Évia tüzes ölelése

Szerző

Budapest

'Kiss A. János: Évia tüzes ölelése ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Tűzoltó Szövetség
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2008
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	124 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	978-963-065-862-1
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes fotókkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tűzoltók viszonylag ritkán szerepelnek nem szakmai tárgyú könyvek lapjain. Elő, hús-vér emberként pedig legfeljebb elvétve. Ha ez most mégis megtörténik, annak komoly oka van. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság, Budapest Főváros Önkormányzatának intézményeként kettős identitást vállal magára. Mint az ország legmeghatározóbb hivatásos önkormányzati tűzoltósága - megküzdve nehézségekkel, ütközésekkel -, igyekszik úttörő szerepet játszani a magyar tűzoltóságok fejlődésében. Megértve és meggyőződéssel vallva az önkormányzatiság eszméjét, kellő önállóságért küzdve igyekszik a leghatékonyabban szolgálni a főváros önkormányzatát meghatalmazó budapesti lakosságot. S ez a törekvés a társadalom sokfelé már megkopni látszó értékeit képes új életre kelteni. Nem vitás, a fővárosi tűzoltóknak nagy szerepük van abban, hogy a magyarok is a tűzoltókat tekintsék a legelfogadottabb hivatás művelőinek. Nyitottságuk, szakmai igényességük, aktivitásuk az addig járatlan utak megkeresését, értelmetlen akadályok felszámolását teszi lehetővé számukra. Amikor Budapest Görögországba küldte tűzoltóit azért, hogy Athénnek, Görögországnak segítsenek egy természeti-társadalmi katasztrófává duzzadt erdőtűzsorozat megfékezésében, ők nem csupán fegyelmezetten végrehajtották a fenntartó által megfogalmazott döntést, hanem elismerésre méltó lelkesedéssel, felelősségük tudatában tettek eleget esküben vállalt kötelességüknek. E példaadó magatartást nagyra értékelte a görög nép, a görögök kormánya és elnöke. Görög és magyar vezetők egybehangzóan kiemelték: a főváros tűzoltói cselekedetükkel nem csupán humanitárius szolgálatot teljesítettek, hanem példát adtak az Európai Unió értelmének, jelentőségének hétköznapi felmutatására. E tűzoltók küldetésének krónikája ez a könyv, de talán több is annál. Embereket ismerhetünk meg. Igaz férfiakat, vezérlő gondolataikat, érzéseiket. Olyan „korszerűtlen"fogalmak kelnek életre általuk, mint a bátorság, a hozzáértés, a hűség, az önfeláldozás, az önkéntesség, a bajtársiasság. Megtapasztalhatjuk, hogy él még emberekben közösségi érzés, humorérzék, alkotókedv. Ugye többre menne az ország, ha mindez általánossá válna az élet minden területén? Vissza

Tartalom

Előszó 3.
Első fejezet (melyben fény derül ama derék férfiak kilétére, akikről érdemes volt e könyvet
megírni, illetve tisztázzuk, miért kell a magyar tűzoltóknak Görögországban erdők tüzét, illetve
szerte a nagyvilágban bármit is oltaniuk) 5.
Második fejezet (melyből megtudhatjuk, mi fán terem az erdőtűz, miért volt nagy a baj
Görögországban, s miért volt szükség arra, hogy külföldieket is bevessenek az oltásba, ráadásul
annak látszólag egyszerűbb szakaszába, melyről a halandó nem is gondolná, micsoda veszélyeket
rejt magában) 9.
Harmadik fejezet (melyből kiderül, hogy az üzleti érdekek mellett mi teszi hajlamossá
az erdőket a pokoli pusztulásra, sjélő, nem csak Görögországban) 13.
Negyedik fejezet (melyből megtudhatunk valamicskét Görögországról, s egy kicsit többet Evia szigetéről) 17. oldal
Ötödik fejezet (melyből végre kiderülhet, kik kérték, s kik döntötték el villámgyorsan
a fővárosi tűzoltók görögországi bevetését, s megtudhatjuk, vajon olykor miért nem elegendő a
bajban segíteni akarók jó szándéka és embersége, továbbá kísérletet teszünk annak kiderítésére,
hogyan fordult meg egy magyar főhivatalnok dörgedelmes - több mint - irgum-burgumja mosolygós vállveregetéssé) 19.
Hatodik fejezet (ahol sok szó esik arról, miként indult útnak Görögországba másfél tucatnyi fővárosi - úgyhogy magyar - tűzoltó a kéréstől számított pár órán belül tüzet oltani) 25.
Hetedik fejezet (melyben a csapat elbúcsúzik Budapesttől, mert búcsúztatják őket, aztán minden határt átlépnek, hogy végre megérkezzenek Thesszalonikibe, ahol eldől, hogyan, s
merre tovább; azt is megvizsgáljuk, hogy Athén előtt doppingoltak-e a magyarok) 41.
Nyolcadik fejezet (amikor bepillanthatunk tizenkilenc - szakmájába - szerelmes férfiú
éjjeleibe és nappalaiba a varázslatos görög ég alatt; kiderül, mire jó egy kis kígyóbőr; s megsejtjük, mi kell ahhoz, hogy örökre hálásak legyenek nekünk egy nemzet fiai és leányai) 49.
Kilencedik fejezet (melyben tűzoltóink már hazajelé veszik az irányt - nagyjából épen
és egészségesen -, s a hivatalos helyi elismerések után „begyűjtik" a spontán hálát a megsegítettektől, az utakon pedig mindenkitől, akivel csak találkoztak Eviától Budapestig) 73.
Tizedik fejezet (melynek mindjárt az elején a filmbéli „bocsánat, hogy csapos közbeszól"-ra hajazva azt kell mondanunk: bocsánat, hogy feleség közbeszól...) 77.
Tizenegyedik fejezet (melyben néhány szemelvény olvasható az újságok, a rádiók, a
televíziók és az internetes lapok beszámolóiból; miként mutatták meg a hatalmas erdőtüzek miatt 2007 nyarán kialakult válságos helyzetet, a tűzoltók és mások drámai küzdelmét a lángok,
a parázslás ellen, s mit szólt a világ a fővárosi tűzoltók vállalkozásáról, helytállásáról) 81.
Tizenkettedik fejezet (melynek az a szerepe, hogy kiderítse, vajon a görög és a
magyar közvélemény osztatlan szimpátiáján túl milyen hivatalos és nem hivatalos elismerések
övezték a Görögországból hazatért fővárosi tűzoltókat, s „jó" magyar szokás szerint vegyült-e
üröm az örömbe) 85.
Tizenharmadik fejezet (annak a megvizsgálására, hogy kimutatható-e összefüggés
a kuvaiti olaj- és gázkutak, illetve a görögországi erdőtüzek oltásával kapcsolatos egykori BM TOP-, illetve az OKF-álláspont szellemisége között) 91.
Tizennegyedik fejezet (melyben illene levonni a történet tanulságait, egyben tiszta
vizet önteni a pohárba annak kiderítésére, hogy milyen mögöttes eseményei voltak a görögországi
bevetésnek az indulás előtt, utazás közben és a hazaérkezést követően) 99.