Ez is szerelem

Előszó

Az olvasó szívét szeretnénk ezzel a lappal megvenni. Vagy ha úgy tetszik, a nagyközönségét. A színházba járókét, a mozilátogatókét, a tévénézőkét, a komoly- és könnyűzene szerelmeseiét, a tánc- és pódiumművészet híveiét, a cirkuszporondért lelkesedőkét, a rock- és poprajongókét. Mindenkiét. Minden rendű és rangú előadóművészetek - és művelőik számára! Azok számára, akiknek munkáját tapssal jutalmazza a néző.
Kevés lenne a közönség szívére apellálni? De hisz a legtöbb, amit elérhetünk, ha még több emberrel szerettetjük meg a színjáték sokarcú művészetét. Bevallottan az előadóművészeteket népszerűsítő, a művészeket "menedzselő" sajtófórummá igyekszünk válni. Nem valakik ellen, hanem valakik mellett szólnánk. Azok mellett, akik művészi kvalitásaik révén joggal állnak az érdeklődés reflektorfényében és azok mellett, akikre érdemtelenül ritkán vagy csak gyengén hull ebből a fényből. Mert igazából ezen a pályán csak a közönség figyelmének reflektorfényében lehet létezni.
Ezért izgalmas, érdekes, mosolyognivaló, megindító vagy éppen vitára ingerlő olvasmányokat szeretnénk róluk az önök kezébe adni. A munkájukról, az életükről. Azokról is, akikkel színpadon, filmvásznon, képernyőn gyakran vagy kevésbé gyakran, de találkoznak, azokról is, akik a "láthatatlan légió" tagjaiként tesznek meg mindent egy-egy produkció sikeréért.
Az sem titok, hogy örömmel vesszük, ha a hivatásos tollforgatók mellett, sok mindenről ők maguk írnak. Hisz a jó értelemben vett szubjektivitás szenvedélyesebbé, hitelesebbé vagy éppen harcosabbá teheti az írások hangvételét. Vissza