Esztétika/A prózai és költői írásművek szerkesztés- és stílustanának elmélete/A prózai műfajok elmélete

Tartalom

Esztétika
Előszó 3
Bevezető 5
1. Az esztétikának tárgya és helye a tudományok között
2. Az esztétikának módszerei és segédtudományai
I. RÉSZ.
Az esztétika története és az esztétikai irodalom főbb műveinek általános áttekintése
Irodalom 10
Az esztétika az ókorban 10
1. A görögöknél
a) A legrégibb görög esztétikai felfogások
b) Plátó
c) Aristoteles
d) Az Aristoteles utáni kor
2. A rómaiaknál
Az esztétika a középkorban 17
Az esztétika az újkorban 20
1. Az újkori esztétika és megalakulása az angoloknál
2. Az esztétikának az újkori filozófia alapján való megalakulása a franciáknál
3. Az esztétikának az újkori filozófia alapján való megalakulása Németországban
a) Leibniz
b) Leibniznak utódai és az első német esztétika
c) Kant
d) Schiler
e) A német esztétika Kant után
Kanthoz közel álló esztétikusok
Schelling esztétikai felfogása
Schopenauer esztétikai felfogása
Hegel esztétikai felfogása
Herbart esztétikai felfogása
4. Az újkori metafizikai esztétika Németországon kívül
a) Nálunk magyaroknál
b) A francia spiritualizmus
Az esztétika a legújabb korban 40
1. A legújabb korban az epirizmus és a spiritualizmus hatása az esztétikára
a)Az evolúció (fejlődéstan) és a milieu-elmélet esztétikája
b) A legújabbkori fiziológia (élettani) és pszichológiai (lélektani) esztétikák
2. A legújabb korban az esztétikának metafizikai iránya
II. RÉSZ.
Az esztétika fiziológiai része, vagyis a szép dolgok reánk való hatásának fiziológiai feltételei
Fiziológiai bevezető. A szép tárgyak érzékelésérő általában 48
Az érzet hangulata. Irodalom 48
A szépérzés fiziológiája. Irodalom 52
1. Esztétikai érzékeink és a szépnek fiziológiai (élettani) meghatározása
2. Esztétikai érzékeink érzetei között lévő különbségek
Az esztétikai küszöb. Irodalom 59
1. Az esztétikai küszöbről általában
2. Az esztétikai küszöb törvényei
a) Az esztétikai küszöb I. törvénye (egyszerű hatások)
b) Az esztétikai küszöb II. törvénye (egyirányú, összetett hatások)
c) Az esztétikai küszöb III. törvénye (ellentétes irányú hatások)
d) Az esztétikai küszöb IV. törvénye (különböző alanyokat egyszerre érintő hatások)
