| BEVEZETÉS | |
| Az esztétikai beállítottság és az esztétika mint ismeret | 7 |
| A szép törvényei és a róluk alkotott tudás | 10 |
| A szép mint az esztétika egyetemes tárgya | 14 |
| Esztétikai aktus és esztétikai tárgy. Négyféle elemzés | 18 |
| Elkülönülés és kapcsolat az élettel | 22 |
| Forma és tartalom, matéria és anyag | 24 |
| Szemlélet, élvezet, értékelés és produktivitás | 30 |
| A természeti szép, az emberi szép és a művészi szép | 36 |
| A szép idealista metafizikája. Intellektualizmus és anyagközpontú beállítottság | 40 |
| A forma esztétikája és a kifejezés esztétikája | 45 |
| Pszichologiai és fenomenológiai esztétika | 48 |
| Az esztétikai tárgy létmódja és struktúrája | 54 |
| Realitás és látszat. Elvalótlanítás és megjelenés | 59 |
| Utánzás és teremtés | 64 |
| A MEGJELENÉSI VISZONY | |
| Az esztétikai aktusszerkezet | |
| Az észlelésről általában | |
| A keresztültekintés | 73 |
| Az észlelési mező gyakorlati megrostáltsága | 77 |
| Az érzelmi összetevők | 80 |
| Az esztétikai észlelés | |
| Visszatérés az eredeti beállítottsághoz | 85 |
| Az egyidejű adottság és a kinyilatkoztatás | 91 |
| Elidőzés a "képnél" | 94 |
| Az észlelés irányítása az esztétikai viszonyban | 99 |
| A szemlélés és a gyönyör | |
| A dinamikus-emocionális megőrződése az esztétikai észlelésben | 104 |
| Észlelés és magasabb fokú szemlélet | 106 |
| A vitális és az erkölcsi értékérzés szerepe | 111 |
| A gyönyör, a tetszés és az élvezet | 113 |
| Kant tanítása az esztétikai tetszésről | 116 |
| Az esztétikai tárgy struktúrája | |
| Kapcsolódás az aktuselemzéshez | |
| A kétféle szemlélet és a tárgy két rétege | 125 |
| Az "eszme látszása" hegeli formulájának szükséges kiigazítása | 129 |
| Az esztétikailag autonóm gyönyör helyzete | 132 |
| Az objektiváció törvénye | |
| A "matéria" szerepe | 137 |
| A szellemi tartalom és az élő szellem | 141 |
| Magábanvaló lét és számunkra-való lét az objektivált szellemben | 146 |
| Előtér és háttér | 149 |
| Előtér és háttér az ábrázoló művészetben | |
| A probléma és a vizsgálódás felosztásáról | 153 |
| A rétegződés a szobrászati műalkotásban | 155 |
| Grafika és festészet | 159 |
| Az alapviszony a költészetben | 166 |
| A tárgyi közbülső réteg a költői műalkotásban | 170 |
| A színmű és a színész művészete | 174 |
| Realizálás és elvalótlanítás | 178 |
| Előtér és háttér a nem ábrázoló művészetekben | |
| A formával való szabad játék | 182 |
| A zenei szép | 186 |
| A zenei háttér jellege | 190 |
| A kompozíció és a zenei játék | 194 |
| A megjelenő háttér az építőművészetben | 199 |
| Gyakorlati cél a szabad formálás | 203 |
| Az ornamentika helye | 207 |
| A szép a természetben és az ember világában | |
| Az eleven ember mint szép tárgy | |
| Az emberi szépség mint jelenség | 211 |
| A szépség az erkölcsi és a vitális értékekhez való viszonyában | 214 |
| A típus megjelenése | 217 |
| Az élet szituációja és dramatikája | 220 |
| A természeti szép | |
| Az élő szépsége | 225 |
| A dinamikus szerkezet szépsége | 230 |
| A táj szépsége és hasonlók | 233 |
| Természeti szépség és művészet | 237 |
| A természeti szép metafizikája | |
| A természeti szép a természetben | 241 |
| Közöny, csend, tudattalanság | 244 |
| Tökéletesség, biztonság, szabadsághiány | 250 |
| Természeti alkotás és művészi alkotás | 254 |
