Esztétika III.

Előszó

A művészi alkotás fogalma.

Az alkotás szónak kétféle értelme van : alanyilag valamit létre hozó tevékenységet jelent, tárgyilag jelenti a létrehozó tevékenység eredményét. Ebben az értelemben az esztétikai alkotás is kettős jelenség. Tárgyilag maga az esztétikum, mint mű, tehát az a szemléletes, szerves, lényegszerű és érzelmes tartalom-forma-egység, amely mint valóság, de a hétköznapitól különböző más-valóság létezik és hat, de hatásától függetlenül is önálló és önértékű jelenség. Alanyilag jelenti azt a folyamatot, amelyen keresztül a művész művet, tehát a föntebbi értelemben vett alkotást hoz létre. A következő fejtegetések ebben az értelemben szólnak a műalkotásról.
A művészről szóló előbbi gondolatmenetünkből kitűnik, miben különbözik a művészi alkotás alanyilag minden egyéb nem-esztétikai jellegű alkotástól. A tudós és a mesterember, a mérnök, vagy a politikus, sőt a kertész, vagy a szakács is alkot, és ezeknek az alkotásoknak is lehetnek esztétikai mozzanatai; a tulajdonképeni esztétikai alkotást azonban a művész sajátos törekvési jellegzetessége: a teremtés-elv, a vallomás-elv, a mikrokozmosz-elv és a törvény elve lényegesen megkülönbözteti mindezektől. Ahol ez a kettő megvan - az esztétikumra irányulás is és az alkotásfolyamatnak a négy elv jellemezte művészi jellege is - ott beszélhetünk műalkotásról a szó tiszta értelmében, még akkor is, hogyha a két megkülönböztető jelleg egy-egy eleme csak nagyon gyöngén érvényesülne is: az esztétikai kárpótlás elve ha igazi művész munkájáról van szó, eltünteti ezt a hiányt... Vissza