| Előszó Herder történetfilozófiai gondolatairól | 5 |
| Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról | 41 |
| Bevezető | 45 |
| Első könyv | 57 |
| Földünk csillag a csillagok között | 57 |
| Földünk középrendű bolygó | 61 |
| Földünk számos revolúción ment keresztül, míg azzá nem vált, ami ma | 66 |
| Földünk olyan gömb, amely önmaga körül és ferde irányban a Nap körül forog | 70 |
| Földünket légkör burkolja. A Föld konfliktusban van az ég több csillagával | 76 |
| A bolygó, ahol lakozunk, a vizekből kiemelkedő hegység | 80 |
| A hegyvonulatok jóvoltából mindkét félgömbünk a legbámulatosabb különféleség és változatosság színtere | 91 |
| Második könyv | 96 |
| Földgolyónk a rendkívül különböző lények organizációjának nagy műhelye | 96 |
| Földünk növényvilága az emberi nem szempontjából | 100 |
| Az állatvilág és az emberi történelem összefüggései | 110 |
| Az ember közbülső teremtmény a Föld állatai között | 116 |
| Harmadik könyv | 122 |
| A növények és állatok összehasonlítása, tekintettel az emberi szervezetre | 122 |
| Az állatokban működő némely szerves erők összehasonlítása | 132 |
| Bizonyos állatok fiziológiai alkatára vonatkozó példák | 142 |
| Az állatok ösztöneiről | 148 |
| A teremtmények fejlődése több forgalom összekapcsolása, valamint érzékeik és tagjaik önálló, szabadabb használata irányában | 154 |
| Az állatok és az emberek organikus különbsége | 160 |
| Tizenegyedik könyv | 171 |
| Kína | 173 |
| Kokinkína, Tonkin, Laosz, Korea, a keleti tatárság, Japán | 186 |
| Tibet | 193 |
| Hindosztán | 196 |
| Általános megfontolások ezeknek az államoknak a történelméről | 205 |
| Tizenkettedik könyv | 214 |
| Babilónia, Asszíria, Khaldea | 217 |
| Médek és perzsák | 226 |
| Héberek | 234 |
| Fönícia és Karthágó | 245 |
| Egyiptom | 254 |
| Újabb eszmék az emberiség történetének filozófiájához | 263 |
| Tizenharmadik könyv | 271 |
| Görögország helyzete és lakossága | 276 |
| Görögország nyelve, mitológiája és költészete | 281 |
| A görögök művészetei | 289 |
| A görögök erkölcsi és állambölcsessége | 298 |
| A görögök tudománya | 310 |
| A Görögországban lezajlott változások története | 322 |
| Általános megfontolások Görögország történelméről | 332 |
| Tizennegyedik könyv | 342 |
| Etruszkok és latinok | 344 |
| Hogyan építette ki Róma az uralmát szolgáló állami és katonai intézményeket? | 353 |
| A rómaiak hódításai | 363 |
| Róma bukása | 372 |
| A rómaiak jelleme, tudományai és művészetei | 383 |
| Általános megjegyzések Róma sorsáról és történetéről | 397 |
| Tizenötödik könyv | 403 |
| Az emberi természet célja a humanitás, ezzel a céllal pedig Isten nemünk kezébe adja saját sorsát | 407 |
| A Természet összes pusztító erői az idők során nemcsak alárendelődnek a fenntartó erőknek, hanem végül maguk is az Egész kiművelését szolgálják | 413 |
| Az emberi nemnek az a rendeltetése, hogy különböző változásokon keresztül a kultúra különböző fokaira lépjen, jólétének tartós állapota azonban lényegileg csakis az észre és a méltányosságra épül | 425 |
| Belső természetének törvényeinél fogva az ész és a méltányosság az idők folyamán egyre több teret nyer az emberek között, és elősegíti a tartós humanistát | 436 |
| Bölcs jóság kormányozza az emberi sorsot, ezért nincs nemesebb erény, nincs tartósabb boldogság, mint e jóság jegyében cselekedni | 445 |
| Levelek a humanitás előmozdítására | 455 |
| A humanista köteléke barátok között | 457 |
| A német népek és tartományok szövetkezéséről, melynek célja a humanitás művelése | 459 |
| Tantételek az emberiség jellegéről | 462 |
| A humanitás fogalmáról és a szó jelentéséről | 473 |
| Végkövetkeztetések | 479 |
| Az emberek téveszméiről és rögeszméiről | 482 |
| Előadás | 482 |
| Hasonlatos-e még közönségünk és hazánk a régiekéhez? | 490 |
| Hasonlatos-e még közönségünk a régiekéhez? | 490 |
| A héberek közönségéről | 492 |
| A görögök közönsége | 496 |
| A rómaiak közönsége | 507 |
| A kereszténység közönsége | 508 |
| Az irodalom közönsége | 510 |
| Van-e még olyan hazánk, mint a régieknek? | 521 |
| A négy fakultásról. Kant. Az Enciklopédiáról. Egy új Múzsáról. Az emberiség haladásáról | 531 |
| A szellem és a kereskedelem szabadságáról. Emlékezés néhány érdemes férfiúra | 538 |
| A népek kölcsönhatásáról | 545 |
| Az önvédelemről. A nemzetek megítélésének hamis szempontjairól. Néhány nemes férfiról | 549 |
| A Kiadó utószava | 553 |
| Az emberiség természettörténetének alapjairól | 562 |
| A jóról és a rosszról. Az emberi erők egyesítéséről | 568 |
| Elmélkedések az emberiség történetéről | 574 |
| Az emberi nem tökéletesedéséről | 580 |
| A francia forradalomról | 581 |
| Még egyszer a francia forradalomról | 587 |
| Jegyzetek | 593 |
| Mutató (Láng Rózsa) | 613 |
Folytatás Microsoft-tal