| I. kötet | |
| I. Könyv | |
| A történelmi tanulmányok hasznossága. Ellentétes történelmi rendszerek. Rendszerünk megjelölése. A munka felosztása | 3 |
| Az egyén helyzete a régi római birodalomban. Családi állapotok a rómaiaknál. Közerkölcsök. A társadalmi felosztás jelenségei | 17 |
| A zsidóság mint a kereszténységnek előzménye. Éles ellentét a pogányság és kereszténység között. Az egyéni jog, a lelkiismereti szabadság és testvériség kivivása, a család ujjászületése, a keresztény szeretet és jótékonyság megalapitása, uj egyház-politikai állapotok létesitése, a kereszténység által | 34 |
| II. Könyv | |
| A barbár törzsek elhelyezkedésének történeti átnézete. A változások, melyeken saját intézményeik a berohanás következtében általmennek. Egy téves nézet helyreigazitása. A barbár törzsek számaránya. Európa átalakulása a barbár berohanások következtében. Barbár törvények és igazságszolgáltatás. Egyházi befolyás | 61 |
| A barbárok megtéritése az egyház által. A frankok megtérése s annak következményei. Olaszhoni állapotok. A pápa világi fejedelemségének fejlődése és megállapitása. A kereszténység befolyása a világi hatalom megszilárditása. Az egyház belviszonyainak kedvezőtlen alakulása kül-befolyás következtében | 81 |
| A szerzetesek keletkezése. A kolostori élet eszménye. Benedek, mint a nyugoti szerzetesek törvényhozója. Szabályainak szelleme. A bencések gyors elterjedése, életök és müködésök következményei a VIII. század végeig | 102 |
| Visszapillantás a görög-római nevelés és oktatásra. A kereszténységnek ettől eltérő irányzata. A müvelődésnek a Keletről nyugatra való átszármazása és felvirágzása, különösen Olasz-Angol és Franciaországban | 123 |
| A keresztény müvészet keletkezése a katakombákban. Katakomba Pécsett. A keresztény basilikák keletkezése és virágzása a X. századig. Róma a müvészet pártolója és terjesztője. A céhek nyomai a VII-VIII. században | 139 |
| Nagy-Károly mint a frank birodalom egyeduralkodója. Hadjáratainak valódi jellege. Hadjárata a longobardok ellen s megjelenése Rómában. Birodalmának terjedelme. Császárrá koronáztatása III. Leo által s ennek jelentősége. Egyház-politikai viszonyok a VIII-IX. században. Az ál-isidori decretálisok állitólagos összefüggése a pápai hatalom emelkedésével | 155 |
| Nagy-Károly politikai alkotmányának irányelvei. A központi és tartományi kormányzat szervezete. A gyülések mint a közkormányzat tényezői. Frank capitulárék. Károly közremüködése az egyházi fegyelem megszilárditására. Had- és pénzügy. Károly államintézményeinek befolyása a középkorban | 175 |
| Nagy-Károly érdemei az egyháziak kiképeztetése s a vallásos népoktatás és népnevelésre nézve. A fensőbb oktatás és tudományosság felvirágoztatása céljából külföldi tudósokat ha birodalmába, nevezetesen Alkuint. Ennek érdemei a könyvmásolás körül. Károly közremüködésével ujra létesiti az udvari főtanodát, melynek nyomában más fensőbb intézetek keletkeznek. Károly intézkedései a nemzet-gazdászat felvirágoztatására. A királyi majorokon valódi minta-gazdászat gyakoroltatik s lendületet nyer a kézi-ipar is. A hadászat tökélyesbitése is befolyást gyakorol egyes iparágak felvirágoztatására. Visszapillantás Károly müködésére | 192 |
| Arábia. Mahomed és a Korán. Arab hóditások a Keleten. Spanyolhoni kalifátus. Tudományosság, ipar, kereskedés, népesség, müvészet és közoktatás az araboknál. Befolyásuk jellemzése | 213 |
