A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Ethnographia 1964/1-4.

A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata - LXXV. évfolyam, 1-4. szám

Előszó

A készletgazdálkodást, különösen a földművelést folytató népek kultúrájának vizsgálatához szorosan hozzátartozik a termés megőrzésének, raktározásának kérdése is. Különösen fontos a szemes gabona... Tovább

Előszó

A készletgazdálkodást, különösen a földművelést folytató népek kultúrájának vizsgálatához szorosan hozzátartozik a termés megőrzésének, raktározásának kérdése is. Különösen fontos a szemes gabona tárolására kialakult edények és építmények kutatása, mert elemzésük - azon túl, hogy a kultúra sok régi vonását őrizték meg - alkalmas arra is, hogy megvilágítsa a gazdálkodás jellegét, s bizonyos időben és helyen jelentkező műveltségi hatások, interetnikus kapcsolatok irányát, okát és mértékét felderítse, és ezzel társadalomtörténeti folyamatok megértésében közreműködjön. E dolgozatban kísérletet teszünk arra, hogy a gabonatároló épületek egyik szerkezetileg és tájilag jól elkülöníthető típusát néprajzilag elemezzük, s egyben felkutassuk azokat az okokat és összefüggéseket, amelyek elterjedését és a műveltségbe való beágyazódását előmozdították. Hazánk déli részén, Baranya és Bács-Kiskun megye sokac falvaiban a szemes gabonát szántalpakra épített, vesszőből font, vagy deszkából ácsolt épületben tárolták, amelyet hambárnak, hombárnak vagy ambarnak neveztek.
A kisméretű, egyszerű építmény ma is gyakori ezen a vidéken, sőt tudunk arról, hogy a jugoszláviai sokac községekben is használják.1 50-60 évvel ezelőtt - mint a későbbiekben látni fogjuk - más területeken is az udvar gazdasági épületei közé tartozott. A szántalpas hombár nem ismeretlen a néprajzi irodalomban. Először Jankó János hívta fel rá a figyelmet a Bács-Bodrog megyei sokacokkal foglalkozó, monográfiának tervezett dolgozatában: „Az udvaron álló kisebb gazdasági épületek közül legfontosabb a hombár. Elég magas szántalpra helyezett, náddal fedett kis bódé ez, olykor - s ez az ősi alak - gúzsból font falakkal, majd már deszkázattal a fonadék helyett. A hombárnak elől rendesen kis eresze van s ez alatt a mellső fal díszített is szokott lenni." Vissza

Tartalom

Az első szám tartalomjegyzéke:

Füzes Endre: A magyarországi szántalpas hombár 1 - 35
Voigt Vilmos : Az epikus néphagyomány strukturális-tipologikus elemzésének lehetőségei 36- 46
Putyilov B. N: A magyar „fia-rabolta anya" mondája a szláv adatok világánál 47- 57
Dankó Imre: Házformák Hajdúnánáson 58- 94
Kiss Mária: Adatok a pomázi szerbek karácsonyi ünnepköréhez 95 - 120
Domonkos Ottó: Fejezetek a nyugat-magyarországi kékfestés történetéből. II. A kékfestés néprajzi vonatkozásai 121 - 154
Kisebb közlemények
Jacobeit Wolfgang: A paraszti munka és gazdálkodás néprajzi kutatása az NDK-ban 155-159
Néprajzi hírek
Ortutay Gyula: Marót Károly temetésén 150-161
Avasi Béla: Lajtha László 161 - 164
Dankó Imre: Csikós Tóth András 164-166
Dömötör Tekla: A mondakutatók nemzetközi értekezlete Budapesten 166 - 167
Sz.: Hírek innen-onnan 168
Könyvszemle 169-176

A második szám tartalomjegyzéke:

Istvánovits Márton: Egy folklór-szüzsé kialakulása Eurázsiában 177 - 188
Dömötör Tekla: A magyar néphit és népszokások - Kelet és Nyugat között 189-197
S. Dobos Ilona: Az „igaz" történetek műfajának kérdéséről 198-217
Barabás Jenő: Megosztott település a Visztula mellett 218 - 232
Takács Lajos: A szántóföldi irtás kérdéséhez 233 - 246
Dunáre Nicolae: A juhtartás, illetve pásztorkodás hagyományos típusai
a románoknál 247-272
Kisebb közlemények
Voigt Vilmos: Folktales of the World 273 - 278
Szilágyi Miklós: Adatok állattartásunk egy kevéssé kutatott problémájához 279 - 282
Kós Károly: A Kisküküllő menti magyar népi építkezés (XVIII-XIX. századi adatok) 282 - 291
Néprajzi hírek
Hofer Tamás: Magyar néprajzi kongresszus 292 - 297
Voigt Vilmos: Finnországi hírek 298
Voigt Vilmos: Új adatok a Grimm-mesék magyar fordításaihoz 298
Könyvszemle 299 - 320

A harmadik szám tartalomjegyzéke:

Bélényesy Márta: A parlagrendszer XV. századi kiterjedése Magyarországon 321 349
Anyikin V. P.: A szóbeli költői alkotás, a variáns és a verzió a folklór
kollektivitás-elméletének megvilágításában 350-361
Hegyi Imre: A lisztminőségek és a tésztaételek összefüggése 362-383
Diószegi Vilmos: Sebestyén Gyula jelentősége a néprajztudományban 384-401
Domokos Pál Péter: Jóni metrum a magyar népzenében 402-418
Láng János: A lélek fogalma az osztálytársadalom nélküli primítív népeknél 419-436
Kriza Ildikó: Az orosz balladakutatás újabb eredményei 437-450
Kisebb közlemények
Ujváry Zoltán: Luca-asszonyok Csallóközben és Nyitra környékén 451-453
Bodó Sándor: Az egyesjárom használata a bodrogközi Vajdácskán 453-455
Bodgál Ferenc: Istvánffy Gyula 455-458
Molnár Gyula: Egy XVIII. századi gyógykovács-könyv receptjei 458-462
Béres András: Az ,,esett jószág" eltakarítása a Hortobágyon és környékén 462-467
Márkus M.: Magyar szarvasmarha az Alacsony Tátrában 467-470
Viták, vélemények 471-474
Néprajzi hírek 475-479
Könyvszemle 480-488

A negyedik szám tartalomjegyzéke:

Takács Lajos: Az irtásos gazdálkodás néhány jellegzetessége a göcseji szegekben 489-522
Sándor István: A mesemondás dramaturgiája 523-556
Borzsák Endre: A meddőnyáj 557.-577
Schram Ferenc: Simái Kristóf kéziratos szakácskönyve 578-598
Kisebb közlemények
Gunda Béla: Olasz sajtkészítők Magyarországon 599-600
Ujváry Zoltán: A históriás szó jelentéséhez 600-602
N. Sebestyén Irén: Kannisto Artturi a vogulok között 602-607
K. Nagy Lajos: A tej feldolgozása Zsadányban 607-609
Viták, vélemények
Istvánovits Márton: Megjegyzések Csikóvani M. professzor észrevételeire 610-613
Néprajzi hírek
Kőhegyi Mihály: Szabó Kálmán (Nekrológ) 614-617
Hegyi Miklós: Kelemen Lajos (Nekrológ) 617-624
Voigt Vilmos: Simonsuuri Lauri (Nekrolog) 624-625
Sz.: Mondakatalogizálási szimpózium Svédországban 625
Sz.: Az észak-európai antropológiai tanács évi közgyűlése 625-626
Sz.: Néprajzi kongresszusok 1964-1965-ben 626
Voigt Vilmos: Két észak-európai könyv a múlt századi Magyarországról 7 626-627
Sz.: Regionális és tárgykörök szerinti nemzetközi bibliográfiák, kézikönyvek, folyóiratok, segédkönyvek (folytatás) 627
Könyvszemle 628-640
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Ethnographia 1964/1-4. Ethnographia 1964/1-4. Ethnographia 1964/1-4. Ethnographia 1964/1-4. Ethnographia 1964/1-4. Ethnographia 1964/1-4.

A borítók gerince és a lapélek elszíneződtek.

Állapot:
5.480 Ft
2.740 ,-Ft 50
14 pont kapható
Kosárba
konyv