Esztétika

Rövidített kiadás

Szerző

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Szerkesztő

Balázs István

Fordító

Tandori Dezső

Lektor

Zoltai Dénes

Budapest

'Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Esztétika ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1974
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	449 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-280-033-8

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Hegel Esztétikája a progresszív polgári gondolkodás nagyszabású összefoglalása, a legmaradandóbb és legátfogóbb értékeket tartalmazó elméleti csúcsteljesítmény a művészetfilozófiában. Amikor Engels a múlt század kilencvenes éveiben szorgalmazta, hogy a marxisták gondosan tanulmányozzák a hegeli filozófiát, egyik levelében így írt az Esztétikai előadásokról: "Üdülésképpen ajánlom magának az Esztétikát. Ha egy kicsit beledolgozza magát, ámulni fog."
A mai olvasó is megszívlelheti e tanácsot. Lukács György megállapítása szerint "Hegel gondolkodásának és írásmódjának ismert pozitív oldalai éppen ebben a műben kapják legvilágosabb kifejezésüket: a tudásának egyetemessége, mély és finom érzéke a történelmi fejlődés sajátosságai és ellentmondásai iránt, a történelmi problémák dialektikus összekapcsolása az általános objektív törvényszerűségek elméleti és rendszeres kérdéseivel - a hegeli filozófia mindeme pozitív vonásai igen határozottan megnyilvánulnak esztétikájában" Kötetünk - bár... Tovább

