Európa: az ostromlott erőd

Fülszöveg

2007. december 20-án Magyarország ís a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált A hivatalos ünnepi beszédek hangsúlyozták: Magyarország lesz felelős az unió külső határainak őrzéséért. De kiktől is kell védeni ezeket a határokat? Például azoktól a bevándorlóktól, akik számára az egyetlen kiutat Európa jelenti. Igaz, itt semmi más nem vár rájuk, mint embertelen életkörülmények, elviselhetetlenül nehéz fizikai munka és hatósági zaklatás. Corinna Milborn azokat a helyeket kereste fel, ahol a bevándorlással kapcsolatos problémák különös módon összesűrűsödnek: Németország és Ausztria nagyvárosait, a titkos marokkói menekülttáborokat, a spanyol nyomornegyedeket, a párizsi gettókat és London muzulmán negyedeit. Arra keresett választ: mi mozgatja ezeket az embereket. Ez a könyv híradás az európai társadalmak peremvidékein élők kétségbeejtő helyzetéről, aggodalomra ad okot, és felveti a nagy kérdést: hogyan tovább?
Európa lőporos hordó, és már a gyújtózsinór is ég: Észak-Afrikában 2,5 millióan várnak a lehetőségre, hogy csónakokban átkeljenek a tengeren Európába, noha a kísérletek során naponta halnak meg emberek. A nagyvárosokban egész negyedek váltak gettókká. Franciaországban az első bevándorlók unokái mindent szétromboló zavargások során lázadoznak a társadalomból való kizárásuk ellen. A muzulmán fiatalok körében elterjedt szélsőségesség oda vezetett, hogy Amszterdamban és Londonban bevándorló családokból származó fiatal európaiak követtek el merényleteket. Az európai társadalom véglegesen megosztottá vált, ahol a migránsok unokái is "külföldieknek" számítanak, és a munkaerő iránti szükségletet több millió teljes jogtalanságban élő "illegális" munkavállaló elégíti ki. A politika erre a robbanásveszélyes helyzetre egy erőd építésével válaszol. A határokat lezárják - kifelé szögesdróttal, befelé láthatatlan akadályokkal. Vissza