| Előszó | 11 |
| A modernizáció Magyarországon és az Európai Unióban | 17 |
| A modernizáció fogalmi kérdései | 17 |
| Modernizáció és integráció | 17 |
| A modernizáció faktorai | 20 |
| Identitás és pluralizmus | 23 |
| A nyugat-európai integráció modernizációs célkitűzései | 26 |
| Az integrációs szerződések és a modernizáció | 26 |
| A Római Szerződés | 27 |
| Az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződés | 28 |
| Az Európai Unióról szóló szerződés | 29 |
| A magyar-EK társulási megállapodás és a modernizáció | 29 |
| A magyar modernizáció helyzete | 30 |
| "Modernizációs teszt" | 30 |
| Az iparosítás | 33 |
| A mezőgazdaság | 35 |
| A szociális gondoskodás | 36 |
| A szekularizáció | 37 |
| A társadalmi egyenjogúság | 38 |
| A hatalom jelképrendszere | 40 |
| A modernizációs centrum megválasztása | 41 |
| A társadalom jövőképe | 43 |
| Az ország identitása | 44 |
| A kitörés feltételei | 46 |
| Jegyzetek | 49 |
| Európa peremvidékének integrációs indítékai | 51 |
| A periferizálódás veszélye | 51 |
| A politikai elszigeteltség | 51 |
| "Barátságos kívül rekedés" | 55 |
| Blokkszerű kezelés és a "retardáció" | 57 |
| Az átalakulás külpolitikájának integrációs prioritásai | 61 |
| Az integrációs indítékok | 61 |
| A rendszerváltás külpolitikája | 65 |
| A leszakadás elkerülése | 69 |
| Integrációs prioritászavarok | 69 |
| Az integráció mint középtávú gazdasági program | 72 |
| Jegyzetek | 76 |
| Az Európai Unió keleti irányú bővítésének változatai | 78 |
| Az Európai Unió keleti bővítésének modelljei | 78 |
| Az integráció bővítésének változó tényezői | 78 |
| A "szabálytalan tárgyalás" lépései | 81 |
| Az induló tárgyalási pozíció | 90 |
| Az Európai Unió válaszreakciói | 92 |
| Az Európai Unió válaszreakciói | 92 |
| Az Európai Unió "kúszó stratégiája" | 101 |
| A két eltérő stratégia ütközése | 105 |
| Magyar csalódások és szerepzavarok | 105 |
| Az európai uniós álláspont hiányosságai | 108 |
| Az EU-tagság mint világgazdasági pozíció | 112 |
| A bővítési forgatókönyvek jellemzői | 116 |
| A késleltetett válaszok folytatása | 116 |
| A bővítés és az átmeneti időszak dimenziója | 118 |
| A bővítési forgatókönyvek esélyei | 120 |
| Jegyzetek | 126 |
| Európa új határai | 127 |
| A regionális terjeszkedés problémái | 127 |
| A "kis" és a "nagy" Európa | 127 |
| Szakadások a társult államok övezetében | 130 |
| A kétoldalú szerződéses kapcsolatok átalakulása | 133 |
| Az új szomszédok kezelésének módozatai | 137 |
| Az európai uniós tagság értékének csökkentése | 137 |
| A társult viszony gazdagítása | 139 |
| Szubregionális megoldások | 141 |
| Transzregionális szervezetek | 142 |
| Multilaterális szervezetek | 144 |
| Az Európai Unió mint alkufolyamat és tárgyalópartner | 146 |
| Az integrációs alkufolyamat a kívülálló országok szemszögéből | 146 |
| Az integrációs funkciók és a bővítés időigénye | 149 |
| Az integrációs aktorok növekvő számának következményei | 156 |
| Az Európai Unió bővítésének három fő érdekvonulata | 162 |
| A periféria új problémája: a szomszédok viszonya | 166 |
| Jegyzetek | 171 |
| Integrációs "csapdák" az Európai Unió, illetve Kelet- és Közép-Európa kapcsolatában | 173 |
| A nyugati fél integrációs "csapdái" | 174 |