Az esztétikai alap törvénye 59
1. Az esztétikai alap törvényéről általában
2. Az esztétikai alap törvényének fiziológiai megvilágítása
Az esztétikai alap törvénye a fényérzékek körében. Irodalom 68
1. A színről általában
2. A színskála
3. A színnek teljességi és világossági foka és a színerő
4. A színeknek direkt hatása, vagyis a meleg és a hideg színek
5. A színeknek indirekt (asszociációs) hatása, vagyis a színeknek szimpatikus és szimbolikus kapcsolatai és jelentései
6. A színharmónia
Az esztétikai alap törvénye az alakokra nézve 76
1. Az egyenes vonal esztétikai hatása
a)n A vízszintes, a függőleges, a ferde és a tört vonal hatása
b) A háromszögű és négyszögű síkok hatása
c) A síkidomokból előálló testeknek az esztétikai benyomása
2. A görbe vonalak esztétikai hatása
a) A félkörívvonal hatása
b) Az ívvonal hatása
c) A hullám-, a kígyó és a csigavonal hatása
Az esztétikai alap törvénye a mozgás szempontjából 109
1.A mozgás lassúsága és gyorsasága
2. A mozgás szervei, műszerei
3. A mozgás az erő szempontjából és a legkisebb erőfeszítés törvénye
Az esztétikai alap törvénye a hangérzetek körében. Irodalom 113
1. A hang fizikai és fiziológiai szempontból
2. A konszonáncia és a disszonáncia fiziológiai mibenléte
3. A zene érzéki benyomásai
a) A zenei hangulatok
b) A zenei érzelmek
Az esztétikai alap törvénye a költészetben 121
Az esztétikai alap törvényével ellentétes, fonák érzéki hatások 122
III. RÉSZ.
Az esztétika metafizikai része, vagyis a dolgok szépségének metafizikai (érzékfeletti) mibenléte
Irodalom 123
A dolgok szépségét csak az értelem ismerheti meg 123
Az értelem a szépségnek a metafizikai mibenlét legkönnyebben az esztétikai élvezet oldaláról közelítheti meg 125
Az esztétikai élvezet önzetlen szellemi szeretetnek az élvezete 128
Az esztétikai élvezet mibenlétéből a szépség tárgyi mibenlétére vont következtetések 130
A szépség mint metafizikai fogalom 131
Az anyagi dolgok szépsége 134
A szellemi dolgok szépsége 135
Az esztétikai élvezet tárgyi okának dualizmusa 136
IV. RÉSZ.
Részletes esztétika
I. Az esztétikai asszociációs hatás.
Irodalom 140
A képzettársulások (asszociációk) 141
1. Bevezető a képzettársulások (asszociációk) tanához
2. Az emlékezőtehetség
3. A képzelőtehetség
4. Az emlékező- és képzelőtehetségnek egymástól való különbözése
5. A képzetek társulásáról általában
Az átlagos és az egyéni képzettársulás 149
A főbb átlagos asszociációk 151
1. A jelentető társulás
2. A hasonlító képzettársulás
3. A kiegészítő és a helyettesítő képzettársulás
4. Az alakító képzettársulás
5. Az elevenítő, megszemélyesítő képzettársulás
II. Az esztétikai direkt hatás
Irodalom. Az esztétikai direkt hatás alapján való osztályozás 167
A) A tiszta fajok
A fenség 171
1. A fenség mibenléte
2. A fenség osztályozása
3. A fenséges tulajdonságai
4. A fenséges fajai
5. A fenséges a természetben és a művészetben
B) A negatív szép, vagyis a rút
1. A rútság tárgyi mibenléte
2. A rútnak fajai
3. A rút a természetben és a művészetben
C) A nemtiszta fajok
A tragikum 190
1. A tragikum mibenléte
2. A tragikum pszichológiai hatása esztétikai szempontból
3. A tragikus katasztrófa
4. A nemtiszta tragikum fajai
5. A tragikum a természetben és a művészetben
A humor 207
1. A humor mibenléte és pszichológiai hatása esztétikai szempontból
2. A humor fajai és nevezetesebb főformái
3. A nemtiszta humor fajai
4. A komikum a természetben és a művészetben
V. RÉSZ.
Művészettan, azaz a művészi megérzékelés esztétikai feltételei
Irodalom 224
I. A művészet mibenléte és felosztása.
1. A művészetről általában és meghatározása
2. A művészetek osztályozása
II. Az egyes művészetek
A) A képzőművészetek
Az építészet 228
1. Az építészet mint művészet
2. A súly és az összetartás törvénye
3. Az eszme a művésziértékű építésben
4. A művésziértékű épületnek gyönyörködtető ereje szerkezeti vonalrnedszerével
5. A művésziértékű épületek gyönyörködtető ereje külső díszében (ornamentikájában)
6. Az építőművészet eljárási módja
A szobrászat 235
1. A szobrászatnak fő és tulajdonképpeni tárgya
2. A szobrászatnak másodrendű tárgyai
3. A szobrászatnak tulajdonképpeni feladata és a művész eljárás
A festészet 238
1. A festészet és tárgya
2. A távlat
a) A vonaltávlat
b) A levegőtávlat
3. A festőművészetnek a feladata és a festőműfajok
4. A festőművészi eljárás
A hangzóművészetek
B) A vegyesművészetek.
A költészet 243
A zene 244
1. A zene elemei
2. A zenefajok
C) Vegyesművészetek.
