Európa népei

Előszó

Európa történelmi népközösségei újból fölfedezik ősi identitásukat, vagy újból érvényt akarnak szerezni ennek az azonosságtudatnak. Némelyikük visszaszerezte régi jogait, autonómiára vagy függetlenségre tett szert, más népek pedig követelik szabadságukat vagy harcolnak érte. A határoknak az első és a második világháborút követő, felsőbb parancsra történt újrarajzolása nem szolgált precedensül napjaink "alulról" induló újjáéledési folyamatainak, amelyek megmutatják, milyen döbbenetesen makacs tud lenni a történelmi azonosságtudat kedvezőtlen külső körülmények közepette: olyan központosító folyamatok alatt is virágzik, mint amilyenek az Európai Uniót is átformálják manapság. Amikor 1992 januárjában az Európai Unió országai Maastrichtban elkötelezték magukat a jövőbeli egység mellett, azt gondolta a világ, hogy Kelet-, illetve Nyugat-Európa külön utakon fog járni: Keleten - szakadás, Nyugaton - egyesülés. Ezzel szemben a történelmi "jogvisszaszerzés" vírusa Európa-szerte megtámadja a nagy politikai egységeket.
Ami a jelent és a közeljövőt illeti, Európát nemigen lehet megérteni történelmi közösségeinek ismerete nélkül: tudni kell hol élnek; miben különböznek szomszédaiktól; hogyan állapítják meg azonosságukat a közösségek népei; hogyan illeszkednek - és illeszkedtek - be az egymást követő átcsoportosulások során Európa politikai kaleidoszkópjába. Könyvünk az első kísérlet a válaszok összegyűjtésére - azok számára, akik belevesztek az európai népek szövevényébe, valamint azok érdekében, akik kívülről akarják megfogni az európaiság lényegét, vagy esetleg üzletet kívánnak kötni európaiakkal. Vissza