Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 2006/2.

Előszó

A Földön élünk és a természeti erőforrásokat kihasználva a „Földből élünk", ezért környezetünk védelme a Földünkért érzett morális kötelezettségen túl az emberiség jövőjéért érzett felelőségünk alapja kell legyen. „Az ember beavatkozhat a Világba, azonban nem mint valamennyi földi Elet Uralkodója, hanem mint Világ Partner - ereje, kreativitása (Homo faber) miatt felelős minden életért" (prof H. Brauer nyomán). Évezredeken át használtuk, kihasználtuk a természeti környezet adta lehetőségeket nem gondoltunk a korlátlan és meggondolatlan cselekedeteink jövőbeni hatásaira, a jövő generációjára. A most kialakult helyzetet is csak mi tudjuk megváltóztatni, a kedvezőtlen hatásokat megállítani, ha lehet még visszafordítani. „Csak az ember képes a dinamikusan változó világban valamennyi Élet egyensúlyát megőrizni. Ez az r alkotó ember kötelessége (Homo morales)" (prof. H. Brauer nyomán). Az Észak-magyarországi régióban a környezetvédelmi problémák talán még halmozottabban megtapasztalhatók. A bányászat és kohászat, az energetika, a vegyipar mind-mind itt hagyta nyomát, káros hatásait ebben a térségben, amelynek felszámolása a mi kötelességünk. Mi kell ahhoz, hogy jövőnket megalapozandó élhető környezetet tudjunk kialakítani, a létrejött környezeti károkat meg tudjuk szüntetni, a területeket rehabilitáljuk, revitalizáljuk. Ehhez alapvetően három dologra van szükségünk:
- Környezettudatos magatartás, mérsékletesség és alázat környezetünk iránt.
- Tudás, szakmai ismeret, a természeti törvények megismerése és figyelembe vétele.
- Pénz, akarat és elszántság Vissza