Előszó
"Ami az emberben kivételes, annak nagy része egyetlen szóban összegezhető: kultúra.'"
Az utóbbi években jelentősen megnőtt az érdeklődés a design, az arculattervezés valamint a reklámok világa...
Tovább
Előszó
"Ami az emberben kivételes, annak nagy része egyetlen szóban összegezhető: kultúra.'"
Az utóbbi években jelentősen megnőtt az érdeklődés a design, az arculattervezés valamint a reklámok világa iránt. Ez összefügg az életszínvonal emelkedésével, a minőség igényének terjedésével, s nem utolsó sorban azzal a ténnyel, hogy egyre szélesebb körben tudatosultak a gyártmány és szolgáltatáskialakítás gazdasági, társadalmi összefüggései.
Ezen jegyzet keretében az esztétika és a kommunikáció közötti - közvetlen és közvetett - kapcsolatokat, összefüggéseket és érintkezési pontokat szeretnénk vizsgálni, azzal a célzattal, hogy az olvasót hozzásegítsük mindennapi tevékenysége esztétikai összefüggéseinek megalapozottabb átéléséhez és a kommunikáció folyamán megjelenő "esztétikum" megítéléséhez.
A jegyzet kísérleti jelleggel készült, a felismerés elősegítésének igényével, fő hangsúlyt a vizuális kommunikációra helyezve. A jegyzet nem lezárt dolog, kísérletet tesz az elméleti alapok viszonylagos számbavételére, azzal a konkrét céllal, hogy gondolatok és összefüggések megjelenítésével segítse eligazodni a műszaki, gazdasági és marketing szakembereket a korszerű termék és szolgáltatáskialakítás feladatainak felismerésében és megfogalmazásában, s remélhetőleg azok megoldásában is.
Az esztétika szónak mára már sokkal elvontabb jelentése van, amely mint tudomány, a filozófiai tudományágak közé tartozik és elsősorban a művészet sajátos törvényszerűségeinek a vizsgálatát jelenti. Ugyanis az esztétika egyáltalán nem választható el a mindennapi élettől.
Az emberek egy olyan valóságban élnek ahol a termelési, tudományos és művészi viszony egységesen van jelen az életükben. A különbség azonban az, hogy a termelésben a gyakorlati viszony a hangsúlyos, a tudományban az igazság logikai megismerése, a művészetben viszont az esztétikai értékekben megjelenő társadalmi objektivitás. Ugyanakkor az ember a mindennapi életet hol a gazdaság, hol a politika, hol a jog, hol az erkölcs, hol a filozófia, illetve a tudomány nézőpontjából minősíti, s ennek megfelelően alakítja saját gyakorlatát is.
Vissza