák a kiegyezési munkálatok élén 96
Patthelyzet 96
A 67-es bizottság és 15-ös albizottsága 99
A többség és a kisebbség közösügyi javaslata 100
3. A porosz-olasz-osztrák háború hatása 103
Erzsébet és a kiegyezés 104
4. A kiegyezési tárgyalások fölgyorsulása 105
A „Kasszandra-levél" 108
A koronázás 109
Ausztria „decemberi alkotmánya" 110
MAGYARORSZÁG A DUALISTA MONARCHIÁBAN (1867-1914) 113
I. A kettős Monarchia működése 113
1. A közös ügyek és kezelésük 114
A delegációk 115
A közös minisztertanács 116
2. A közös érdekű ügyek 116
3. A véderő reform 117
4. A csehek föderalista kísérlete 118
II. A polgári jogállam felé 120
1. A felelős kormány 120
2. Az Andrássy-kabinet 122
Deák Ferenc halála 124
A magyar-horvát kiegyezés 125
Magyarország és Erdély újraegyesülése 127
3. Pártok és pártprogramok 128
A Deák-párt és az országgyűlési ellenzéki pártok 129
A Szabadelvű Párt megalakulása 131
4. A törvényhozás 133
A főrendiházi reform 134
Az ország háza 134
5. Országgyűlési képviselő-választás 135
A választójogi törvény 135
A választási rendszer 137
Az obstrukció 138
A választások 139
6. Az igazságszolgáltatás reformja 140
7. Az „állam és a megye kiegyezése" 140
8. Polgári szabadságjogok 143
Az emancipációs törvény 144
A nemzetiségi törvény 145
III. A számok súlya 147
1. Az ország népessége 147
Az asszimiláció 148
2. Egyházak Magyarországon 150
IV. A „boldog békeidők" 151
1. „Föláldozott" nemzetiségek 151
Horvátországi villongások 152
A szerbek politikai aktivitása 153
A Román Nemzeti Párt 154
A szlovák Matica 155
2. Tisza Kálmán 156
3. Alapítási láz és tőzsdekrach 157
4. Az államháztartás szanálása 158
5. Gazdasági kötélhúzás Ausztriával 160
A jegybank ügye 161
6. Az Egyesült Ellenzék 162
7. A közigazgatási reform továbbvitele 162
8. A jog- és közbiztonság megteremtése 164
A Csemegi-kódex 164
A csendőrség és a fővárosi rendőrség újjászervezése 164
9. Az antiszemita mozgalom veresége 166
10. Pártok és választások a nyolcvanas években 168
A Szabadelvű Párt 168
A Mérsékelt Ellenzék 168
A Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt 169
Korai munkásszervezetek 170
V. Külpolitikai útkeresés. Tisza Kálmán bukása 171
1. Osztozkodás a Balkánon 171
2. Bosznia-Hercegovina okkupációja 172
Belpolitikai következmények 172
3. Új szövetségesek 174
4. A „Nagy Véderő Vita" 175
Rudolf trónörökös halála 176
5. Tisza Kálmán miniszterelnök bukása 177
VI. Az oktatási rendszer 178
1. A népiskola 178
2. A gimnázium és a reáliskola 180
A polgári iskola 181
A mezőgazdasági szakoktatás 182
Ipariskolák és kereskedelmi iskolák 182
3. Egyetemek és főiskolák 183
Műszaki és természettudományos eredmények 185
Nők a középiskolákban, nők az egyetemen 187
VII. A gazdasági növekedés megalapozása 188
1. Gazdasági növekedés - birodalmi keretben 188
2. A gazdaságpolitika 189
A szegedi nagyárvíz 194
A vasút államosítása 194
Az államháztartás egyensúlyának megteremtése 195
3. A mezőgazdaság alkalmazkodása a piaci viszonyokhoz 198
Szántóföldi növénytermesztés 199
Szőlészet, borászat 201
Gyümölcs- és zöldségtermesztés 203