Tartalom

Bevezetés az esztétikába	5
Az esztétika elhatárolása és létjogának biztosítása	5
Természeti szép és művészeti szép	5
Az esztétikát illető némely ellenvetés cáfolata	6
A szép és a művészet tudományos tárgyalásának módjai	10
Az empirikus tény mint kiindulópont	11
Az eszme mint kiindulópont	15
Az empirikus és az eszmei oldal egyesítése	16
A művészi szép fogalma	16
Szokásos elképzelések a művészetről	16
A műalkotás mint emberi tevékenység terméke	17
A műalkotás mint az emberi érzékek számára érzéki dolgok közegéből merített produktum	19
A művészet célja	21
A természet utánzásának elve	21
A kedély megindítása	24
A magasabbrendű lényegi cél	25
A művészet igazi fogalmának történeti bevezetése	32
Felosztás	33
A művészeti szép eszméje avagy az eszmény	34
Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá	36
A művészetek rendszere	36
A művészeti szép eszméje avagy az eszmény	37
Bevezetés	39
A művészet helyzete a véges valósághoz való viszonyában	39
A művészet viszonya a valláshoz és a filozófiához	40
Felosztás	44
A szép fogalma általában	45
A szép eszméje	45
A természeti szép	46
A természeti szép mint olyan	46
A természeti elevenség felfogásának módjai	46
Az érzéki absztrakt formájának és absztrakt egységének külső szépsége	49
Az absztrakt forma szépsége	49
A szépség mint az érzéki anyag absztrakt egysége	51
A természeti szép fogyatékossága	53
A közvetlen egyedi létezés korlátozottsága	55
A művészi szép avagy az eszmény	57
Az eszmény mint olyan	57
A szép individualitás	57
Az eszmény viszonya a természethez	62
Az eszmény meghatározottsága	73
Az eszményi meghatározottság mint olyan	74
Az isteni mint egység és általánosság	74
Az isteni mint istenek köre	74
Az eszmény nyugalma	75
A cselekmény	76
Az általános világállapot	78
Az individuális önállóság: a hőskorszak	78
Jelenlegi prózai állapotok	91
Az individuális önállóság rekonstrukciója	93
A szituáció	95
A szituációnélküliség	99
A meghatározott szituáció a maga ártatlanságában	99
A kollízió	102
A cselekmény	116
A cselekvés általános hatalmai	118
A cselekvő individuumok	123
A jellem	135
Az eszmény külső meghatározottsága	143
Az absztrakt különlegesség mint olyan	144
A konkrét eszmény összhangzása külső realitásával	144
A szubjektivitás és a természet pusztán magánvaló egysége	144
Az emberi tevékenység által létrehozott egység	147
Az eszményi műalkotásnak a közönséggel kapcsolatos külsőlegessége	153
A műalkotás igazi objektivitása	154
A művész	158
Az ihlet	158
Az ábrázolás objektivitása	160
Az igazi objektivitás	160
Modor, stílus, eredetiség	161
Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá	163
A szimbolikus művészeti forma	165
Bevezetés	165
A szimbólum általában	165
A szimbólum mint jel	165
Alak és jelentés részleges egyeztetése	166
Alak és jelentés részleges eltérése	167
A szimbólum kételyszerűsége	168
A szimbolikus elem kételyszerűsége a mitológiában és művészetben	170
A tudattalan szimbolika	174
Jelentés és alak közvetlen egysége	174
Zoroaszter vallása	175
Zoroaszter vallásának nem-szimbolikus jellege	175
Zoroaszter vallásának nem-művészi szemlélet- és ábrázolásmódja	175
A fantasztikus szimbolika	176
Brahma hindu felfogása	177
Érzékiség, mértéktelenség, perszonifikáló tevékenység	178
A tulajdonképpeni szimbolika	179
A fenségesség szimbolikája	182
A művészet panteizmusa	182
A fenségesség művészete	183
Az összehasonlító művészeti forma tudatos szimbolikája	185
Az allegória	186
A hasonlat	189
A szimbolikus művészeti forma eltűnése	198
A klasszikus művészeti forma	199
Bevezetés	199
A klasszikusról általában	199
A klasszikus forma önállósága: a szellemi áthatja saját természeti alakját	199
A görög művészet mint a klasszikus eszmény valódi létezése	204
Az alkotó műhely helye a klasszikus művészeti formában	205
A klasszikus művészeti forma kialakulásának folyamata	208
A klasszikus művészeti forma eszménye	210
A klasszikus művészet eszménye általában	210
A különös istenek köre	214
Az egyes istenek egyénisége	214
A klasszikus művészeti forma felbomlása	214
A végzet	214
Az istenek elenyészése antropomorfizmusuk következtében	215
A szatíra	217
A romantikus művészeti forma	220
Bevezetés	220
A romantikusról általában	220
A benső szubjektivitás elve	220
A romantikus tartalom és forma közelebbi mozzanatai	221
A tartalom viszonya az ábrázolási módhoz	227
A romantikus művészet vallásos köre	231
Krisztus megváltástörténete	231
A vallásos szeretet	232
A gyülekezet szelleme	233
A lovagság	233
Az egyéni különösségek formai önállósága	234
Az egyéni jellem önállósága	234
A kalandosság	234
A romantikus művészeti forma felbomlása	237
A romantikus művészeti forma vége	238
Az egyes művészetek rendszere	241
Bevezetés	243
Az építészet	244
Az önálló, szimbolikus építészet	245
A népek egyesítésére szolgáló építészeti művek	245
Az építőművészet és a szobrászat közötti átmeneti alkotások	245
Átmenet az önálló építészetről a klasszikus építészetre	249
A klasszikus építészet	254
A klasszikus építészet általános jellege	254
Alkalmasság valamely meghatározott célra	254
Az épület megfelelése a célnak	255
A ház mint alaptípus	256
Az építészeti formák különös meghatározásai	257
A klasszikus építészet különböző építésmódjai	262
A romantikus építészet	262
Általános jelleg	262
Különös építészeti alakításmód	262
A teljesen zárt ház	263
A belső és a külső alakja	264
A romantikus építészet különböző építésmódjai	270
A szobrászat	271
A tulajdonképpeni szobrászat elve	277
A szobrászat lényeges tartalma	277
Az objektív szellemiség	277
A testiben magáértvaló szellemi	279
A szép szoboralak	280
A szobrászat mint a klasszikus eszmény művészete	280
A szobrászat eszménye	282
Az eszményi szoboralak általános jellege	282
Az eszményi szoboralak különös mozzanatai	285
Az eszményi szoboralakok egyénisége	288
Az ábrázolásmódok; az anyagok; a szobrászat fejlődésének fokai	289
A romantikus művészetek	290
A festészet	290
A festészet általános jellege	290
A tartalom fő meghatározói	290
A festészet érzéki anyaga	292
A művészi feldolgozás jellege	295
A festészet különös meghatározottságai	297
Az érzéki anyag közelebbi meghatározottságai	297
A művészi koncepció, kompozíció és jellemzés	303
A festészet történeti fejlődése	310
A zene	311
A zene általános jellege	311
A zene összehasonlítása a képzőművészetekkel és a költészettel	311
A tartalom zenei felfogása	312
A zene hatása	315
A zenei kifejezés eszközeinek különös meghatározottsága	317
Időmérték, ütem, ritmus	317
Összhang	318
A dallam	321
A zenei kifejezés eszközeinek viszonya tartalmukhoz	325
A kísérőzene	325
Az önálló zene	331
A művészi előadás	334
A költészet	334
A költői és a prózai műalkotás közötti különbség	337
A költői és a prózai felfogás	337
A két felfogás tartalma	337
A két felfogás különbözősége	338
A költői szemlélet partikularizációja	339
A költői és a prózai műalkotás	340
A költői szubjektivitás	344
A költői kifejezés	347
A költői képzelet	347
A költői képzelet	347
A nyelvi kifejezés	347
A verselés	349
A költészet műfaji különbségei	352
Az epikai költészet	352
Az általános epikai jelleg	352
A tulajdonképpeni epopeia	353
A tulajdonképpeni eposz különös meghatározásai	357
Az epikai általános világállapot	357
Az egyéni epikai cselekmény	362
Az eposz mint egységes totalitás	366
Az epikai költészet fejlődéstörténete	379
A lírai költészet	379
A líra általános jellege	380
A lírai költészet különös mozzanatai	384
A lírai költő	384
A lírai műalkotás	385
A tulajdonképpeni líra fajai	386
A líra történeti fejlődése	388
A drámai költészet	389
A dráma mint költői műalkotás	389
A drámai költészet elve	389
A drámai műalkotás	391
A drámai mű és a közönség	395
A drámai mű külső előadása	397
Drámai művek olvasása és felolvasása	397
A színművészet	397
A költészettől független színpadi művészet	399
A drámai költészet fajai és történeti típusai	399
A tragédia, a komédia és a dráma elve	399
Az antik és a modern drámai költészet közötti különbség	408
A drámai költészet fajainak konkrét fejlődése	408
Utószó a válogatáshoz	427
Névmutató	431
Tárgymutató	435

Témakörök

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Georg Wilhelm Friedrich Hegel műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Georg Wilhelm Friedrich Hegel könyvek, művek