| Kiadó: | Szent István Társulat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Varrott papírkötés |
| Oldalszám: | 1.157 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 11 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Stephaneum nyomda nyomása, Budapest. |
| I. kötet | |
| Előszó | 7 |
| Bevezetés | 15 |
| Az esztétika feladata | 15 |
| Ellentmondó felfogások | |
| Az ellentmondások okai | |
| Az esztétika tárgya külön világ | |
| Az esztétika feladata | |
| Az esztétika tárgya és módszerei | 22 |
| Kiindulás a nív tapasztalásból | |
| Az esztétikai jelenségcsoportok | |
| Vizsgálati lehetőségek | |
| Lékeltan | |
| Szociológia | |
| Művészettörténet és művészettechnika | |
| Filozófia | |
| Az esztétikum | 39 |
| Az esztétikum alanyi adottsága | 41 |
| Az esztétikai apriori | |
| Rétegek az alkotásfolyamatban | |
| Az esztétikum »más« | |
| Rétegek a befogadási folyamatban | |
| »Alkotásszerűség« | |
| Az esztétikai elméletek tanulsága. Utánzás | |
| Kifejezés | |
| Eszmehirdetés | |
| Játék és alakítás | |
| Az esztétikai apriori... | |
| Az esztétikum tárgyi adottsága: Tartalom-forma-egység | 69 |
| Az esztétikai valóság problémája | |
| Objektív és szubjektív esztétika ellenmondásai | |
| Az esztétikai »jelenés« | |
| Az esztétikai »közös-valami« | |
| Az esztétikai jelleg függ a formától | |
| Az esztétikai jelleg nem a formában van | |
| Csak a formált tartalom esztétikai jellegű | |
| Csak tartalmas forma esztétikai jellegű | |
| Az esztétikai tartalom-formaegység | |
| Az esztétikai tárgy érdeknélkülisége | |
| Az esztétikai apriori és az esztétikai tárgy egymásbaválása: Az esztétikai intuíció | 106 |
| Az esztétikai apriori és az esztétikai tárgy egymásbaválása | |
| Az intuíció fogalomnélkülisége | |
| Képi jelleg és totalitás | |
| Egyediség, lényegszerűség, szervesség | |
| Cselekvő jelleg | |
| Érzelmi szinezettség | |
| Az esztétikai intuíció lényege | |
| A művészi látomás | |
| Az esztétikai tárgy jellemzői | 133 |
| Szerves egység | 133 |
| A szervesség fogalma | |
| Példák | |
| Szervesség és egység | |
| Lényegkifejezés | 145 |
| Az esztétikai lényeg fogalma | |
| A lényegkifejezés »magától értetődik« | |
| Szemléletesség | 151 |
| »Esztétikai érzékek« | |
| Képzeleti szemléletesség | |
| Nem szemléletes elemek szemléletessége | |
| Külső és belső szemléletesség viszonya | |
| A szemléletfölötti többlet | |
| Érzelmesség | 167 |
| Érzelem és alkotás | |
| Az alkotás érzelmi bevezetője | |
| Az esztétikum születése | |
| Az érzelmi tényező a műben | |
| Az érzelmi tényező a befogadásban | |
| Az »esztétikai érzelmek« problémája | |
| A tulajdonképpeni esztétikai érzelem: a látomási érzelem | |
| A tágabb értelemben vett esztétikai érzelmek | |
| Fogyatékos esztétikai érzelmek | |
| Az esztétikai vonatkozású érzelmek nagy rétege | |
| A szép | 197 |
| A szép és fajai | 197 |
| Az esztétikum és a szép | |
| A szép mint valóság | |
| A szép szellemisége | |
| Az esztétikai valóság: szellemi-érzéki valóság | |
| Az esztétikai »felsőbb-valóság« | |
| A szép mint érték | |
| A szép fajai | |