| Frank birodalmi belviszonyok. A felosztást előidéző bel- és kültényezők. A szaracénok Olaszhonban. Róma bevétele és kirablása. A pápák tevékenysége a pusztitás jóvátétele s Itália megmentésére. A pápák, mint a keresztény társadalom békebirái. A megosztott Frank birodalom müvelődési viszonyai. Angolhoni viszonyok. Nagy-Alfréd jelleme és befolyása a müvelődés terjesztésére Angolhonban. Nagy-Károly politikai alkotmányának Alfréd általi utánzása | 234 |
| A magyarok kiköltözése Ázsiából. Álmos vezérré választása és a vérszerződés megállapitása. Árpád fejedelemmé választása és annak következményei. A magyarok letelepedésének közvetlen hatása s az isteni gondviselés nyilvánulása. Társadalmi osztályok a letelepedés korszakában. Magánjogi és családi viszonyok. Földmívelés, ipar és müvészet. Párhuzam a többi európai népekkel | 256 |
| Visszapillantás. A föbb eredmények feltüntetése. Az egyház, erkölcsi és szellemi befolyásával átalakitá a társadalmat, előmozditá az értelmi fejlődést, uj egyház-állami viszonyokat létesitett, s ennek következtében megalapitá a keresztény polgárisodást. Az eddigi munka rövid méltánylása | 274 |
| II. kötet | |
| III. Könyv | |
| A hübérrendszer jellemzése. Előnyös és hátrányos következményei. Az egyház mérséklő befolyása a menhely és isten-béke által. A magyar nemzet megtérésének kihatása az európai államrendszer alakulásaira. Ősi államrendszerünk átalakitása. A sz. Istvánféle alkotmány részletes ismertetése. Államéletünk egy feltünő jelensége | 3 |
| A hübérrendszer káros következményei az egyházra nézve. VII. Gergelynek az egyházi függetlenség kivivására vonatkozó törekvései. Küzdelmei IV. Henrikkel. Küzdelem I. Fridrikkel. Az egyházi és világi hatalom közti küzdelmek indokai, s következményei a társadalomra. A középkori pápák egyházpolitikai elméletének taglalása. Annak viszonya a polgári szabadsághoz | 25 |
| A keresztes háboruk keletkezésének valódi indokai. Általános jellegök és befolyásuk az európai társadalomra. A lovagság keletkezése és nevelése. Lovagvárak. Kik voltak azok első épitői? Az uri hölgyek nevelése, családi és társadalmi hatáskörük. Középkori ünnepélyek. Férfi- és női divatok. Észrevételek | 42 |
| A költészet fontossága a fejletlen állapotu népeknél. A lovag-költészettel kezdetét veszi a tulajdonképeni európai nemzeti irodalom. A troubadourok keletkezési helye, költészetök jellemzése és méltatása. Visszapillantás az egyházi ének keletkezésére. Sz. Ambrus és Nagy-Gergely. Az egyházi és világi zene főmüvelői és előmozditói. Hucbald és Gvidó. A troubadourok és jongleurök | 61 |
| A keresztény müvészet közös iránya és egyöntetüsége. Minő változásokon megy keresztül az ős keresztény basilikai mü-idom? Minő befolyással voltak a szerzetes rendek a román müizlés fejlődési menetére? Az épitészeti anyagnak összeköttetése az épitészeti styl fejlödésével. Szemle a román épitészet, szobrászat, festészet és ötvösmüvészet terén. Észrevételek | 76 |
| IV. Könyv | |
| A középkori királyság és alkotmányosság fejlödési menete. A mi aranybullánk. A sz. István-féle alkotmány átalakulásának rövid vázlata. Minő tényezők befolyása alatt keletkezett a középkori társadalom uj eleme - a polgárság? A város-jogoknak egymáshozi viszonylatai s a városok közjogi és politikai állása, künn és benn. Megjegyzés | 103 |
| A közművelődés kitágulása a polgári iskolák létesitése által. Szervezetük a céh-rendszeren alapszik. Vázlatok a középkori tanár- és diákéletből. A középkori egyetemek eszménye, keletkezése és belszervezete. Az egyetemi collegiumok és bursák célja és jelentősége. Minő egyetemek keletkeztek a XV. század közepéig terjedő korszakban? Vázlatok a hazai bel- és külföldi iskoláztatás köréből | 125 |
