Egy fejezet a Rákóczi-szabadságharc könyv- és irodalomtörténetéből

Előszó

Tanulmányunkban azt a huszonöt irodalmi jellegű kiadványt ismertetjük, amelyet Debrecen város nyomdája II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának első három esztendejében bocsátott ki a sajtó alól. Már korábban ismertettük a fejedelmi kancellária ama kiadványait, amelyek az említett években a debreceni tipográfiában készültek.
E két tanulmányunk részletmunkálata annak a tervnek, amelynek keretei között - nyomdáról nyomdára, könyvről könyvre, sőt nyomtatványról nyomtatványra haladva - számba akarjuk venni a Rákóczi-szabadságharc teljes nyomdai és irodalmi termését.
Az a forma, amelyet munkánk végzése közben alakítottunk ki, könyv- és irodalom-, illetve művelődéstörténeti elemek ötvözete. A kutatás és feldolgozás során arra törekedtünk, hogy az egyes kiadványokat - még az első látásra jelentéktelennek tetsző nyomtatványokat is - visszahelyezzük egykori történeti környezetükbe: fel akarjuk tárni létrejöttük okait és körülményeit, meg akarjuk magyarázni rendeltetésüket és nyomon kísérni hatásukat. Különös gondot fordítottunk a kor literátorainak: a kiadványok szerzőinek, fordítóinak és editorainak személyére, különösen olyan esetekben, amikor őket a szakirodalom nem ismeri, vagy életrajzukban hiányok mutatkoznak.
A tennivaló, amelynek elvégzésére vállalkoztunk, időben és térben körülhatárolt: munkánk rendjén csak azokat a nyomdákat és az egyes nyomdák termésében csak azokat a kiadványokat vizsgáljuk, amelyek a Rákóczi uralma alatt levő területeken dolgoztak, illetve jelentek meg. Különös gonddal figyeltünk arra, hogy milyen összefüggés van a művek, illetve kiadványok és a szabadságharc eseményei, törekvései között. Ama huszonöt könyvből, amelyet ezzel a módszerrel megvizsgáltunk, kettő (Bonyhai Márton könyve és a Heidelbergi Káté 1703-as kiadása) nem maradt fenn korunkra, tehát bibliográfiai leírásukat nem tudtuk nyújtani. Két könyv azután veszett el, hogy már megfordult bibliográfusok kezén, ezért könyvészeti leírásuk is megtalálható. Huszonhárom címleírást tudunk tehát produkálni, ezek közül hatnak nincs impreszszuma, egy mű csonka, de impresszuma volt, álimpresszuma van egynek. Vissza