| Minőségi kategóriák: jellemzetes, hangulatos, festői, plasztikus | |
| Mennyiségi kategóriák: Felség és kellem, architektonikus és zenei | |
| A szép fokozatai | |
| A rút | |
| A természeti szép | 241 |
| A természeti szép problémája | |
| Objektív természetfelfogás. A természet mint mű | |
| Szubjektív természetfelfogás. A természet mint szimbólum | |
| Az esztétikai természetérzés ősrégi | |
| Esztétikai jellegű-e a természeti szép? | |
| Természeti és művészi szép viszonya | |
| Esztétikai törvények | 243 |
| Az esztétikai törvény problémája | 245 |
| Vannak-e »esztétikai tövények«? Dilthey kiindulása. Belső tövények | |
| A szervességből folyó törvények | 250 |
| A belső egység törvénye | |
| »Tartalmi szépség« és »formai szépség« | |
| Teljesség, tartalmi egység, formai egység | |
| Az anyagszerűség és a tárgyszerűség törvénye: az alkotásban | |
| A befogadásban | |
| A lényegszerűségből folyó törvények | 265 |
| A »saját arc« törvénye | |
| A jellemzetesség törvénye | |
| Az anyagi igazság törvénye | |
| Lényegszerűség és jellemzetesség | |
| A stilizálás törvénye | |
| A szemléletessgéből folyó törvények | 283 |
| »Érzéki szépség«, szellemi szépség | |
| A világosság törvénye | |
| A gazdagság tövénye | |
| Az esztétikai kooperáció törvénye | |
| Az eszményiség törvénye | |
| A teljesség tövénye | |
| Az izoláció törvénye. L'art pour l'art | |
| Az egyértelmű realitás törvénye | |
| Az érzelmességből folyó törvények | 306 |
| Az érzelem esztétikai primátusának törvénye | |
| Az érzelmes tárgyiasság törvénye | |
| Az érzelmi kisugárzás törvénye | |
| Az esztétikai öröm törvénye | |
| Az esztétikai szuverénitás törvénye | |
| Esztétikai fogyatékosság és kárpótlás | |
| II. kötet | |
| Az esztétikai tartalom | 5 |
| Az esztétikai tartalom három rétege | 7 |
| Az esztétikai tartalom fogalma | |
| A tartalom az érzelmesség oldaláról | |
| A szemléletesség oldaláról | |
| A lényegszerűség oldaláról | |
| A taralom mint ábrázolás | 14 |
| Az esztétikai »valóság« tartalmi paradoxona | |
| A valóságábrázolás határai | |
| A valóságábrázolás fajai | |
| Az ábrázolás feltételezi a kifejezést | |
| A tartalom mint kifejezés | 23 |
| Ábrázolás és kifejezés | |
| A kifejezés szó ötféle esztétikai értelme | |
| A tartalom mint jelentés | 31 |
| A kifejezés jelentésre utal | |
| Az érzelmi állandó | |
| A gondolati állandó | |
| Az erkölcsi állandó | |
| Az egyéni állandó | |
| A jelentés fogalma | |
| A jelentés értékjellege | |
| Az esztétikai jelentés főtípusai | 48 |
| Világkép | |
| Esztétikai tipológia | |
| Objektív típusok | |
| Empirikus típus | |
| Pszichologista típus | |
| Szubjektív típus | |
| Transzcendens típusok | |
| Kollektivista típusok | |
| Bölcselő típus | |
| Miszterikus típusok | |
| Animizmus | |
| Panteizmus | |
| Teocentrizmus | |
| Az esztétikai jelentés főtípusai | 68 |
| Életérzés | |
| A három alaptípus | |
| Érzelem, gondolat és törekvés e típusokban | |
| A romantikus | |
| A naiv | |
| A klasszikus | |
| Az esztétikai jelentés főtípusai | 85 |
| Sorsérzés | |
| A sorsérzés | |