Erdőgazdálkodás 204
Állattenyésztés 205
Gépek a mezőgazdaságban 210
4. A gyáripar 212
A könnyűipar 212
A malomipar 215
A nehézipar 217
VIII. A polgárosodó társadalom 221
1. A társadalom elitcsoportjai 222
Az arisztokrácia 222
Az „úri ezerholdasok" 224
A nagypolgárság 225
2. A középosztály 226
A dzsentri 228
3. A kispolgárság 229
4. A parasztság 231
Birtokos parasztság 231
Mezőgazdasági bérmunkások 235
Cselédek 236
Napszámosok, summások, kubikosok 237
5. Az ipari munkásság 239
IX. Ünnepek és hétköznapok 241
1. A népi kultúra 241
2. A városiasodás 244
A főváros 246
Tömegközlekedés 247
Világítás, fűtés, ivóvíz és csatornázás 248
3. Az információáramlás 250
4. A közegészségügy 251
5. Középosztálybeli mindennapok 254
Kávéházak 255
A cukrászda 256
6. A munkáslakás 257
X. Kulturális élet 258
1. A színházak világa 258
A népszínmű 259
Az operett 259
2. A zenei élet 260
3. Múzeumok, könyvtárak 261
XI. Liberális reformok 263
1. A Szapáry-kormány (1890-1892) 263
Az egyházpolitikai küzdelem kezdete 265
2. Wekerle Sándor, a polgári miniszterelnök (1892-1895) 266
Kossuth Lajos halála 269
A Memorandum-per 269
XII. A belpolitikai válság 270
1. Pártok és programok 270
Az országgyűlés ellenzéki pártjai 270
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 272
Agrárszocialista mozgalmak 274
2. A liberális gazdaságpolitika konzervatív kritikája 275
Agráriusok 277
Szövetkezetek 278
3. A Millennium 280
4. A Bánffy-kormány (1895-1899) 282
A Bánffy-kormány nemzetiségi politikája 282
Az osztrák-magyar viszony 283
Az új gazdasági kiegyezés buktatói 284
5. Átmeneti nyugalom: a Széli-kormány (1899-1903) 285
A KJiuen-Héderváry-kormány (1903. június-november) 289
6. Tisza István első miniszterelnöksége (1903-1905) 290
A „zsebkendőszavazás" 291
Az 1905. évi választások 293
7. Fejérváry Géza báró „darabontkormánya" (1905-1906) 294
A „nemzeti ellenállás" 295
A „magyar válság" 295
A nemzeti koalíció kormányra kerülése 297
8. A koalíciós Wekerle-kormány (1906-1910) 298
Gazdaság- és szociálpolitikai törvénykezés 298
Az elmaradt választójogi reform 300
A nemzetiségi politika 301
A koalíciós kormány válsága 302
XIII. Gazdasági növekedés - társadalmi és szociális feszültségek 304
1. A gazdaság fokozódó teljesítménye 304
2. A belső vándorlás 307
3. A kivándorlás 308
4. A nemzetiségek politikai aktivitása 312
XIV. Kiútkeresők 315
1. Útkeresők Ausztriában és Magyarországon 315
Ferenc Ferdinánd és a „Műhely" 316
2. Polgári reformerek és polgári radikálisok 318
3. A művészet forradalma 318
A Nyugat 320
Kivonulás a 19. századból 322
4. A magyarországi szociáldemokraták 323
5. Parasztpártok 324
XV. A háború előszelében 325
1. Katonai tömbök, háborús válságok 325
Bosznia-Hercegovina annexiója 327
2. A Nemzeti Munkapárt kormányai 329
A Khuen-Héderváry-kormány (1910-1912) 329
Lukács László kormánya (1912-1913) 330
Balkán-háborúk - háborús készülődés 331
Az új választójogi törvény 331
Tisza István miniszterelnök kormányzati politikája 1914-ig 333
3. A szarajevói merénylet 335
IRODALOMJEGYZÉK 337
Személynévmutató 343

Témakörök