A tánc és a mimika 247
III. A művészi felfogás és kifejezés főbb esztétikai kellékei.
A) A hűség
Irodalom 247
A természeti, a pszichológiai és a történeti hűség
1. A természeti hűség
2. A pszichológiai hűség
3. A történeti hűség
A művésznek és korának viszonya a felfogás és kifejezés hűségéhez 252
1. A művész egyéniségének viszonya a felfogás és kifejezés hűségéhez
2. A művész korának viszonya a felfogás és kifejezés hűségéhez
A művészi felfogás és kifejezés viszonya a valósághoz 264
1. A szimbolikus felfogás és kifejezése
2. Az allegórikus felfogás és kifejezése
3. A realisztikus felfogás és kifejezése
4. Az idealisztikus felfogás és kifejezés
5. Az idealisztikus és realisztikus felfogás és kifejezés együttesen
6. Az idealisztikus és realisztikus irány túlzásai
B) Az egység
Irodalom 275
A külső vagy szerkezeti egység 276
1. A képzőművészetekben
a) Egyes alakra nézve
A szimmetria
Az arány
Alakcsoportokban
A rend
Valamely geometriai idomba való belefoglalás
A szimmetria
Az arány
2. A hangzóművészetekben
a) Az alakcsoportok rendje
b) Bizonyos kerettel való összefoglalás
c) A csoportokban való elhelyezésnek szimmetriája
d) A csoportbeli arány
A belső vagy tárgyi egység 293
1. A nemtulajdonképpeni belső egység
2. A tulajdonképpeni belső egység különösen a képzőművészetekben
a) A Madonna- képek belső egységének (jelentésének) felismerése a direkt hatás alapján
b) A belső egységnek (jelentésnek) felismerése valamely képzet különös kiemelésének segítségével
c) A belső egységnek (jelentésnek) felismerése valamely rokon képzet kiemelésének segítségével
A hangulati egység 300
1. A hangulati egység mint a belső egységnek hangulati velejárója és elve
2. A hangulati egység mint a külsőszerkezeti módnak egyetlen alapja
C) Az eredetiség
Irodalom 305
Az eredetiség tulajdonképpen újság 305
1. A tárgynak és a felfogásnak újsága
2. Az eredetiség korlátai
a) A művészi hitel,
illetőleg a történelmi értelemben vett szépségi ideál
b) Az époszi hitel
A művész eredetiségének kellékei 312
1. A lángész
a) A lángész és a szabály
b) A lángész és a képzelet
2. Az ihlet
D) A szabályosság.
Irodalom 317
Az anyagszerűség 318
A stílszerűség 319
1. A stílus általában
2. Az egyes korok stílus-irányai
A művész érzelmi világa és a stílus 321
1. A tárgyi és az alanyi stílus
2. A művész érzelmi világi stílusában
Írók névmutatója 325
Név- és tárgymutató 328

