Euró és nemzetközi pénzügyek

Tananyag a FEBI alternatív tárgyához

Szerző

'Barna Zoltán: Euró és nemzetközi pénzügyek ' összes példány

Kiadó:	Nemzetközi Bankárképző Központ Rt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	233 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Amikor angol nyelvű szövegekben valaki először találkozik azzal a kifejezéssel, amit az angolok a gazdaság külső környezetének a külföldnek a megnevezésére használnak, esetleg még meg is hökken. Az angol szaknyelv ugyanis nemes egyszerűséggel a világ maradék részének (Rest of the World - RO W) nevezi és statisztikai kiadványaiban ennek megfelelően rövidíti az Anglián kívüli világot. Ebben a sajátos szóhasználatban még mindig kifejeződik a szigetlakók mentalitása: van a sziget és van a világ többi része. "
A fenti szövegrészlet bizonyára ismerősen csengett Önnek is; hiszen találkozhatott vele A bank gazdasági környezete tárgy tananyagában, a gazdasági élet szereplőinek tárgyalásakor. Már akkor is említettük a külföld gazdaságban betöltött hangsúlyos szerepét - a későbbi tanulmányaiban pedig számtalanszor találkozott a külfölddel, amely a legkülönfélébb köntösökben jelent meg: amikor például számvitelből a devizás tételek elszámolásáról, értékeléséről beszéltünk, a bankszakmai ismereteken belül az exportáló vagy a multinacionális vállalati ügyfelekről, a banki devizatermékekről szóltunk, a pénzügyi piacok esetében a devizapiacokról tanultunk vagy a hitelügyletek kapcsán az exportfinanszírozást tárgyaltuk, tulajdonképpen közvetve vagy közvetlenül mindig a külföldről beszéltünk. Egy gazdasági szereplő, különösen egy bank tehát semmiképp sem viselkedhet „szigetlakó" módjára, hiszen mindennapi életét jelentősen meghatározzák a külföldi kapcsolatok. Itt az ideje tehát, hogy egy jelentősebb „külföldi kirándulást" tegyünk tanulmányainkban. Mit is jelent a külföld? Magyarország számára ma elsősorban az Európai Uniót: külgazdasági kapcsolataink volumenének mintegy háromnegyedét az EU országaival való relációk teszik ki, a gazdaság környezetét jelentő jogi szabályozásban is mindinkább az EU gyakorlatát követjük, és ez a viszony még szorosabbra fonódik majd hazánk EU-csatlakozásával. így tehát nem véletlen, hogy ebben a tananyagban is az EU-val kapcsolatos gazdasági-pénzügyi kérdésekre koncentrálunk.
Az Európai Unióval különféle megközelítésekben már eddig is találkozhatott tanulmányai során. Ez a tárgy az azonban, amelynek keretében az európai integrációs szervezetről átfogó, általános ismeretekhez is juthat. Az EU ismerete ma már minden gazdasági szakember számára alapvető fontosságú, így e tárgy keretében is törekszünk arra, hogy alkalma nyíljon minél több lényegi információ megszerzésére. Éppen ezért az Európai Unióról jóval többet tudhat meg, mint azt az egyes szorosan vett pénzügyi témakörök indokolnák. A pénzügyi szféra szempontjából az EU-ismeretek tárgyalásának különös aktualitást ad az euró közelmúltbeli bevezetése. A közös pénz nemcsak az Unió tagállamainak életében volt fontos mérföldkő, hanem jelentős hatást gyakorolt - és fog gyakorolni - a nemzetközi pénzügyekre. Éppen ez az aktualitás az, ami megnehezítette a szerzők dolgát. Számos olyan folyamat, esemény, amit ebben az anyagban tárgyalunk, napjainkban játszódik le. így előfordulhat, hogy mire Ön e könyvet tanulja, annak néhány információja már túlhaladottá válik - talán épp a ma esti híradó szól múlt időben arról, amiről mi még jövő időben írtunk. Mindazonáltal az ebben az anyagban foglaltak ismerete alapvető fontossággal bír mindazok számára, alak munkájuk során találkoznak a nemzetközi pénzügyek valamely részterületével. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
I. Nemzetközi gazdaságtan 9
1.1 Európai gazdasági integráció 10
1.1.1 A gazdasági integráció fogalma, folyamata 10
1.1.2 A nemzetközi gazdasági integráció fázisai 11
1.1.3 A gazdasági integráció története Európában 14
Összefoglalás 18
Ellenőrző kérdések 18
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 20
1.2 A nemzetközi pénzügyi rendszer 21
1.2.1 Árfolyamok 21
1.2.2 A nemzetközi pénzügyi rendszer 29
Összefoglalás 39
Ellenőrző kérdések 40
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 41
1.3 A Gazdasági és Monetáris Unió létrejötte és az euró bevezetése 42
1.3.1 A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítása 42
1.3.2 Az EMU jogi háttere 45
1.3.3 Az EMU előnyei és hátrányai 48
Összefoglalás 50
Ellenőrző kérdések 51
II. Az Európai Unió jogi szabályozása 55
II.l Az európai intézmények és döntéshozatal jogi háttere 56
II. 1.1 Az Európai Unió intézményei 56
II. 1.2 Döntéshozatali mechanizmusok az Európai Unióban: 59
II.1.3 Az Európai Unió jogforrási hierarchiája 61
Összefoglalás 62
Ellenőrző kérdések 63
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 64
II. 2 Az egységes belső piac 65
11.2.1 Alapelvek 65
11.2.2 Az egységes belső piac kialakulásának fázisai 66
Összefoglalás 66
