kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Euro Info Service |
|---|---|
| Kiadás helye: | |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 264 oldal |
| Sorozatcím: | A megoldás |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 15 cm |
| ISBN: | 963-04-7439-5 |
| Megjegyzés: | Halm Tamás és Kőrösi István szerzők által dedikált példány. Néhány színes és fekete-fehér ábrával illusztrálva. |
| Előszó - Gál Zoltán | 9 |
| Ajánlás az olvasónak - Kovács László és Magyar Bálint | 11 |
| Az európai integráció történelmi fejlődése | 13 |
| Európa és az integráció értelmezése | 14 |
| Integráció és dezintegráció, szabadkereskedelem és protekcionizmus Európa történelmében | 18 |
| Az európai integráció kezdetei | 21 |
| Európa kettészakadása | 21 |
| Az európai integrációs folyamat fő állomásai (1946-2000) | 22 |
| Az európai integráció legfontosabb tanulságai és a fejlődés távlatai | 29 |
| Euro-víziók: dinamikus Európai Unió egy új Európában? | 30 |
| Felépítés, intézmények, döntéshozatal | 33 |
| Az Európai Unió "jogállása" | 33 |
| A Közösség "csúcsszerve": az Európai Tanács | 34 |
| A Tanács | 36 |
| A segédcsapatok: az Állandó Képviselők Bizottsága és albizottságai | 38 |
| A Bizottság | 39 |
| A Bizottság tagjai | 42 |
| A Bizottság szervezete | 43 |
| Az Európai Parlament | 44 |
| Feladat- és hatáskörök | 47 |
| Eljárások | 49 |
| A lobbyk szerepe | 49 |
| A "demokráciadeficitről" | 50 |
| Az Európai Bíróság | 51 |
| A Számvevőszék | 53 |
| A Gazdasági és Szociális Bizottság | 53 |
| A Régiók Bizottsága | 54 |
| Az Európai Beruházási Bank | 55 |
| Az Európai Monetáris Intézet | 57 |
| Az Európai Közösség jogáról | 57 |
| Az elsődleges jog | 57 |
| A másodlagos jog | 58 |
| Egyéb jogforrások | 58 |
| Két fontos elv: az EK-jog közvetlen hatálya és elsődlegessége | 59 |
| A jogharmonizáció | 59 |
| A közös költségvetés | 61 |
| Bevételek és kiadások | 62 |
| A költségvetési eljárás | 65 |
| Értékelés | 66 |
| Közös politikák | 67 |
| A közös agrárpolitika | 67 |
| Kialakulása | 67 |
| A CAP eszközei és működése | 69 |
| A mezőgazdasági politika reformja | 72 |
| Iparpolitika | 73 |
| Versenypolitika | 78 |
| A versenykorlátozás tilalma | 78 |
| A vállalatok összeolvadásának ellenőrzése | 80 |
| Az állami támogatások | 81 |
| Szabályozott ágazatok | 81 |
| Szociálpolitika | 82 |
| Regionális politika | 86 |
| Közlekedéspolitika | 88 |
| Környezetvédelmi politika | 90 |
| Energiapolitika | 93 |
| Fogyasztóvédelmi politika | 95 |
| Kulturális politika | 96 |
| Médiapolitika | 97 |
| Közös piacból egységes piac | 99 |
| A közös piac és az egységes belső piac tartalmi jellemzői | 99 |
| Az akadályok lebontása | 101 |
| Az egységes belső piac hatásai | 103 |
| Az egységes európai piac külső kereskedelmi hatásai | 105 |
| Az EU versenyhátrányai és leküzdésük esélyei | 107 |
| Az egységes belső piac hatásainak mérlege | 110 |
| A középtávú hatások és az integráció továbbfejlesztése | 111 |
| A gazdasági és pénzügyi unió | 115 |
| Az előzmények | 115 |
| Az Európai Monetáris Rendszer | 117 |
| A gazdasági és pénzügyi unió programja | 121 |
| A gazdasági unió hatásai | 125 |
| Tudomány, kultúra, kutatás-fejlesztés, oktatás | 127 |
| Tudományos kutatási és fejlesztési politika | 127 |
| A központi irányítású kutatás-fejlesztés gyakorlati megvalósulása: a keretprogramok | 129 |
| A kutatási-fejlesztési politika és az innováció összefüggése | 131 |
| Az oktatás, képzés, szakképzés integrációs dimenziói | 135 |
| Az Európai Unió szerepe az oktatásban és szakképzésben | 136 |
| Egy fontos oktatási segítség Kelet-Közép-Európában: a TEMPUS | 138 |