| A bölcsészet általános feladatáról. Szemle a középkori hit bölcsészet mezején. A középkori mystikusok. A scholastika utat nyitott az ujkori bölcselethez. A római és kánoni jognak egymáshozi viszonylata, s a római joggal üzött visszaélések vázlata. Haladás a természettudományok terén. A történészet fejlödési menete. Az ó-classikusok tanulmányozásáról s a régi nyelvek miveléséről. A nyomdászat gyors elterjedéséről, s a müvelődésre gyakorolt nagy befolyásáról | 143 |
| A költészet és zene kölcsönös hatással vannak egymásra. A népdal és népének fejlödése és felvirágzásáról. A keresztény dráma és szinpad keletkezése és jellemzése. A szin-dallam és zenének befolyása a zene általános fejlödésére. Dante és Petrarca, mint a nemzeti költészet megalapitói. Boccacció érdemei és bünei | 168 |
| A csúcsives müidom keletkezése. Kik voltak az épitészek? Kik, és mikép szolgáltatták az épitéshez szükséges óriási költségeket? A csúcsives épitészeti rendszer ismertetése. Történeti szemle a gót épitészet terén. A gót korszakbeli szobrászat jellege és fejlödése. A festészetnek az olaszok által eszközölt ujjászületése. Olasz- és német festészeti iskolák. Üvegfestészet. A hanyatlás jelzése | 182 |
| Minő befolyással voltak a vallás-erkölcsi elvek és tanok a középkori századok gazdászati fejlödésére? A földmivesosztály állapota a hübéri viszonyok között. Középkori munkás és munkabér. Vázlatok a középkori ipar és iparostestületek köréből. A középkori kereskedelem gátló és fejlesztő tényezői. Vázlatok a német hanza történelméből. Magyar kereskedelmi viszonyok. Összehasonlítás és következtetés | 208 |
| Vázlatok a középkori cimer, jelmondatok és fegyverzet köréből. A háztartás és kényelemre vonatkozó némely találmányok. Vázlatok az európai városok külcsinja és gazdagságáról. A lábrakapott oktalan fényüzés és pazarlás káros hatásai. Vázlatok a zsidónép történelméből. A zsidók, a talmud alapján üzött uzsoráskodások és egyéb visszaélések által gyülöletet és üldözést vonnak magukra. Kisérletek az uzsora és fényüzés meggátlására. Az erkölcsi hanyatlás jelenségei. Visszapillantás a középkorra | 234 |
| III. kötet | |
| V. Könyv | |
| A renaissance jelentősége s keletkezésének indokai. Flórenc, mint a pogány jellegü humanismusnak bölcsője. Róma vezérszerepet játszik a humanismus terjesztésében. Az ujonnan felállitott római egyetemnek befolyása a humanismus terjesztésére. Az összegyüjtött ó-kori latin-görög müvekből könyvtárak, a müvészeti régiségekből muzeumok szerveztetnek. A pogány szellem meggyökerezése a tudományos irodalom és társadalom terén. Pomponatius Péter. Macchiavelli. Ariosto és Torquato Tasso. A renaissance korszakbeli dráma és szinmű-irodalom erkölcstelen iránya. A carneval. A nők az akkori társadalomban. | 3 |
| A magyarországi humanismus jellemzése. Korvin Mátyás és Vitéz János befolyása annak előidézésére. Fensőbb tudományintézetek s a világhirü corvinakönyvtár keletkezése. A tudományos irodalom és müveltség akkori állása hazánkban. A régi és ujabb humanismus közötti ellentét a németeknél. Erasmus, mint az ujabb humanismus megalapitója és terjesztője Németországban. Mutian, mint az erfurti humanista-kör főnöke. Hutten Ulrich. A német humanismusnak az olaszországitól eltérő jellege, irányzata, s annak indokai | 27 |
| A renaissance műizlés jellemzése. Brunellesco, mint annak tulajdonképeni megalapitója. Sz. Péter uj temploma s annak műbecse. Mily iránynézetek befolyása alatt nyerték az európai városok ujkori szinezetöket? Róma s az olasz városok átalakulásának rövid vázlata. Az olasz villák épitkezése és berendezéséről. Az olasz müizlés befolyásának nyomai Magyarországon. A renaissance styl elterjedése Európa többi tartományaiban. Londonnak elmaradása a többi európai városoktól. A szobrászat és festészet felvirágzása és hanyatlásáról | 46 |
