| Kiadó: | Aula Kiadó Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 143 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-9215-90-2 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér térkép-illusztrációval. |
| Bevezetés | 7 |
| Az európaiság határainak dilemmái | 11 |
| Gondolatok az "európai" gazdasági, politikai, kulturális térről (Európa magára ébredése, a globalizáció, határtalan határok) | 13 |
| Az "európai" (EU) bővítés ára | 17 |
| A gazdasági tényezők | 17 |
| A véges és a "végtelen" kiterjesztés megoldhatatlan dilemmája | 22 |
| Európából Európába | 23 |
| "Kiugrási kísérleteink" a II. világháború utáni bezártság feloldására (A fejlett Európához való spontán integrálódás és a "szervezett" EU-csatlakozás időszaka) | 24 |
| Európa elrablása? (1945-1953) (A társadalom, a tulajdonviszonyok, a gazdaság teljes átrendezése. A polgári réteg megsemmisítésének és megsemmisülésének évei) | 26 |
| Államosítás | 26 |
| A meglévő korporatív vállalati szerkezet szétzúzása | 28 |
| Centralizáció | 28 |
| A külföldi (fejlett európai) jelenlét megsemmisítése | 29 |
| A külkereskedelem földrajzi átalakítása, a nyugat "leváltása" | 30 |
| A közigazgatási szervezet. Felszín és mély | 30 |
| Egy sajtátos szociális védőháló feltűnése és eltűnése | 31 |
| A polgárság, a polgári réteg leszakadása | 32 |
| Mindent vagy semmit? (1956 és az azt követő évtized) | 33 |
| Növekvő elégedetlenség | 33 |
| Az életszínvonal csökkenése és a mögöttes tények: túlzott központosítás, szocialista autarkia, elsorvadt infrastruktúra | 34 |
| Az egyéni érdekeltség | 35 |
| Nyitásféle a "KGST-n belül"? | 36 |
| "Nagyobb szabadság" a korlátozott szabadság kereteiben | 36 |
| 1956. október 23-november 4. Rövid visszatérés Európába: többpártrendszer, a semlegesség kinyilvánítása. A gazdaság, a tulajdonosi struktúra a forradalom leverésével megakadályozott átalakulása | 37 |
| Forradalom után: közelebb, vagy távolabb Európa? | 39 |
| A forradalom fájó történelmi leckéje | 39 |
| Az 1968-as "új gazdasági mechanizmus" | 40 |
| A központ és a vállalatok új szerepe | 41 |
| A piaci mechanizmus felé tett lépések. A verseny. "Többszektorú gazdaság" | 41 |
| A gazdaság és politikai szerepek végzetes összemosódásának erősödése | 42 |
| Az árak központi szerepének hangsúlyozása és valódi helyük | 42 |
| A vállalati formák: közelítés a korábbi kiindulópontokhoz? | 43 |
| Az elkülönült három piac fennmaradása. Alig változó külkereskedelmi orientáció | 43 |
| Egy új menedzserréteg kialakulása, a valódi polgárosodás elmaradása | 43 |
| A gazdasági, majd a gazdaságon túli területek nyitásának megfogalmazása. Kibővített nyitottságelméletünk és az európai eszmék (A nyolcvanas évek) | 45 |
| A külkereskedelembe zárt nyitottság | 46 |
| A világpiaci térvesztés és a nyitottságigény | 46 |
| A belső piac és a nyitottság | 47 |
| A nyitottság kibővített (a gazdaságon túlit is magába foglaló) elmélete | 47 |
| A társadalom és gazdasági reálszféra átalakulása Magyarországon és a nyugateurópai fejlődés a nyolcvanas évek közepétől a rendszerváltást követően napjainkig | 50 |
| Világpiaci (relatív) térvesztésünk a mennyiségi adatok tükrében | 50 |
| Önállóan irányított reintegrálódásuk (és "túlintegrálódásunk") néhány kiemelt területe | 51 |
| A külkereskedelem (és a belső piac) | 51 |
| A nemzeti és külföldi tulajdonosi szerep változása | 56 |
| A pénzügyi szektor változásai | 61 |
| A vállalati struktúra változásai | 66 |
| A tulajdonosi struktúra változása | 71 |
| "Harmonizált problémák" az EU-ban és Magyarországon | 73 |
| Széttagoltság és centralizáció - az olasz, a német, a szovjet és az amerikai példa | 73 |
| A regionális különbségek változása két évtized során | 74 |
| Vállalatok, vállalkozások és régiók | 76 |