| "Fehér könyv" az oktatásról és szakképzésről (1995) | 139 |
| Az oktatással és képzéssel foglalkozó fő integrációs programok jellemzői | 140 |
| Az Európai Unió és a polgár - egy polgárbarát Európa körvonalai | 145 |
| A politikai és gazdasági alapelvek összefüggése | 146 |
| A "polgárok Európája" | 149 |
| Közös kül- és biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés | 151 |
| A nemzeti érdekek dinamikája - a külpolitikai és biztonság-politikai együttműködés lassú kibontakozása | 151 |
| A Maastrichti Szerződés három pillére | 152 |
| Párbeszéd a társult államokkal | 155 |
| A Schengeni Egyezmény | 155 |
| Bel- és igazságügyi együttműködés | 156 |
| Magyarország bekapcsolódása az EU bel- és igazságügyi együttműködésébe | 158 |
| Az EU gazdasági és politika külkapcsolatai | 161 |
| Az Európai Unió helye, szerepe a világban, külgazdasági kapcsolatrendszerének fő jellemzői | 161 |
| Az EU kapcsolatai a fejlett országokkal | 163 |
| A társulások kapcsolatrendszerének kiépítése | 165 |
| A görög, török, máltai, ciprusi társulások | 165 |
| Az EU-EFTA kapcsolatok | 166 |
| Az Európai Gazdasági Térség | 166 |
| Az EU és a visegrádi országok | 167 |
| Az EU és a visegrádi országokbeli átalakulás, modernizáció, munkamegosztás és integrációs fejlődés | 169 |
| A Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) létrejötte és a visegrádi országok külkereskedelme | 172 |
| A visegrádi országok kilátásai: integráció és/vagy regionalizmus | 173 |
| Az EU-nak a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatrendszere | 175 |
| Az Általános Preferencia Rendszer (GSP) | 176 |
| A Loméi Egyezmények, a fejlődő országokkal létesített átfogó kapcsolatok elemei | 177 |
| Magyarország és az Európai Közösség/Unió kapcsolata | 179 |
| Európa kettészakadásának hatásai - a magyar-EK kapcsolat 1988-ig | 179 |
| Gazdasági kapcsolatok a megosztott Európában | 180 |
| A magyar-EGK kapcsolatok kialakulása | 181 |
| Magyar-EGK megállapodás a kereskedelemről és a gazdasági együttműködéséről | 182 |
| A rendszerváltástól a társulásig vezető út | 184 |
| A PHARE program filozófiája, kedvezményezettjei | 185 |
| A PHARE magyarországi működése | 186 |
| A magyar Európai Megállapodás céljai és eredményei, a tapasztalatok értékelése | 189 |
| A kereskedelmi rendelkezések | 190 |
| A kereskedelem szabályozása | 192 |
| A tőke, a munkaerő, a szolgáltatások mozgása és a letelepedés | 193 |
| A társulási megállapodás eddigi teljesítése és a tapasztalatok | 194 |
| A magyar csatlakozás feltételrendszere | 195 |
| Az EU-tagsággal kapcsolatos érdekek és ellenérdekek | 196 |
| A várható gazdasági hatások | 197 |
| A külpolitika, a biztonság és a gazdaság összefüggései | 199 |
| Az EU-csatlakozás feltételrendszere | 201 |
| Politikai, jogi és gazdasági kritériumok | 201 |
| A gazdasági feltételekről | 204 |
| Az EU kelet-közép-európai országok csatlakozásával kapcsolatos álláspontjának fejlődése | 205 |
| A csatlakozás feltételei - a koppenhágai kritériumok | 208 |
| Essen után: strukturált kapcsolatok az EU és a kelet-közép-európai országok között | 212 |
| Jogharmonizáció | 213 |
| Az integráció távlatai és Magyarország csatlakozása | 217 |
| A maastrichti út eddigi mérlege: az EU 1996. évi kormányközi konferenciája | 217 |
| Gazdasági gondjainak megoldása és az európai integráció | 219 |
| Zárszó - Schiller Mariann | 225 |
| Lexikon | 229 |
| Fontosabb rövidítések | 244 |
| Ajánlott irodalom | 246 |
| Jellemző adatok az Európai Unióról és tagországairól | 253 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.