| A művészi alkotás | 5 |
| A művészi alkotás előfeltételei | 7 |
| A művészi alkotás fogalma | |
| Az élmény | |
| A művészi élmény | |
| Élmény és mű | |
| Az alkotó hangulat | |
| A művészi alkotás természete | 32 |
| A sematizálás kétes értéke | |
| Az alkotás egyszerre külső és belső tevékenység | |
| Érzelem és értelem az alkotásban | |
| Tudatos és tudattalan az alkotásban | |
| Az ihlet | |
| Cselekvő és szenvedő magatartás az alkotásban | |
| Szabadság és szükségszerűség az alkotásban | |
| Az alkotás külsőségei | |
| Az alkotás folyamata | 73 |
| A fogamzás | |
| Az esztétikai csíra | |
| Az érlelődés | |
| Munkatípusok | |
| A kivitel | |
| A befejés | |
| Az esztétikai újraalkotás | 111 |
| Az esztétikai befogadás mint újraalkotás | 113 |
| A vizsgálat nehézségei | |
| Főbb elméletek | |
| A »tiszta szemlélet« elmélete | |
| A beleérzés-elmélet | |
| Esztétikai kísérletek | |
| Az újraalkotó folyamat természete | |
| A befogadó élmény szintézise | |
| Az újraalkotás értelme | |
| Az újraalkotás folyamata | 135 |
| Az első benyomás | |
| A feldolgozás | |
| Az újraalkotott mű | |
| Az újraalkotó folyamat aktiválása | |
| A művek »aktivitása« | |
| Az esztétikai élvezet | |
| Az esztétikai befogadás távolabbi előfeltételei | |
| Erkölcsi előfeltételek | |
| Befogadó típusok | |
| Az esztétikai ítélet | |
| A művészet | 169 |
| Művészet és művészetek | 171 |
| A művészet fogalma | |
| Esztétika és »művészettudomány« | |
| A művészet értelme | |
| A művészet eredete | |
| A hasznossági elmélet | |
| Művészet és nemi ösztön | |
| Darvinizmus és pszichoanalízis | |
| Művészet és mágikum | |
| A művészetek osztályozásának kérdése | |
| Alapművészetek | |
| Közvetítő és összefogó művészetek | |
| Alkalmazott művészetek | |
| Az építészet | 202 |
| Az építészet mint téralakítás | |
| Építészeti alakítás | |
| Építészet és ornamentika | |
| Kifejezés és ábrázolás az építőművészetben | |
| Jelentés az építőművészetben | |
| Szobrászat, festészet, rajz | 215 |
| Ábrázolás és szerkesztés | |
| Kifejezés az ábrázoló művészetekben | |
| Ábrázoló alakítás | |
| Az ábrázolás jelentése | |
| Szobrászat és festészet | |
| A szobrászat | |
| A dombormű | |
| A festészet | |
| »Novellisztikus festészet« | |
| A rajz | |
| Az ornamentika | |
| A zene | 240 |
| A zenei kifejezés | |
| Jelentés a zenében | |
| Tartalom és alakítás a zenében | |
| A zenei ábrázolás problémája | |
| Programmzene és abszolút zene | |
| A költészet | 259 |
| A szó négyféle funkciója | |
| A nyelvbeli kifejezés paradoxona | |
| Költészet és jelentés | |
| A költői kifejezés | |
| Nyelvi ábrázolás | |
| A szókép | |
| Költői alakítás | |
| Költői szerkesztés | |
| Líra, epika, dráma | |
| A megelevenítő művészetek | 292 |
| A »színészi paradoxon« | |
| A megjelenítő alkotás főproblémája | |
| Színjátszás és szavalás | |
| A szavalókórus | |
| Összetett megelevenítő művészetek | |
| Az esztétika végső kérdései | 307 |
| Az esztétikum értelme | 309 |
| Logikai, etikai, esztétikai magatartás | |
| Szellem és érzékiség | |
| Az esztétikai élmény tiszta emberi magatartás | |
| Az esztétikai élmény viszonya logikumhoz és etikumhoz | |
| Az esztétikai élmény egész-emberi magatartás | |
| Az esztétika egész-élmény rétegei | |
| Az objektív réteg | |
| A transzcendens réteg | |
| Az esztétikai transzfiguráció | |
| Az esztétikai érték | 339 |
| A tárgyi érték: Szabadság-élmény | |
| Az alanyi érték: Mélység-élmény | |
| A kozmikus érték: Magasság-élmény | |
| Érték és értékelés | |
| Esztétikai normák | |
| Az esztétikai érték rangfokozatai | |
| Érték és valóság | |
| Szép, jó, igaz | |
| Az esztétikai Abszolútum | 376-398 |
| A végső kérdés | |
| Az esztétikai apriori feltételezi az Abszolútumot | |
| Az esztétikai alany Abszolútumot feltételez | |
| A »világ« Abszolútumot feltételez | |
| A forma Abszolútumot feltételez | |
| Az alkotás jelensége Abszolútumot feltételez | |
| A művek Abszolútumot feltételeznek | |
| Az esztétikai érték Abszolútumot feltételez | |
| Abszolútum és Isten | |