Európai és magyar nemzetközi kollíziós magánjog

Tartalom

Előszó 13
Bevezetés 14
I. cím
Alapvetés: a nemzetközi kollíziós probléma
I. fejezet
A nemzetközi kollíziós magánjog tárgya: kollíziós tényállás 17
1. A nemzetközi kapcsolatok két területe 17
2. Nemzetközi kapcsolatok, amelyekben az állami szuverenitás közvetlenül nem releváns 18
3. Farkas Sándor esete 19
4. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozásának tárgya: a kollíziós tényállás 27
5. Összefoglalás 32
II. fejezet
A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere:
a közvetett (utaló) módszer 34
1. A kollíziós és az anyagi norma közötti különbség 34
2. A nemzetközi kollíziós szabály közvetett jogrendezést valósít meg 34
3. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere 34
III. fejezet
A nemzetközi kollíziós magánjog fogalma és elnevezése 36
1. A nemzetközi kollíziós magánjog, mint önálló jogág helye
a jogrendszerben: a nemzetközi kollíziós magánjog fogalma 36
2. A nemzetközi kollíziós magánjog elnevezése 41
IV. fejezet
A nemzetközi kollíziós magánjog rendszere és forrásai, a Kódex hatálya 45
1. A nemzetközi kollíziós magánjog rendszere 45
2. A nemzetközi kollíziós magánjog forrásai, a Kódex hatálya 46
II. cím
A nemzetközi magánjog kialakulása és tudományának története
I. fejezet
A nemzetközi magánjog kialakulásának feltételei 57
II. fejezet
Az antik jogok (Kr. e. 5-Kr. u. 3. sz.) 60
1. A görög városállamok 60
2. Egyiptom és Róma 60
III. fejezet
A kora középkori jogfejlődés (4-12. sz.) 62
1. A jog perszonalitásának időszaka (4.-10. század) 62
2. A jog territorialitásának időszaka (11.-12. század) 62
IV. fejezet
A statútumelmélet kialakulása és fejlődése (12.-18. sz.) 63
1. Az észak-itáliai fejlődés 63
2. A francia iskola 66
3. A németalföldi iskola 67
4. Az angolszász nemzetközi magánjogi fejlődés - a németalföldi comitas-tan átvétele 68
5. A nemzetközi magánjogi szabályok megjelenése a korai kodifikációkban 69
6. Összefoglalás 70
V. fejezet
A statútumelmélet meghaladása (19. sz.) 71
1. A német jogtudomány eredményei.
Wächter és Savigny nemzetközi magánjogi munkássága 71
2. Mancini és az olasz iskola 72
VI. fejezet
A nemzetközi magánjog fejlődése a 19. század végétől napjainkig 73
1. A kollíziós jog további alakulása 73
2. A nemzetközi magánjog fejlődése az Amerikai Egyesült Államokban 73
3. Az európai elmélet főbb vonulatai és a jogfejlődés irányai napjainkban 76
VII: fejezet
A magyar nemzetközi magánjog tudományának fejlődése (19.-20. sz.) 79
1. A magyar nemzetközi magánjog tudományának kezdetei 79
2. A magyar nemzetközi magánjog tudománya a két világháború között 79
3. A magyar nemzetközi magánjog tudománya napjainkban 79
III. cím
Általános rész
I. fejezet
Jogszabálytan: a nemzetközi kollíziós szabály fogalma, fajai és szerkezete 83
1. A nemzetközi kollíziós szabály fogalma 83
2. A kollíziós szabály fajai a kollízió jellege szerint 83
3. A kollíziós szabály fajai az utalás parancsának terjedelme szerint 86
4. A kollíziós szabály szerkezete 88
5. Összefoglalás 91
6. A főbb kapcsoló elvek 91
7. Általános megjegyzések a nemzetközi kollíziós szabály
és az alkalmazandó külföldi jog anyagi jogi szabályainak alkalmazásához 96
II. fejezet
A kollíziós szabály alkalmazása 99
1. joghatóság 99
2. A minősítés 102
3. Az előkérdés 112
4. Vissza- és továbbutalás (renvoi) 114
5. Csalárd kapcsolás 117
III. fejezet
A külföldi jog alkalmazása 122
1. Általános megjegyzések 122
2. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - a viszonosság hiánya vagy megsértése 123
3. A külföldi jog tartalmának megállapítása 125
4. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - a közrend 128
5. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - a kisegítő jog 135
IV. cím
Különös rész
I. fejezet
A személyek jogállása a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban 141
1- A személyes jog fogalma és funkciója 141
2. A természetes személy: az ember személyes joga 143
A jogi személy személyes joga: honossága 152
4- Az állam, mint jogalany a nemzetközi kollíziós magánjogban 161
III. fejezet
A dologi jog szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban 177
1. A dologi jog kollíziós szabályainak funkciója 177
2. A főszabály: a dolog fekvési helyének joga (lex rei sitae) 178
3. A tulajdonjog megszerzésének, és megszűnésének különös esetei:
az elbirtoklás a kisajátítás és az államosítás 182
4. A lex rei sitae szabálya alóli kivételek 183
5. A szellemi alkotások jogának kollíziós szabályai 189
III. fejezet
A kötelmi jog szabályai - szerződések
az európai és a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban 196