| Nyugvó sorsérzések | |
| Dinamikus sorsérzések | |
| A tragikum | |
| Kritikai szempontok | |
| A tragikus sorsérzés | |
| Tragikum, világnézet, etika | |
| Katharzis | |
| A komikum | |
| A komikum egységes meghatározásának nehézsége | |
| A komikus sorsérzés | |
| A komikus »Sors« két alakja | |
| A humor | |
| A tragikomikum | |
| A humoros sorsérzés három eleme | |
| Az esztétikai jelentés főtípusai | 109 |
| Egyéni morál | |
| Az akarati állandó három iránya | |
| Művészet és erkölcs | |
| Művészet és irányzatosság | |
| Az esztétikai anyag | 121 |
| Anyag és alakítás | 123 |
| Az alakított anyag nem tartalom és nem forma | |
| Matéri és esztétikai anyag | |
| A technika | |
| Az esztétikai forma | 133 |
| A forma fogalma | 135 |
| A formafogalom nehézsége | |
| A forma mivolta | |
| Forma és formák | |
| A forma természete | |
| Példák | |
| A forma titka | |
| Formaelvek | |
| Tartalmi formelvek I. | 149 |
| Az ábrázolás formái | |
| Másolás | |
| Jelzés | |
| Sűrítés | |
| Eszményítés | |
| Tárgyias eszményítés | |
| Lírai eszményítés | |
| Eszmei eszményítés | |
| Nem-esztétikai eszményítés | |
| Technikai eszményítés | |
| Az eszményítés foka. Esztétikai idealizmus és realizmus | |
| A művészi ábrázolás határai | |
| Tartalmi formaelvek II. | 171 |
| A kifejezés formái | |
| Spontán kiömlés | |
| Monológ | |
| Közlés | |
| Az allegória | |
| Megjelenítés | |
| A szimbólum mint kifejezés | |
| Zenei kifejezés | |
| Hangnem és atmoszféra | |
| Hangszín | |
| Melódia és valőr | |
| Hangerő és hangsúly | |
| Tempó és pauza | |
| Ismétlés, refrén, rím | |
| A ritmus mint kifejezés | |
| Tartalmi formaelvek III. | 210 |
| A jelentés formái | |
| A világkép formaelvei | 211 |
| Elvi szempontok | |
| Naturalista formaelvek | |
| Pszichologista formaelvek | |
| Szubjektív formaelvek | |
| Panetesita formaelvek | |
| Teocentrikus formaelvek | |
| »Idealista« formelvek | |
| Az életérzés formaelvei | 216 |
| Naív formelvek | |
| Romantikus formaelvek | |
| Klasszikus formaelvek | |
| A sorsérzés formaelvei 1. | 219 |
| A tragikus forma | |
| A tragikus sorshelyzet | |
| A tragikus jellem | |
| A tragikus sors | |
| A tragikus küzdelem | |
| A katasztrófa | |
| A kiengesztelő mozzanat | |
| Tragikus formák | |
| A sorsérzés formaelvei 2. | 240 |
| A komikus forma | |
| A komikus forma típusai | |
| Tárgyi komikum | |
| A paradox helyzet komikuma | |
| A játékos komikum | |
| Az élc | |
| A komikus küzdelem és katasztrófa | |
| Komikus formák | |
| A sorsérzés formaelvei 3. | 255 |
| Humoros formaelvek | |
| A humor három faja | |
| Az irónia | |
| A humor többi rokonelvei | |
| Az egyéni morál formaelvei | 260 |
| Lehet-e a tendencia esztétikum? | |
| Művészi tendencia-formálás | |
| A szimbolum mint jelentés | |
| Tartalmi formaelvek IV. | 265 |
| A kifejezés és jelentés formai viszonya az ábrázoláshoz | |
| A nem-szemléletes tartalom viszonya szemléleteshez | |
| A kép | |
| A jel | |
| A jelkép | |
| Példák | |
| A szimbólum | 274 |
| A szimbólumfogalom nehézségei | |
| A szimbolum jellemzői | |
| Szimbolum és allegória | |
