Európa gazdasága a 19. században

Name: Európa gazdasága a 19. században
Brand: Gondolat
SKU: 137174
Author: Gondolat
ISBN: 963-281-857-1

1780-1914

Szerző

Berend T. Iván

Ránki György

Lektor

Niederhauser Emil

Budapest

'Berend T. Iván: Európa gazdasága a 19. században ' összes példány

Kiadó:	Gondolat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	703 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-281-857-1

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	9
Európa a nemzetközivé váló világgazdaságban
Európai gazdaságból a világgazdaságba	16
Népességrobbanás - új népvándorlás	19
A világgazdasági kapcsolatok rendkívüli kibővülése	26
Mozgatórugó: a technika és ennek révén a termelés forradalma	28
A termelés ugrásszerű növekedése	36
A közlekedés forradalma	38
A tőkeexport	44
A világkereskedelem kibővülése és átalakulása	53
A világgazdaság 19. századi növekedésének ciklikus jellege	61
A világgazdaság nemzetközi rendszerének intézményesítése	74
A világgazdaság önálló nemzeti egységeinek erősödő elkülönülése	82
Az ipari forradalom úttörő országa: Anglia
Miért éppen Anglia?	89
A 18. századi előzmények	90
Népesedés és agrárfejlődés	95
A termelés új szervezete, a vállalkozó és az újítás	98
A külső és belső piac szerepe	100
A technikai találmányok sora	102
A gyár és a gyári viszonyok	105
A vasipar forradalmasodása	105
A gőzgép	106
A közlekedés forradalma, a gépek hatása	107
A textilipar fejlődése	110
A szén- és vasipar	113
Az ipari proletariátus	117
Vasútépítkezés	118
A nehézipar új fejlődése a század második felében	120
A külkereskedelem fejlődése	124
A mezőgazdaság visszaszorulása	126
Az ipari növekedés	130
Viszonylagos hanyatlás a század utolsó harmadától	132
Tőkekivitel és "szelvényvágó" élősdiség	137
Az "első későn jövő": Franciaország
Miért nem Franciország? A régi társadalmi szerkezetek és a mezőgazdaság	143
Az előfeltételek forradalmi megteremtése és a mezőgazdaság	147
Lassú népességnövekedés	151
Az iparfejlődés kezdetei: a textilipar	154
A gőzgép és a szénbányászat	160
A vasipar és a vasutak	163
A bankok új, központi szerepe	171
Megtorpanás az 1870-es évektől és új fellendülés, az új iparágak	178
Az iparosítási lendület megtörése, a külkereskedelem gyengesége	184
A beruházások és a tőkekivitel	190
Kis nyugat-európai országok előretörése az európai élvonalba: Belgium, Svájc és Hollandia
Közös vonások és különbségek	201
Belgium korai nekilendülése és a nehézipar	203
Svájc modern átalakulásának kezdetei és a textilipar	205
Hollandia lassú indulása: a mezőgazdaság és élelmiszeripar központi szerepe	208
A szén és a vasutak szerepe a belga iparosításban	216
A modern gazdasági átalakulás és az új iparágak Svájcban	224
Hollandia fokozatos iparosítása és sajátos gazdaságszerkezete	235
Kései indulás és élre törés: Németország
A gazdasági átalakulás előfeltételei: a jobbágyreform	247
Korai agrárfejlődés	251
A német egység	254
A vasútépítkezés központi szerepe	256
Demográfiai változások	260
A szén- és vasipar	262
A különleges erejű gépipar	269
Új iparágak: a vegyipar és az elektrotechnika	273
A textilipar másodrangú szerepe	277
Iparosodás és tőkefelhalmozás	280
A "német titok" : az állam vagy a bankok szerepe	283
A rozs és acél szövetsége: a mezőgazdaság szerepe	290
Tőkefelhalmozás és export	294
A külkereskedelem és a növekedés gyors üteme	296
Az utolsó sikeres későn jövő: Skandinávia
Elmaradottság és alkalmazkodás	301
Az ipari forradalom és a svéd vasipar	308
Dánia kereskedelmi és mezőgazdasági pozíciói	308
Faexport, hajózás és a természeti gazdálkodás a norvég falun	309
A nekilendülés tényezői: népesedési robbanás	311
A norvég és a svéd exportágazatok	318
A dán agrárexport kiinduló továbbgyűrűző hatások	324
A norvég felzárkózás	332
Svédország az európai élvonalban	341
Ausztria - Magyarország: Európa "önellátó" birodalmi régiója
Az önellátó birodalmi régió kialakulása	360
A modern átalakulás társadalmi feltételeinek megteremtése	361
A birodalmi merkantiliumus és az osztrák-cseh területek korai iparosodása	370
A modern közlekedési rendszer	376
A gazdaság finanszírozása: a külföldi tőke szerepe	379
A bank- és hitelrendszer kiépülése	385
A modern agárrá átalakulás	390
Az iparfejlődés új hulláma a 19. század második felében	399
Az élelmezési iparok	400
Bányászat és a nehézipari ágazatok	405
A könnyűipar újabb fellendülése és az ipari áttörés	408
A fejlettség színvonala és első szintkülönbségek	412
A meditterán Európa kései indulása és fokozódó lemaradása, a felzárkózási lehetőségek kibontakozása
Hanyatlás a 18-19. század fordulóján	421
A modern tőkés átalakulás előfeltételeinek megteremtése	424
Az előkészítés szakasza és az 1860-1880-as évek stagnáló olasz mezőgazdasága	431
Az olasz iparfejlődés gyengesége és az exportágazatok	437
Az ibériai mezőgazdaság és az exportágazatok	439
A spanyol bányakincsek szerepe	447
A gazdságfejlődés és a népesedés kapcsolata Spanyolországban	453
Vasuta, bankok és külföldi tőke	457
Iparosítási fordulat Olaszországban	472
A spanyol és a portugál ipari áttörés kudarca	487
Meditterán fejlettségi szint	497
Az Orosz Birodalom félsikeres modernizálása: a mezőgazdasági kényszerexporttól az iparosítási áttörésig
Az elmaradott alvó kolosszus	507
A jobbágyrendszer válsága és az 1861. évi reform	510
A mezőgazdaság fejlődése és szerepe	518
Kulcskérdés: a vasútépítés	532
A nehézipar nagy fellendülése és a külföldi tőke	536
A lengyel, finn és balti ipari központok kialakulása	541
Megtorpanás és új konjunktúra, a bankok megnövekedett szerepe az Orosz Birodalomban	558
A nagyipari áttörés	563
A külföldi tőke sajátos szerepe	570
Az orosz kitörés félsikere: a fejlettség színvonala	576
Az iparosodás kudarca: az önálló, modern nemzetgazdaság kezdetei a Balkánon
A belső feltételek formálódása: a nemzeti önállóság kialakulása és az oszmán-feudális viszonyok eltűnése	586
Bekapcsolódás az európai gazdasági rendszerbe és ennek hatása népesség - tőkepiac - közlekedés	597
A népesség növekedése	598
A tőkeimport	602
A vasútépítés és a hajózás nekilendülése	609
Agrárfejlődés és export: a modern átalakulás motorja és fékjei	615
Külföldi "sziget"-ek és gyenge ipar - a szerkezeti elmaradás konzerválódása a Balkánon	629
Összefoglalás - következtetések
A különböző országok és régiók egymásra hatása	647
Eltérő fejlődési típusok . Sikerek, félsikerek, kudarcok	648
A sikerek és kudarcok indoka	651
Irodalom	663
Névmutató	687
Földrajzinév-mutató	692
Intézmények és vállalatok jegyzéke	701