A) A szerződések kollíziós szabályai és a jogválasztás 196
1. A szerződésekre alkalmazandó jog meghatározásáról általában 196
2. A szerződésekre alkalmazandó jognak a szerződő felek által
történő meghatározása: a jogválasztás (lex pro voluntate) 201
B) A jogválasztás hiányában alkalmazandó jognak
a fórum által történő meghatározása 212
1. A szerződésre jogválasztás hiányában alkalmazandó jog (lex causae)
meghatározásának szabályairól általában 212
2. A szerződésre jogválasztás hiányában alkalmazandó jog
meghatározásának szabályairól általában 212
3. A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog meghatározása
a Róma I. rendelet szerint 216
C) A kiemelten nevesített (speciális) szerződések különös
szabályai a Róma I. rendeletben 222
1. A szabályozás viszonya a jogválasztás, illetve a jogválasztás
hiányában alkalmazandó jog meghatározásához 222
2. Egyes kiemelten nevesített speciális szerződések
a Róma I. rendeletben 223
A közrend védelme: kötelezően alkalmazandó szabályok és a közrendi
klauzula az európai kollíziós szerződési jogban 227
1. A kollíziós szerződési jog kötelezően alkalmazandó
szabályairól általában 227
2. Belföldi kötelezően alkalmazandó - különösen: a kógens - szabályok 228
3. imperatív szabályok _ 230
4. A Róma 1. rendelet közrendi klauzulája 232
E) A magyar Kódex szabályai 233
1. A Róma I. rendelet és a magyar Kódex viszonya 233
2. A Kódex szabályai 233
IV. fejezet
A kötelmi jog szabályai - a szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyok
az európai közösségi és a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban 236
A) A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség alapja 236
1. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános problémái 236
2. Szakítás az eddigi gyakorlattal: az Európai Közösség Róma II. rendelete 241
B) A jogválasztás szabályai a szerződésen kívül okozott
károkért való felelősség körében 243
1. Jogválasztás az általános tényállás: a deliktuális felelősség körében 243
2. Jogválasztás a Róma II. rendeletben 244
C) A szerződésen kívüli károkozásra jogválasztás hiányában
alkalmazandó jog meghatározása 245
1. A szabályozás háttere és áttekintése 245
2. A Rendelet egyes rendelkezései 246
D) Nevesített tényállások - különös szabályok.
A termékfelelősség szabályozása a Róma II. Rendeletben 248
1. A kapcsoló elvek differenciálódása - a nevesített tényállások köre 248
2. A termékfelelősség szabályozása 249
E) Szerződésen kívüli károkozásnak nem minősülő tényállások: a jogalap
nélküli gazdagodás, a megbízás nélküli ügyvitel, és a szerződés megkötését
megelőzően folytatott tárgyalásokból eredő károk 251
1. A jogalap nélküli gazdagodás 251
2. A megbízás nélküli ügyvitel 253
3. A culpa in contrahendo 255
F) Kötelezően alkalmazandó szabályok és a közrend 257
1. Kötelezően alkalmazandó szabályok 257
2. Közrend 259
G) A magyar Kódex szabályai 260
1. A magyar jogi szabályozásról általánosságban 260
2. A magyar Kódex szabályai 261
V. fejezet
Az öröklési jog szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban 263
1. Az öröklési jogviszonyra vonatkozó kollíziós szabályozásról általában 263
2. Az öröklésre alkalmazandó jog meghatározása hatályos jogunkban 264
3. Az öröklésre alkalmazandó jog meghatározásával összefüggő egyes
kérdések: minősítés, előkérdés, renvoi 265
4. A végintézkedés 267
VI. fejezet
A családi jogviszonyok szabályai a magyar nemzetközi
kollíziós magánjogban 269
A jogi szabályozás tárgya 269
2. A házasságkötésre, a házasságra és annak érvényességére vonatkozó
kollíziós szabályok 270
3. A házastársak személyi és vagyoni viszonyaira alkalmazandó jog 272
4. A házasság felbontására vonatkozó kollíziós szabályozás 274
5. A gyermek családi jogállásának meghatározására vonatkozó
kollíziós szabályok 277
6. Az örökbefogadásra vonatkozó kollíziós szabályozás 278
7. A szülő és gyermek közötti jogviszonyokra vonatkozó kollíziós szabályok 279
8. A gyermekre kedvezőbb jog alkalmazására vonatkozó szabály 279
9. A rokontartás kollíziós szabályai 281
10. A gyámság kollíziós szabályai 281
11. A gondnokságra alkalmazandó kollíziós szabályok 282
VII. fejezet
A munkajogviszonyok szabályai a magyar és közösségi kollíziós nemzetközi magánjogban 284
1. A munkajogviszonyok kollíziós szabályozásáról általában 284
2. A munkaviszonyra alkalmazandó jog meghatározása a Róma 1. rendelet szabályai szerint 285
V. cím
Joghatóság
1. A joghatóság fogalma 291
2. A joghatóság fajai 292
Függelék 297
Tárgymutató 337
Jogesetek jegyzéke 351
Jogesetek a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. gyakorlata köréből 353-392

Témakörök