| FORMÁLÁS ÉS RÉTEGZŐDÉS | |
| A rétegek egymásutánja a művészetekben | |
| A háttér felbontása | |
| Létmódok és tartalomstruktúrák | 261 |
| Egy példa: az arckép | 265 |
| A példa megvitatásához. Következtetések | 267 |
| A megjelenés függősége és a felépítés függősége | 269 |
| A rétegegymásután ontikus kitöltése | 272 |
| A rétegek egymásutánja a költészetben | |
| A költészet tanúskodása a középső rétegekről | 276 |
| Költői konkrétság | 278 |
| A rétegek megkülönböztetése a költői műben | 281 |
| A legbelsőbb. A kimondható határai | 284 |
| Az eszmék a költészetben | 287 |
| A rétegek áttekintéséhez | 290 |
| A rétegek a képzőművészetekben | |
| A rétegegymásután a szobrászatban | 293 |
| A festészet külső rétegei | 296 |
| A festészet belső rétegei | 300 |
| Festészet és természeti tárgy | 305 |
| A zenemű rétegei | |
| A zenei egység fokozatai | 310 |
| A zene belső rétegei | 314 |
| Kompozíció és lelki élet | 318 |
| A programzene helye | 325 |
| A zenei játék rétegződése | 329 |
| A rétegek az építőművészetben | |
| Az építmény külső rétegei | 333 |
| Az építmény belős rétegei | 337 |
| Közösség, hagyomány, stílus | 342 |
| Az esztétikai forma | |
| Egység, körülhatárolás, forma | |
| A forma sokfélesége | 347 |
| A sokféleség egysége | 350 |
| Kiválasztás és körülhatárolás | 353 |
| Lépcsőzetes formálás a művészetben | |
| A művészi formálás sajátossága | 359 |
| A rétegek formálásának lépcsőzetessége | 363 |
| A formálás kötöttsége a rétegekben | 367 |
| A forma belülről való meghatározottsága | 373 |
| Megjelenés és formálás | |
| A formálás önállósága és függősége | 376 |
| A formával való tiszta játék | 380 |
| Felszíni és mély művészet | 384 |
| Forma és tartalom a rétegépítményben | 388 |
| Az esztétikai formálás elmélete | |
| Esztétikai formaérzés | 393 |
| Beleérzés és aktivitás | 396 |
| Formálás és önábrázolás | 400 |
| Függetlenedés az alkotótól a forma által | 402 |
| A forma metafizikájához | |
| Utánzás és teremtés | 406 |
| A forma megtalálása és a stílus | 411 |
| A nagy művészeti stílusok és a modor | 416 |
| A spekulatív tételek józan értelme | 420 |
| Egység és igazság a szépben | |
| Művészi szabadság és szükségszerűség | |
| Szabadság és önkény | 425 |
| Esztétikai ideálalkotás | 429 |
| Művészi szükségszerűség és egység | 433 |
| A mű egysége és az alkotás szabadsága | 435 |
| Az igazságigény a költészetben | |
| Hamis igazságigény | 440 |
| Az élethűség követelménye | 443 |
| A rétegek kérdése az igazságigényben | 447 |
| Élethűség a szélő rétegekben | 452 |
| Élethűség és szépség | |
| A költészet életfeltáró funkciója | 455 |
| A realizmus és határai | 459 |
| A realista ábrázolás dialektikájához | 462 |
| Élethűség és lényegigazság | 465 |
| Az igazság a képzőművészetben | |
| Kritériumok és mércék | 470 |
| Élethűség a festészetben | 473 |
| Lényegigazság a festészetben | 477 |
| Az igazságigény a szobrászatban | 480 |
| Az igazság a nem ábrázoló művészetekben | |
| Az igazságkérdés határai | 483 |
| A formaillúzió valótlansága és a meghatározatlanság | 486 |
| Az élethűség beütése a zenében | 490 |
| A programzene kérdése | 493 |
| A SZÉP ÉRTÉKEI ÉS NEMEI | |
| Az esztétikai értékek | |
| Az esztétikai értékek sajátszerűsége és sokfélesége | |
| A probléma részei és a felosztás alapja | 499 |