| VI. Könyv | |
| Luther jelleme, fellépése és müködésének lélektani indokai. A pórlázadás, mint a reformátorok izgató tanainak következménye. Luther magatartása a pórlázadással szemben. A reformatio keletkezésének és pártfogolásának valódi indokai. Minő befolyással volt a reformatio a lelkiismereti szabadságra, s az egyház-politikai viszonyok alakulásaira? Párhuzam a kath. középkor s a protestantismus által elfoglalt álláspont között. Az eredmény feltüntetése | 77 |
| A vallás általános befolyásának feltüntetése az államintézmények alakulásaira. A reformatio európaszerte érvényre juttatá a türelmetlenség elvét, s közvetve vagy közvetlenül előmozdítá az absolut kormányrendszer behozatalát. Az erre vonatkozó történelmi adatok feltüntetése. Minő befolyással volt a reformatio, hazai közviszonyaink alakulásaira? Minő viszonyban van a reformatio a társadalmi és politikai forradalommal? A XVI-XVII. századbeli állambölcseleti tanok rövid ismertetése és birálata | 100 |
| A katholicismus és protestantismus viszonya az értelmi fejlődéshez. A babona, mint az értelmiség ellentéte. Vázlatok a boszorkányság történelméből. A protestantismus viszonya a közoktatáshoz. Kath. tanügy. A régi és uj szerzetesrendek érdemei a kath. elemi-, és középiskolák fölvirágoztatása körül. A nőnevelés előmozditására női szerzetes rendek keletkeznek. Az egyetemek hanyatlása a XVI-XVII. században. A nagyszombati egyetem megalapitása Pázmány Péter által | 128 |
| Nagymérvü tevékenység a vallásos irodalom terén. Spanyol-, portugál-, és magyar-lantosok és hősköltők. Az egyházi és világi zene uj korszaka. A szin-irodalom és szinművészet fejlődési menete, s a XVI-XVII. század legkitünőbb szinműirói a spanyoloknál, angoloknál és franciáknál. Jelzése a német irodalom hanyatlása és pangásának. A francia befolyás irányadóvá válik az irodalom terén | 155 |
| A skeptikusok. Baco és Descartes, mint az ujabb bölcsészeti rendszerek megalapitói, rendszerök hiányai és következményei. Vázlatok a szám- és mennyiségtan, valamint a mértan köréből. Galilei, mint természettudós. Kopernik, Tycho de Brache. A Galilei-pör, s némely német történelmi kritikusok legujabb véleménye. Kepler, s a protestánsok álláspontja a földmozgás tanával s a javitott naptárral szemben. Newton érdemei. A távcső és górcső a tudomány terén s a közéletben | 175 |
| A közgazdászati viszonyok alakulása. Három uj termény, u. m. a burgonya, a tengeri, s a dohány meghonositása, s azok közgazdászati jelentősége. A dohányzást és burnótozást követi a dohánymonopolium. A ló-, szarvasmarha- és juhtenyésztés ujabb lendületet nyernek. A mercantil rendszer jelentősége s közgazdászati következményeiről. Észrevételek | 199 |
| Az uj termények nagy befolyással vannak a hátartás, életmód s társadalmi szokások alakulásaira. A kávéital meghonosodása, kávéházak keletkezését vonja maga után. A csokoládé, chinai thea és cukor behozatala s jelenlegi fogyasztásáról. Az uj kerti növények és főzelékek behozatala által uj lendületet nyer a konyha-kertészet. Mozgalmak a konyhamüvészet terén. Az élvvágy kapcsolatban az iszákossággal. Mily befolyással van Páris és Versailles az európai társadalomra? A mükertészet felvirágzása s a képzőmüvészethez való viszonya. Miért kerültek az akkori diszkertek oly rengeteg pénzbe? Uj háztartási cikkek gyanánt feltünnek a majolika és porcellánedények, s az üvegkészitmények. A hirlapok és magántudósitók. Vázlatok a divat, a társadalmi szokások és erkölcsök köréből | 215 |
| VII. Könyv | |