| A szimbólum titokzatossága | |
| Reprezentációs szimbolum | |
| A mítosz | |
| Anyagi formaelvek | 288 |
| A technika fogalma | |
| Technika és művész | |
| Technikák | |
| Általános technikai elvek | |
| A szerkezet | |
| Egység | |
| Arány | |
| Anyagi teljesség | |
| Szerkezet és ritmus | |
| A ritmus | 300 |
| Hullámzás és mérték | |
| A ritmus genezise | |
| A ritmus belső dinamikája | |
| Kötöttség és szasbadság a ritmusban | |
| Példák. A magyar vers mint klasszikus példa | |
| Térbeli ritmus | |
| A ritmus tartalmi értékei | |
| A közösségi formaelv | 327 |
| Az esztétikai »tömeg« | |
| Népművészet | |
| A közösség közvetett hatása. Taine elmélete és a marxizmus művészetszemlélete | |
| A hagyomány | |
| A miliő | |
| Művész és közönség | |
| Alkalmazkodás és szerep | |
| A közönség típusai | |
| A stílus | 348 |
| A stílus fogalma | |
| A stílus geretikus és organikus egység | |
| Egyéni és korstílus viszonya | |
| Stílusfejlődés | |
| Stílustalanság, utánzás, manír, divat | |
| A művész | 365 |
| A művészi tulajdonságok általános-emberi rétege | 367 |
| Ember, »esztétikai-ember«, művész | |
| A művész »jelentékeny ember« | |
| Érzékelés és asszociáció | |
| A »művészi képzelet« háromféle értelme | |
| A művészi képzelet egész jellege | |
| A művészi képzelet alkotástendenciája | |
| A művész érzelmi élete | |
| Közlési igény | |
| Imaginatív tendencia. »Beleélés« | |
| Objektiváló tendencia | |
| Alkotásérzelem | |
| Felfokozott akarattevékenység | |
| A tulajdonképpeni művészi tulajdonságok | 397 |
| A művészi apriori | |
| Ösztön és élettartalom | |
| Teljes esztétikum. Művész és dilettáns | |
| A művészösztön transzcendenciája | |
| A művészösztön lényege az értékmozzanat | |
| Önérték. A teremtés elv | |
| A vallomás elv | |
| A mikrokozmosz elv | |
| A törvény elve | |
| A forma karizmája | |
| III. kötet | |
| A művészi alkotás | 5 |
| A művészi alkotás előfeltételei | 7 |
| A művészi alkotás fogalma | |
| Az élmény | |
| A művészi élmény | |
| Élmény és mű | |
| Az alkotó hangulat | |
| A művészi alkotás természete | 32 |
| A sematizálás kétes értéke | |
| Az alkotás egyszerre külső és belső tevékenység | |
| Érzelem és értelem az alkotásban | |
| Tudatos és tudattalan az alkotásban | |
| Az ihlet | |
| Cselekvő és szenvedő magatartás az alkotásban | |
| Szabadság és szükségszerűség az alkotásban | |
| Az alkotás külsőségei | |
| Az alkotás folyamata | 73 |
| A fogamzás | |
| Az esztétikai csíra | |
| Az érlelődés | |
| Munkatípusok | |
| A kivitel | |
| A befejés | |
| Az esztétikai újraalkotás | 111 |
| Az esztétikai befogadás mint újraalkotás | 113 |
| A vizsgálat nehézségei | |
| Főbb elméletek | |
| A »tiszta szemlélet« elmélete | |
| A beleérzés-elmélet | |
| Esztétikai kísérletek | |
| Az újraalkotó folyamat természete | |
| A befogadó élmény szintézise | |
| Az újraalkotás értelme | |
| Az újraalkotás folyamata | 135 |
| Az első benyomás | |
| A feldolgozás | |
| Az újraalkotott mű | |
| Az újraalkotó folyamat aktiválása | |
| A művek »aktivitása« | |
| Az esztétikai élvezet | |
| Az esztétikai befogadás távolabbi előfeltételei | |
| Erkölcsi előfeltételek | |
| Befogadó típusok | |
| Az esztétikai ítélet | |
| A művészet | 169 |
| Művészet és művészetek | 171 |
| A művészet fogalma | |
| Esztétika és »művészettudomány« | |
| A művészet értelme | |
| A művészet eredete | |
| A hasznossági elmélet | |
| Művészet és nemi ösztön | |
| Darvinizmus és pszichoanalízis | |
| Művészet és mágikum | |
| A művészetek osztályozásának kérdése | |
| Alapművészetek | |
| Közvetítő és összefogó művészetek | |
| Alkalmazott művészetek | |
| Az építészet | 202 |
| Az építészet mint téralakítás | |
| Építészeti alakítás | |
| Építészet és ornamentika | |
| Kifejezés és ábrázolás az építőművészetben | |
| Jelentés az építőművészetben | |
| Szobrászat, festészet, rajz | 215 |
| Ábrázolás és szerkesztés | |
| Kifejezés az ábrázoló művészetekben | |
| Ábrázoló alakítás | |
| Az ábrázolás jelentése | |
| Szobrászat és festészet | |
| A szobrászat | |
| A dombormű | |
| A festészet | |
| »Novellisztikus festészet« | |
| A rajz | |
| Az ornamentika | |
| A zene | 240 |
| A zenei kifejezés | |
| Jelentés a zenében | |
| Tartalom és alakítás a zenében | |
| A zenei ábrázolás problémája | |
| Programmzene és abszolút zene | |
| A költészet | 259 |
| A szó négyféle funkciója | |
| A nyelvbeli kifejezés paradoxona | |
| Költészet és jelentés | |
| A költői kifejezés | |
| Nyelvi ábrázolás | |
| A szókép | |
| Költői alakítás | |
| Költői szerkesztés | |
| Líra, epika, dráma | |
| A megelevenítő művészetek | 292 |
| A »színészi paradoxon« | |
| A megjelenítő alkotás főproblémája | |
| Színjátszás és szavalás | |
| A szavalókórus | |
| Összetett megelevenítő művészetek | |
| Az esztétika végső kérdései | 307 |
| Az esztétikum értelme | 309 |
| Logikai, etikai, esztétikai magatartás | |
| Szellem és érzékiség | |
| Az esztétikai élmény tiszta emberi magatartás | |
| Az esztétikai élmény viszonya logikumhoz és etikumhoz | |
| Az esztétikai élmény egész-emberi magatartás | |
| Az esztétika egész-élmény rétegei | |
| Az objektív réteg | |
| A transzcendens réteg | |
| Az esztétikai transzfiguráció | |
| Az esztétikai érték | 339 |
| A tárgyi érték: Szabadság-élmény | |
| Az alanyi érték: Mélység-élmény | |
| A kozmikus érték: Magasság-élmény | |
| Érték és értékelés | |
| Esztétikai normák | |
| Az esztétikai érték rangfokozatai | |
| Érték és valóság | |
| Szép, jó, igaz | |
| Az esztétikai Abszolútum | 376 |
| A végső kérdés | |
| Az esztétikai apriori feltételezi az Abszolútumot | |
| Az esztétikai alany Abszolútumot feltételez | |
| A »világ« Abszolútumot feltételez | |
| A forma Abszolútumot feltételez | |
| Az alkotás jelensége Abszolútumot feltételez | |
| A művek Abszolútumot feltételeznek | |
| Az esztétikai érték Abszolútumot feltételez | |
| Abszolútum és Isten |
Az első kötet címlapján tulajdonosi bejegyzés látható. A borítók kopottak, foltosak és elszíneződtek. A gerincek megtörtek. Több oldal foltos. Az első kötet borítója javított.
A kötetek gerince megtört, a borítók, a lapélek és több lapjuk foltos.
Folytatás Microsoft-tal