| Az értékérzés milyensége szerint való megkülönböztetés | 503 |
| A szép terjedelme | 507 |
| Az értékprobléma mai állása | |
| Értékosztályok és érétkaporiák | 511 |
| Az értékosztályok rokonsága és ellentéte | 516 |
| Javakhoz fűződő értékek és erkölcsi értékek | 520 |
| Az elérni szándékozott érték és a szándék értéke | 524 |
| A metafizikai értékprobléma | 527 |
| A szép helye az értékek birodalmában | |
| Visszavezetési kísérletek | 531 |
| A szép haszon nélküli volta: "luxus az életben" | 535 |
| Az esztétikai értékeknek az erkölcsi értékekre való alapozása | 539 |
| A szép bővített alapozása a vitális értékekre | 544 |
| A szép viszonya az alacsonyabb értékosztályokhoz | 548 |
| A szép értékmozzanatainak áttekintése | |
| A puszta tárgylét értékei | 551 |
| Az elvalótlanítás értékei | 554 |
| Az esztétikai érték relativitása és abszolút volta | 558 |
| A fenséges és a bájos | |
| A fenséges fogalma és jelensége | |
| A fenséges megjelnési területei az életben | 563 |
| A fenséges megjelenése a művészetekben | 567 |
| Kant elmélete a fenségesről | 571 |
| Az esztétikailag fenséges struktúrája | |
| A fenséges különös formái | 574 |
| A fenséges megragadható lényegvonásai | 579 |
| Megragadhatatlan lényegvonások | 582 |
| A fenséges helye rétegépítményben | |
| A belső rétegek túlsúlya | 586 |
| A fenséges a tragikusban és aporiái | 592 |
| A fenséges határkérdései | 597 |
| A bájos és alfajai | |
| A fenséges ellentétei | 603 |
| Tájékozódás a bájos lényege felé | 606 |
| A külső rétegek túlsúlya | 610 |
| A bájos peremproblémái | |
| A fenséges és a bájos egyesíthetősége | 614 |
| A bájos határjelenségei | 618 |
| Más esztétikai értékellentétek | 623 |
| Értelemadás az esztétikai értékekben | |
| A világ értelemigényéről | 626 |
| Az ember és a művészet értelemadása | 630 |
| Álesztétikai magatartások | 633 |
| A komikus | |
| A komikus iránti érzék és formái | |
| Szívtelen és jóindulatú vidámság | 637 |
| A spontán komikum és a humor | 641 |
| A nevetés különböző ethoszai | 645 |
| A komikum lényege | |
| Az elméletek téve és használható elemei | 649 |
| A képtelenség válfajai a nevetségesben | 654 |
| A képtelenség önmegszüntetése | 659 |
| A fölény a humorban | 663 |
| A komikus és a komoly | |
| A komikum metafizikai aspektusai | 667 |
| A komikum határjelenségei | 672 |
| A tragikum az életben és a költészetben | 678 |
| A komikus helye a rétegépítményben | |
| A külső és a belső rétegek egyensúlya | 681 |
| Komikum és élethűség | 686 |
| Következtetések a komikus rétegződésbeli helyéből | 689 |
| Aggályok és ellenvetések | |
| A komikusban lelt gyönyör és a szépben lelt gyönyör | 693 |
| A komikum a festészetben és a zenében | 696 |
| A komikum az egyes rétegekben | 700 |
| FÜGGELÉK | |
| Az esztétikai tárgy ontológiájához | |
| Az esztétikai tárgyrétegek és az ontikus rétegek | 707 |
| Valamennyi nagy művészet konvergenciája | 710 |
| Egyes rétegek eltűnése és az átugrás | 715 |
| A művészi képesség kétféle határa | 719 |
| A művészetek történetiségéről | |
| A nagy művészet történeti stabilitása és állandósága | 722 |
| Visszatérés az élethez. Bénító és megtermékenyítő hatás | 726 |
| Az eszmében való életről | 729 |
| Az ember teremtő képessége | 732 |
| A MŰ KELETKEZÉSÉRŐL | 735 |
| UTÓSZÓ | 737 |