| Bevezetés | 5 |
| Pluralizmus és tudományos fejlődés | 9 |
| Haladtunk-e az egység felé? | 9 |
| Egy külső hozzászólás | 11 |
| Nagy piramisból kis piramisok | 23 |
| A csoprtérdekek versengése | 25 |
| A forintban mért értékrend | 27 |
| Alapelveink valóra váltása | 30 |
| A többség nem dönthet | 31 |
| A kisebbség jogai | 33 |
| A legnagyobbak sem csalhatatlanok | 34 |
| Megoldás: a süketek toleranciája? | 34 |
| Marxizmus és pluralizmus | 35 |
| A viták demokratizmusa | 36 |
| A marxizmus hegemóniája | 39 |
| Cenzúra vagy vita? | 39 |
| A kölcsönhatások előnyei és hátrányai | 42 |
| Az ellendogmatizmus tilalomfái | 44 |
| A nyiltott és fejlődő rendszer | 45 |
| A marxizmus határai | 46 |
| Esztétikánk a hetvenes évek második felében | 49 |
| A fejlődés csúcspontján | 49 |
| Homályos és ellenszenves jelszavak | 52 |
| Félretolt eredmények | 55 |
| Szenvedélyes viták - tárgyilagos összegzések | 56 |
| Régi szavak új értelme | 58 |
| A "nem vissztükröző" művészetfajok | 62 |
| A nyolcvanas évek magyar esztétikája | 65 |
| Az elutasító csend | 65 |
| Nem a szavakon múlik | 67 |
| Csúcsteljesítmények semmibevevése | 68 |
| A teoretikusok megtántorodása | 74 |
| Az alkotók elbizonytalanítása | 78 |
| A realista fővonulat | 80 |
| Mire legyünk érzékenyek? | 81 |
| Az epikai irodalom realizmusa | 82 |
| Az ellenszenves esztétika | 84 |
| Alapelvek és receptek | 86 |
| Esztétika és műkritika | 87 |
| Indokolt ellenérzések | 88 |
| Abszurd akadékoskodások | 90 |
| Kulturális vitáink vitakultúrája | 93 |
| Hatalmaskodás, teklintélyérvek | 93 |
| Az árnyékbokszolás | 94 |
| Csűrés-csavarás, csúsztatás | 96 |
| A fantomteremtés | 98 |
| A személy befeketítése | 99 |
| Párbajhősstílus felkiáltójelekkel | 99 |
| Egymás semmibevevése | 100 |
| A Fortinbras-tünet | 104 |
| Az érthetetlen esztétika | 111 |
| Robbanásszerű fejlődés | 112 |
| Az irányzatok versengése | 112 |
| A műfordítások divatjai | 113 |
| A halandzsa hatalma | 114 |
| A halandzsa csapdája | 115 |
| A "metatudomány" haszna | 116 |
| Günther Anders Dr. A.-ja | 118 |
| A valóságidegen esztétika | 119 |
| A műfajok és művészeti ágak hierarchiájának változásai | 119 |
| Hullámhegy vagy hullámvölgy? | 122 |
| Őszintébb, mélyebb valóságtükrözés | 124 |
| Tények és igazságok | 131 |
| A történelmi műfajok felvirágzása | 135 |
| Kivételek és árnyoldalak | 138 |
| A gondűzés gondjai | 140 |
| A kitagadott szépség | 147 |
| Az esztétikatörténetbe száműzött Lukács | 152 |
| A blöff esztétikái | 155 |
| A neoavantgarde társadalmi gyökerei | 155 |
| Az automatizáció és deformáció körforgása | 156 |
| A művészet és a divatok | 159 |
| Ne cenzúrázzuk a blöfföt! | 160 |
| A blöffnek is lehet esztétikája | 161 |
| Két részigazságból hamis elmélet | 162 |
| Süthető-e kalács "kalácsságból"? | 164 |
| Formák és tartalmak | 165 |
| A Hajnóczy-legenda | 167 |
| Tehetetlenséget hirdető elkötelezettség? | 170 |
| A neoavantgardista stílusdiktatúra esélyei | 172 |
| A "befogadásesztétika" és "hermeneutikai esztétika" | 179 |
| Az ablaknyitás hasznai és haszonélvezői | 179 |
| Régi vita új köntösben | 181 |
| Mi a "befogadásesztétika"? | 182 |
| "A mű sokarcú és több jelentésű" | 185 |
| Az "irodalmi jelek" jelentése | 188 |
| Kitöltetlen helyek és képzettársítások | 192 |
| A történelmi jelentésváltozás kérdése | 194 |
| A mű végtelensége- kimeríthetetlensége | 197 |
| A "hermeneutikai világmagyarázat" | 198 |
| Az esztétikaellenes művészetkritika | 201 |
| A kritika műfajai | 201 |
| A kritiqus és a taxisofőr | 203 |
| A csendőr és a vitapartner | 206 |
| A magára hagyott kritika | 208 |
| Az irodalomelmélet példája | 210 |
| Az ellenségeskedő és ellenszenves kritika | 216 |
| A művészpózban tetszelgő kritika | 219 |
| A szent tehenek legendája | 220 |
| Az alkotók jogos védelme | 221 |
| A kellemetlenkedők és hivatalban levők | 221 |
| A "felfelé mutogatók" | 222 |
| Ellenprotokollok és szent borjak | 223 |
| Az esztétikai nevelés hiányjelei | 227 |
| A kezdeti-kezdetleges egység | 227 |
| Szétválás és egységesülés | 231 |
| Egy verstani példa | 233 |
| Az a bizonyos "vörös fonal" | 236 |
| Hogyan rangsoroljunk? | 241 |
| Az intenzív történetiség elve | 247 |
| A komplex történelemoktatás | 248 |
| Az elmélet jogai | 252 |
| A divatnak odadobott közízlés | 255 |
| Kiinduló meghatározások | 255 |
| Az esztétikai közízlés szerveződése | 258 |
| A hitszerű esztétikai normák természete | 261 |
| Az esztétikai közízlés szerepe a mindennapi tudatban | 262 |
| A szépség és igazság | 267 |
| A világ dobozolhatatlansága | 267 |
| Az értékskatulyák labirintusa | 268 |
| Az esztétikai érték kettőssége | 271 |
| A szórakoztató "művészet" problémája | 278 |
| A monizmus mint elméleti öncél | 280 |
| A visszatükröződó műalkotások szépsége | 282 |
| A szépművészeti alkotások tükrözőképessége | 284 |
| A szépművészet és a giccs elkülönülése | 287 |
| Egy konkrét példa: a táncművészet | 289 |
| A tánc kifejezőképessége | 290 |
| A visszatükröző művészeti tánc | 295 |
| A szépművészeti tánc | 298 |
| A didaktikus és agitativ tánc | 302 |
| A szórakoztató tánc | 305 |
| Perspektívák | 309 |
| Kulturális közállapotaink fejlődésvonala | 309 |
| Ellenszélben is lehet haladni | 310 |
| A társadalmi igények növekedése | 312 |
| A lappangva létező esztétika | 313 |
| Epilógus | 317 |