| A francia forradalom az antik szellemű renaissance-nak szüleménye. Lényegében nem egyéb, mint a reformatio vallási elveinek a társadalomra alkalmazása. Az angol "szabad gondolkozók" irányadó befolyással valának a franciákra. Bölcsézeti rendszereik ismertetése. Ezek nyomán fejlődött ki a francia materialismus. Voltaire és társai, mint a keresztény társadalom felforgatói. Montesquieu és Rousseau, mint az uj társadalmi rend alapvetői és tervezői. A társadalmi átalakulásra vonatkozó jóslatok. Az előkelők gyülekezete. A rendek gyülésén Mirabeau nyilatkozatával kezdődik a forradalom. A 89-ki elvek s az ujkori irányeszméinek jelentősége s következményei. Minő véget érnek, a kereszténységnek a pogánysággal, a szabadságnak a despotismussal való küzdelmei? | 247 |
| Leibnitz. Kant, mint az ujkori német bölcselet megalapitója. Hegel bölcsészeti rendszerének jellemzése. Az exact tudományok befolyása a természettudományok ujabb fejlődésére. Minő vivmányokat s közhasznu találmányokat köszönhetünk az ujabbkori természettudósoknak? A materialistikus és pantheistikus bölcsészek, a hason irányu természettudósokkal, geologok- és régészekkel szövetkezve kisérleteket tesznek a kereszténység megdöntésére. Minő eredményekre vezetnek ezen kisérletek? A francia és angol szépirodalom fejlődési menete .A német irodalom ujolagos felvirágzása. Az ujabb történelmi rendszerek jellemzése. Kik voltak a magyar irodalom ujabbkori felvirágzásának legfőbb tényezői? A szkandinávok és szlávok. Az ujabbkori zene, s annak megkitünőbb mivelői | 275 |
| Rousseau, mint az ujabbkori rationalistikus és materialistikus irányu nevelészet megalapitója. Ezen irányzat főbb képviselői és fejlesztői valának: Basedov, Pestalozzi, Diesterweg. A katholikusok, mint az oktatási szabadság harcosai. A kath. szellemü nevelészet legjelesebb képviselői. Az ujabbkori reáltanodák és gymnasiumok közti különbség, s a középoktatás némely árnyoldalai. Vázlatok hazai ujabbkori tanügyünk történelméből. A modern szellemü és kath. jellegü egyetemek közti különbség. Átmenet a mercantilismusból a physiocraták közgazdászati rendszeréhez. Schmith Ádám, mint a modern közgazdászat megalapitója. Az ujabbkori közgazdászat tudományos mivelői. Vázlatok hazai közgazdászati viszonyaink alakulásairól. Minő befolyással vannak a modern közgazdászati elvek és tanok a földmivelés, ipar és kereskedés fejlődési menetére, s általában a közvagyonosodásra? A communismus és socialismus keletkezése és jelentősége. Az általános védkötelezettség okai és hátrányai | 307 |
| A zsidó nép helyzetének javulása. Mendelssohn, mint a modern destructiv irányzat megalapitója. A berlini müvelődési kör jellege. A zsidó emancipatio, mint a francia forradalom kifolyása. Milyen volt a zsidók sorsa I. Napoleon uralma alatt? Egy nevezetes epizód a zsidók életéből. A zsidók a restauratio korszakában. Nevezetes irók véleménye a zsidókról. Minő hatással valának Börne és Heine, a zsidó destructiv irányzat fejlesztésére? A szabadelvü irányzat befolyása alatt európaszerte emancipáltatnak a zsidók. Van-e kilátás arra, hogy az izraeliták egyenjogusitásához kötött remények valósulandnak? A zsidóság, a nyert szabadság és egyenjogusággal visszaélve, politikai és társadalmi, irodalmi és közgazdasági fölényével veszélyezteti a közerkölcsiséget s a közjólétet | 341 |
| Visszapillantás. Az ujabbkori keresztényellenes irányzatnak a vallás-erkölcsiségre, a társadalom és államra ugy, mint a közgazdászatra vonatkozó következményeinek összegzése. Minő jövőnek megyünk elébe? A jobbraváltozás némi előjelei. A jövőre vonatkozó remények | 372 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal