Évgyűrűk hatalma II.

Fülszöveg

A publicisztika kifejezés az eredetét tekintve a nyilvánosság jelentésű latin publicum szóval függ össze. Eredetileg az ún. gondolati próza széleskörben olvasott, tehát a nyilvánosság előtt is ismert változatát jelölte. Nálunk a műfaj először a reformáció hitvitázó irodalmában jelentkezett. Később a közírás egyre inkább a hírlapírás formája, a politikai és társadalmi élet kérdéseit a napi sajtóban tárgyaló írások összefoglaló neve lett.
A műfajt az eredeti, a gondolati próza a szlo-
vákiai magyar irodalomban talán a regényíróként ismert Dobos László művelte és műveli a legkövetkezetesebben. Elannyira, hogy ő tulajdonképpen előbb volt „gondolatiprózaíró", mint regényíró: máig emlékezetesek az ötvenes és hatvanas években született, akkor még meghatározóan irodalmi látószögű vagy egyenesen az irodalom napi gondjairól, sőt konkrét irodalmi alkotásokról szóló publicisztikai írásai, tanulmányai, esszéi. Szerzőnk akkor bármiről írt, az egykori hitvitázók szenvedélyessége és a... Tovább

Fülszöveg

A publicisztika kifejezés az eredetét tekintve a nyilvánosság jelentésű latin publicum szóval függ össze. Eredetileg az ún. gondolati próza széleskörben olvasott, tehát a nyilvánosság előtt is ismert változatát jelölte. Nálunk a műfaj először a reformáció hitvitázó irodalmában jelentkezett. Később a közírás egyre inkább a hírlapírás formája, a politikai és társadalmi élet kérdéseit a napi sajtóban tárgyaló írások összefoglaló neve lett.
A műfajt az eredeti, a gondolati próza a szlo-
vákiai magyar irodalomban talán a regényíróként ismert Dobos László művelte és műveli a legkövetkezetesebben. Elannyira, hogy ő tulajdonképpen előbb volt „gondolatiprózaíró", mint regényíró: máig emlékezetesek az ötvenes és hatvanas években született, akkor még meghatározóan irodalmi látószögű vagy egyenesen az irodalom napi gondjairól, sőt konkrét irodalmi alkotásokról szóló publicisztikai írásai, tanulmányai, esszéi. Szerzőnk akkor bármiről írt, az egykori hitvitázók szenvedélyessége és a klasszikus (főleg reformkori) publicisztikánk erős gondolatisága és művészi stílusa volt írásaira jellemző.
Később, különösen az ún. konszolidációs időkben (1970-1989) az ilyenfajta dolgozatai (érthetően), megritkultak, de 1989 után, a sajtószabadság kedvező körülményei között (megintcsak érthetően) újra felbuzgott benne a régi „hitvitázó" szenvedély. Az író-politikus Dobos László számára a rendszerváltás láthatóan és valóban lelki felszbadulás, a szabad szólás, a megszenvedett tények és mondanivaló kimondásának élménye volt, és az ma is.
Évgyűrűk hatalma címmel a szerző két kötetre való anyagot gyűjtött össze publicisztikai írásaiból. Vissza