| Európai regionális fejlettségi és foglalkoztatási tükör: megmaradt feszültségek | 77 |
| Mezőgazdaság | 78 |
| Egy történelmi agrárgazdasági esettanulmány: kísérletek (sikerek és kudarcok) a Nyugathoz való felzárkózásra a kiegyezés utáni évtizedben | 78 |
| Mezőgazdaságon innen és túl (a XX. század végén) | 80 |
| Egyoldalú elmaradások és hátrányok: a humánszféra, a nem közvetlenül gazdasági területek visszaszorulása | 82 |
| A teljesítményhajsza következménye: a humán értékek háttérbe kerülése | 82 |
| Az egyensúlyhiány hatása | 83 |
| Az értékrendhiány és a gazdaságon túli tényezők gyengesége | 83 |
| Kísérlet a "polgári" lét, életmód, célok és eszme kritériumainak összefoglalására | 84 |
| Gondolatok a szegénységről, a gazdaságról, a különbségek kiegyenlítéséről és növekedéséről | 86 |
| A nemzetgazdaságot uraló réteg jelene és jövőbeli hatása | 87 |
| Újraelosztás az Európai Unióban és Magyarországon | 88 |
| Népességmozgalom | 92 |
| Egészségügy | 92 |
| Egy, a jövő generáció lehetőségét és létét meghatározó tényező: a lakáshelyzet | 93 |
| Kultúra | 95 |
| A magyar kultúra Európában és az európai kultúra Magyarországon a századfordulót követő fél évszázadban | 95 |
| Egy rövid életű kísérlet a II. világháború után. Az Európai Iskola létrehozása | 96 |
| Kulturális (mennyiségi) fejődés, majd leépülés 1950-et követően. Az elmúlt két évtized fejleményei | 97 |
| Kutatás | 99 |
| Oktatás | 102 |
| Környezetvédelem | 106 |
| Közlekedés | 108 |
| Történelmi visszatekintés: a közlekedés szerepe a kiegyezés utáni fellendülés időszakában | 108 |
| "És 1930-ban" | 109 |
| Az elmúlt fél évtized változásai az EU-ban a Magyarországon | 110 |
| Magyarország és az Európai Unió a keleti bővítés megvalósulásának küszöbén (A "spontán reintegrálódásunkat" követő irányított harmonizáció. A partnerségtől a csatlakozás kapujáig) | 112 |
| A reálszféra átalakulása. A Nemzeti Program. A Széchenyi Terv | 112 |
| Hasonló, de mégsem teljesen azonos célrendszer | 113 |
| Az erős polgárság nélküli polgári állam. A magyar és az európai értékek felkapcsolódása. A hazai polgári réteg kialakulásának esélyei | 114 |
| A felzárkózás nemzetközi tapasztalatai. Feloldandó aránytalanságok: hasonlóvá vált magyar struktúrák a gazdaság több szektorában, elmaradás a humánszférában és a fejlettség általános szintjében | 115 |
| Magyarország és az EU lehetséges növekedési pályája a következő évtizedekben (A bruttó mutatók mögötti szerkezetek és értékrendek) | 116 |
| Gondolatok (és kétségek) a GDP nagyságának és növekedésének valóságos és a felszínen megjelenő szerepéről | 119 |
| A struktúraváltások természetéről | 119 |
| A transzformációs veszteségekről és nyereségekről általánosságban és a rendszerváltás, az EU-csatlakozás kapcsán | 122 |
| A GDP-ről és a GNI-ről: növekvő különbség | 123 |
| Nyitás a globalizált világ felé (Az EU 2000. márciusi lisszaboni döntései után) | 127 |
| Az alternatíva nélküli választás | 127 |
| Ország-világok és a vállalatvilág | 128 |
| Európáról és az Egyesült Államokról (sorrendek, ráfordítások, hozamok, elfedett és látható belső tartalmak) | 130 |
| A globális fejlődés mögött: még gazdagabb gazdagok és szegényebb szegények? | 132 |
| A dekralált nyitás, amely valójában már rég megvalósult? | 134 |
| Két történelmi és hatalmi vonal: új határok keresése, vagy a határtalan kiterjesztése | 135 |
| A bővítés, a globalizáló nyitás, a nemzetállami szerep visszatérése, az erős mag együttes jelentkezése | 136 |
| Második periféria vagy felzárkózás? A saját célok erősödő megfogalmazása | 137 |
| Találkozhatnak-e a párhuzamosok? | 138 |
| Irodalomjegyzék | 139 |
Néhány lapon ceruzás aláhúzások találhatók.
Szép állapotú példány.
Folytatás Microsoft-tal