Ellenőrző kérdések 67
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 68
II.3 A tőke szabad mozgására és a banki pénzügyi szektorra vonatkozó fontosabb jogi normák 69
11.3.1 A szabad tőkemozgás témaköre az EU elsődleges jogforrásaiban 69
11.3.2 Az EU pénzügyi területre vonatkozó irányelvei 70
Összefoglalás 71
Ellenőrző kérdések 72
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 73
II. 4 Az euró bevezetésének jogi szabályai 74
11.4.1 Az euró bevezetésére vonatkozó normák 7 4
11.4.2 A 1103/97/EK rendelet (első rendelet) 73
11.4.3 A 974/98/EK rendelet - második rendelet 77
11.4.4 A Bizottság ajánlásai az átmeneti időszakra 78
Összefoglalás 79
Ellenőrző kérdések 79
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 80
II.5 Magyarország által meghozott és tervezett jogharmonizációs lépések a pénzügyi szektor vonatkozásában:
11.5.1 Hitelintézetek 81
11.5.2 Tőkepiaci szabályok 82
11.5.3 Fizetési rendszer 83
11.5.4 Intézményi háttér 83
Összefoglalás 83
Ellenőrző kérdések 84
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 85
III. Az Európai Unió monetáris politikája 86
III. 1 Az Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB) 87
III. 1.1 A Központi Bankok Európai Rendszerének (ESCB) struktúrája 87
III.1.2 Az ESCB céljai és feladatai 91
Összefoglalás 93
Ellenőrző kérdések 93
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 94
111.2 Monetáris stratégia és a monetáris politikai eszköztár 95
111.2.1 Monetáris stratégia 95
111.2.2 Monetáris politikai eszköztár 96
Összefoglalás 101
Ellenőrző kérdések 102
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 103
111.3 A monetáris politika gazdasági kihatásai 104
Összefoglalás 106
Ellenőrző kérdések 106
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 107
IV. Pénzügyi piacok a Monetáris Unióban 108
IV. 1 Bevezetés 109
Összefoglalás 110
Ellenőrző kérdések 110
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 111
IV.2 Hitel- és kötvénypiacok a Gazdasági Monetáris Unióban 112
IV.2.1 A kötvénypiac 112
IV.2.2 Banki hitelpiacok 120
Összefoglalás 120
Ellenőrző kérdések 121
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 122
IV.3 Részvénypiacok az EMU-ban 123
V.3.1 Az euró és a részvénypiac 123
IV.3.2. Másodlagos piacok 124
IV.3.3. Tőzsdefúziók 127
IV.3.4. Lépések a pénzügyi piacok teljes integrációja felé 128
Összefoglalás 130
Ellenőrző kérdések 130
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 131
IV.4 Devizapiacok 132
Összefoglalás 133
Ellenőrző kérdések 133
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 134
V. Nemzetközi pénzügyek 135
V.l Külkereskedelmi fizetések 136
V.l.l Az ün. sima (előzmény nélküli) átutalások 137
V.l.2 A beszedvények 144
V.l.3 Az okmányos meghitelezés (akkreditív) 151
V.l.4 Bankkezességek, bankgaranciák 163
V.l.5 Okmányok a nemzetközi fizetési forgalomban 170
Összefoglalás 180
Ellenőrző kérdések 183
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 186
V.2 Fizetési rendszerek, pénzforgalmi bonyolítás belföldön és külföldön 188
V.2.1. ASWIFT 188
V.2.2. A magyar elszámolási rendszer 192
V.2.3 Fizetési rendszerek az Európai Unióban 193
Összefoglalás 199
Ellenőrző kérdések 199
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 200
VI. Magyarországi jogi szabályozás és intézményi környezet, a hazai devizapiac 201
VI. 1 Külső és belső intézményi háttér 202
VI. 1.1 Külső intézményi háttér 202
VI.1.2 Belső intézményi háttér 203
VI. 1.3 Levelezőbankok 203
VI. 1.4 Számlakapcsolat 204
VI.1.5 Számviteli kérdések 205
Összefoglalás 205
Ellenőrző kérdések 206
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 207
VI.2 A devizajogi szabályozás általános áttekintése 208
VI.2.1 Bevezető 208
VI.2.2 Fogalmak 208
VI.2.3 Devizahatósági eljárás 209
Összefoglalás 210
Ellenőrző kérdések 210
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 211
VI.3 Vállalati és lakossági devizaszámlák, külföldiek forintszámlái, lekötött betétek, külföldön vezetett számlák, számlavezetési kondíciók 212
VI.3.1 Devizaszámlák 212
VI.3.2 Külföldiek forintszámlái 212
VI.3.3 Devizabelföldiek külföldön vezetett számlái 213
VI.3.4 Számlavezetési kondíciók 213
Összefoglalás 213
Ellenőrző kérdések 213
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 213
VI.4 Devizafizetés rendszere 216
VI.4.1 A devizafizetés általános sémája 216
VI.4.2 Deviza- és valuta vásárlása, fizetések pénzneme 216
VI.4.3 Közvetlen vállalkozások szerzése, elidegenítése, megszüntetése 216
VI.4.4 Értékpapírokkal, pénzpiaci eszközökkel, átruházható eszközökkel végzett műveletek 217
VI. 4.5 Ingatlanműveletek 217
VI.4.6 Hitelezés 217
Összefoglalás 217
Ellenőrző kérdések 218
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 219
VI.5 A hazai devizapiac 220
VI.5.1 A piac kialakulása 220
VI.5.2 A folyamatos leértékelések időszaka 220
VI.5.3 A konvertibilissé vált forint időszaka 223
Összefoglalás 226
Ellenőrző kérdések 226
Válaszok az ellenőrző kérdésekre 227
VII. Fogalomtár 228