A prózai és költői írásművek szerkesztés- és stílustanának elmélete
Előszó 3
Tájékozódás 4
I. A szerkesztéstan.
Általános bevezető. Irodalom, írásmű 5
A szerkesztésnek három főmunkája. A feltalálás, az elrendezés és a kidolgozás 6
A feltalálás 7
1. Az írásmű alapeszméje, tárgy és címe
2. A tartalom feltalálása (anyaggyűjtés)
3. A tartalom forrásai
Az elrendezés 11
1. Az elrendezés általában és a vázlat
2. A bevezetés, a tárgyalás és a befejezés
3. A bevezetés, a tárgyalás és a befejezés jellemzése
A kidolgozás 14
1. Kidolgozás általában
2. A kidolgozásnak általános módjai (általános előadómódok)
a) Elbeszélő, megbeszélő és rábeszélő forma
b) Folytonos és beszéltető előadómód
c) Élőszó és levélalak
II. A stílustan.
I. RÉSZ.
A stílus tárgyi tényezői 20
A stílusról általában 20
1. A stílus fejlődése
2. A stílus elsajátításának módjai
A stílus mibenléte 22
1. A stílus meghatározása
2. A stílus fajai
A stílus tárgyi tulajdonságai 24
1. A stílus világossága
1) A szavak világossága
2) A világos mondatalkotás
3) A világos mondatkapcsolás
2. A stílus szabatossága
1) A szavak szabatossága
2) A szabatos mondatalkotás
a) A szabatos mondatalkotás rövidítéssel
b) A szabatos mondatalkotás bővítéssel
3) A stílus szabatossága az előadás céljára való tekintettel
3. A stílus tárgyszerűsége
4. A stílus műfajszerűsége
II. RÉSZ.
A stílus magarosságának tényezői 33
A szavak és szólamok magyarossága 34
1. A szavak magyarossága
2. A szólamok magyarossága
3. A szólamok magyartalansága
A mondatok magyarossága 37
1. A mondatkapcsolatok magyarossága
2. A mondatkapcsolatok magyartalansága
A stílusnak a tárgyválasztás és a választékosság szempontjából való magyarossága 39
1. A stílusnak a tárgyválasztás szempontjából való magyarossága
2. A stílusnak a választékosság szempontjából való magyarossága
III. RÉSZ.
A stílus pszichológiai tényezői 41
A stílusnak az író egyéniségéből folyó tényezői. Az őszinteség, eredetiség és a készültség 41
A stílusnak az író felfogásából származó tényezői 43
1. A tárgyilagos és alanyi stílus
2. Az alanyi stílus fajai
IV. RÉSZ.
A stílus esztétikai tényezői 44
A stílus széphangzásának esztétikai tényezői. 45
1. A szavak széphangzása (euphonia)
2. A beszédarány (euríthmia, numerus)
A stílus jelentésének esztétikai tényezői. A szemléletesség és a hangulatosság 48
A stílus esztétikai szemléletessége 49
1. Szemléletesség általában
2. A szóképek általában
1) A metáfora
2) A megszemélyesítés és az allegória
3) A metonímia
4) A szinekdoche
3. A szemléltető alakzatok
A stílus esztétikai hangulatossága (érzelmessége) 62
1. A hangulat (érzelem) általában
2. A hangulat (érzelem) formai alakzatai
3. A hangulat (érzelem) tartalmi alakzatai

A prózai műfajok elmélete
Előszó 3
Tájékozódás 4
Bevezető 5
1. Prózai és költői írásművek
2. A prózai írásművek felosztása
A leírás 7
1. A leírás mibenléte és fajai
2. A feltalálás a leírásban
3. Az elrendezés (szerkezet) a leírásban
4. A leírás története
Az elbeszélés 12
1. Az elbeszélés mibenléte és fajai
2. A történetírás és műfajai
3. A feltalálás az elbeszélésben
4. Az elrendezés (szerkezet) az elbeszélésben
5. A történetírás története
1) A görög történetírás
2) A római történetírás
3) Az ujabbkori történetírás általában és a magyar történetírás
Az értekezés 24
1. Az értkezés mibenléte
2. Az értekező írásművek fajai
3. A feltalálás az értekező írásművekben
1) Az értekező írásművek anyagának általános főforrása az értelem, az okoskodás
2) Az értekező írásművek anyagának közelebbi értelmi forrásai
3) A bizonyítás mibenléte és forrásai
4. Az elrendezés az értekező írásművekben
5. Az értekező írásművek története
A szónoki beszéd 34
1. A szónoki beszéd mibenléte és fajai
2. A feltalálás a szónoki beszédben
1) Az alaptétel és a feltalálás általában
2) A szónoki beszéd gondolati tartalma
3) A szónoki beszéd érzelmi tartalma
3. Az elrendezés (szerkezete) a szónoki beszédben
1) A szónoki beszéd bevezetése
2) A szónoki beszéd tárgyalása
3)A szónoki beszéd befejezése
4. A szónoki beszéd előadása
5. A szónoklat története
1) A szónoklat a görögöknél
2) A szónoklat a rómaiaknál
3) A szónoklat a keresztény közép- és újkorban
Az irányművek (publicisztikai művek). Az irányművek mibenléte, feltalálása, elrendezése és története nálunk 51

Témakörök