Európa közepén III.

Fülszöveg

Az Európa közepén harmadik kötete az ötvenes évek elején játszódik. A regényfolyamban tehát ez a rész is önálló egésznek, egy korszak tükrének tekinthető. Ezen belül azoönban zárt, kerek egész külön-külön is a két regény: A Kálmánszeghyek és a Kettesben a Tragédiával. De a két történetet összefogja, hogy ugyanabban a dunántúli városban, Pusztavárott játszódik. Ez a Pusztavár ugyan az írói képzelet szülötte, de oly módon, hogy körülményei jellemzőek számos hazai középnagyságú vidéki városra. Nagy hagyománya van ennek a magyar irodalomban. Pucufalva Bessenyei Tariménes utazásá-ban, Taksony vármegye Eötvös A falu jegyzője című regényében, Tanúsvár Jókai Kiskirályok-jában vagy Zsarátnok városa Móricz Rokonok-jában mind az írói képzelet szülötte, de nagyon is jellemzőek az ábrázolt korok valóságára. Hegedűs Géza a nagy példák ösztönzésére igyekezett egy elképzelt, de hite szerint igen tipikus vidéki város bemutatásával felidézni sok mindent az ötvenes évek első feléből.
A Kálmánszeghyek egy nagy múltú nemesi család történetével jelzi a hajdani dzsentrivilág kiszorulását a magyar történelemből a proletárhatalom kezdeteinek idején. A regény hőse Angyal Mihály, a proletárfiúból lett tanácselnök, akit minden emléke a Kálmánszeghyek elleni harcra ösztökél. S habár szenvedélye elragadja és tragikomikusan magát buktatja el, utána már másmilyen a város képe.
A Kettesben a Tragédiával; művészregény. Egy színésznő - Fülöp Veronika, akit az Európa közepén olvasója már ismerhet - Pusztavárra kerül, s itt nem is egészen idegen, hiszen nagy messziről ő is Kálmánszeghy-leszármazott. Itt megkapja Éva szerepét Az ember tragédiájá-ban. És ahogy azonosul a szereppel, úgy éli át saját múltját, az ország múltját és az egész emberiség múltját, hogy jobban értse önmagát és a kort, amelyben él, és amelyben a művésznek oly fontos történelmi feladatai vannak. Vissza