Európai családjog

Fülszöveg

A statisztikák szerint az Európai Unióban átlagosan minden ötödik házasság tekinthető nemzetközinek, melyben a házaspárok állampolgársága eltérő, vagy más-más tagállamokban rendelkeznek lakóhellyel, illetve olyan párokról van szó, akik nem abban a tagállamban élnek, melynek állampolgárai. Jelentős tehát a nemzetközinek tekinthető házasságkötések és válások száma, hozzávetőlegesen az egy évben felbontott házasságok 16 %-a ezeket a párokat érinti. A különváló párok növekvő száma az Európai Unióban a növekvő mobilitással párosulva elkerülhetetlenül egyre több, határokon átnyúló jogvitához vezet, úgy a házassággal kapcsolatos eljárások, mint e családi kötelékek felbomlása miatti határokon átnyúló gyermekelhelyezési, kapcsolattartási és tartási ügyek terén, ideértve az érintett gyermekek jogellenes elvitelét és visszatartását, amelyek nem egyszer a napi sajtónak is témául szolgálnak itthon és külföldön egyaránt.
Az európai családjog által érintett jogviszonyok terén a jelenlegi... Tovább

Fülszöveg

A statisztikák szerint az Európai Unióban átlagosan minden ötödik házasság tekinthető nemzetközinek, melyben a házaspárok állampolgársága eltérő, vagy más-más tagállamokban rendelkeznek lakóhellyel, illetve olyan párokról van szó, akik nem abban a tagállamban élnek, melynek állampolgárai. Jelentős tehát a nemzetközinek tekinthető házasságkötések és válások száma, hozzávetőlegesen az egy évben felbontott házasságok 16 %-a ezeket a párokat érinti. A különváló párok növekvő száma az Európai Unióban a növekvő mobilitással párosulva elkerülhetetlenül egyre több, határokon átnyúló jogvitához vezet, úgy a házassággal kapcsolatos eljárások, mint e családi kötelékek felbomlása miatti határokon átnyúló gyermekelhelyezési, kapcsolattartási és tartási ügyek terén, ideértve az érintett gyermekek jogellenes elvitelét és visszatartását, amelyek nem egyszer a napi sajtónak is témául szolgálnak itthon és külföldön egyaránt.
Az európai családjog által érintett jogviszonyok terén a jelenlegi szabályozási környezet rendkívül összetett, olykor még a szakemberek számára is nehezen áttekinthető és követhető, hiszen egy-egy határon átnyúló jogvita eldöntése során nemcsak a közösségi jogra kell fókuszálni, hanem számos, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében elfogadott egyezmény is relevanciával bír. A monográfia részletesen foglalkozik e két normarendszer kapcsolatával.
A szerző egyetemi oktatóként, kutatóként közel 10 éve foglalkozik az Európai Unión belüli polgári eljárásjogi jogegységesítéssel, ezen belül is döntően a családjogot érintő közösségi jogalkotással. Könyvében részletesen elemzi a vonatkozó uniós rendeletek és hágai egyezmények egyes cikkeit, az európai és nemzeti bírósági joggyakorlat megállapításait, bemutatja a közösségi jogalkotás legfrissebb eredményeit, segítséget nyújtva ezzel az európai családjog útvesztőjében való eligazodásban.
ISBN 978-963-25-8068-5
9789632580685 Vissza