| A "konszenzus csapdája" | 174 |
| A "félperiféria csapdája" | 179 |
| A tagjelöltek integrációs "csapdái" | 184 |
| A "modernizációs csapda" | 184 |
| Az "identifikáció csapdája" | 189 |
| Az összeurópai "csapdák" | 195 |
| A "biztonságpolitikai csapda" | 195 |
| A "földrajzi csapda" | 202 |
| Az elmélyítés és a bővítés dilemmái | 209 |
| Jegyzetek | 213 |
| Az Európai Uniós csatlakozás előny-hátrány mérlegének kidolgozása | 215 |
| Az integrációs hatások mérésének módszertani problémái | 215 |
| Alapvető módszertani kérdések | 215 |
| Költségvetési transzferek | 219 |
| Makrogazdasági hatások | 221 |
| Gazdasági-társadalmi hatások | 225 |
| A vizsgálat időhorizontjai | 226 |
| A primer integrációs hatások | 230 |
| A közvetlen forrástranszfer | 230 |
| A primer integrációs hatások köre | 232 |
| A primer integrációs hatások változatai | 236 |
| Az integrációs beilleszkedés fő konfliktusai | 241 |
| Az Európai Unió integrációs célkitűzéseinek változásai | 241 |
| A teljes jogú EU-tagság hozadéka | 244 |
| A csatlakozás fő konfliktusai | 248 |
| A tárgyalási pozíciókat meghatározó érdekek | 252 |
| Jegyzetek | 256 |
| Az integrációelmélet és az Európai Unió keleti bővítése | 257 |
| Az európai integrációelméletek tanulságai | 257 |
| A funkcionalista és a föderalista iskola | 257 |
| A neofunkcionalizmus korlátai | 263 |
| A föderalista modell válságának jelei | 267 |
| A klasszikus integrációelmélet kiterjeszthetősége | 271 |
| Fordulat az európai integrációs fejlődésben | 271 |
| Az elméleti támpontok hiánya | 275 |
| Az integrációs tapasztalat általánosításának korlátai | 278 |
| Jegyzetek | 280 |
| Elméleti alapvetés az Európai Unió keleti bővítésével kapcsolatban | 282 |
| A kelet-európai félperiféria integrálásának elméleti kérdései | 282 |
| A nemzetállamok határainak feloldása mint integrációs cél | 282 |
| A rendszerbeli különbségek problémája | 284 |
| Az integráció bővítésének legfontosabb új vonásai | 286 |
| Integrációelméleti tézisek a rendszerváltó európai államokra vonatkozóan | 288 |
| A föderatív modell kiterjesztésének időszerűtlensége | 288 |
| A piacépítés "szabályozási föderalizmusa" | 289 |
| A "politikai funkcionalizmus" | 292 |
| A gazdasági stabilizálás támogatása | 295 |
| A föderáció akadályai Közép- és Kelet-Európában | 298 |
| A "követő funkcionalizmus" | 300 |
| A "tízek" blokkja és a két tömb felnyitása | 303 |
| Elméleti összegzés | 308 |
| Az integrációs felzárkózás mátrixa | 308 |
| Stratégiai következtetések | 310 |
| Jegyzetek | 312 |
| A magyar modernizáció történelmi ciklusai | 314 |
| A modernizáció belső és külső feltételei | 314 |
| "Haza és haladás" egysége | 314 |
| Csonka fejlődési és reakciós szakaszok | 316 |
| A ciklikusság jelei | 318 |
| A ciklusok felépítése | 318 |
| A modernizációs ciklusok rendszere | 320 |
| A modernizációs elit változásai | 322 |
| Két modernizációs centrum között | 324 |
| Keleti és nyugati vonzásközpontok | 324 |
| Többszöri nekifutás egy cikluson belül | 326 |
| Nemzeti érdekek és a globális kihívás | 329 |
| Jegyzetek | 333 |
| Utószó | 335 |
| Hivatkozások | 341 |
| Rövidítések jegyzéke | 349 |
| Táblázatok és ábrák jegyzéke | 351 |
| Contents | 355 |