A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Történelmi materializmus

Szerkesztő

Kiadó: Szikra Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 905 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat gyanánt.

Tartalom

A "Történelmi materializmus" című, F. V. Konsztantyinov professzor szerkesztésében megjelent könyvről
Előszó5
A történelmi materializmus mint tudomány7
A történelmi materializmus tárgya7
A történelmi materializmus megteremtése - Hatalmas forradalom a tudományban11
Az idealizmus osztatlan uralma a szociológiában és a történetírásban a történelmi materializmus megteremtése előtt11
Első lépések a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek felfedezése felé19
A történelmi materializmus létrejötte22
A dialektikus és a történelmi materializmus egysége25
A történelmi materializmus a társadalmi fejlődés törvényeiről28
A társadalom anyagi életfeltételei - a társadalom szellemi élete kialakulásának, a politikai intézmények eredetének forrása28
Az alap és a felépítmény30
A társadalom története - a néptömegek története33
A társadalmi fejlődés mint törvényszerű folyamat35
A társadalmi törvények és a természeti törvények nem azonosíthatók42
Társadalmi-gazdasági alakuilatok44
Általános és különös történelmi törvények44
A történelmi törvényszerűség és az emberek tudatos tevékenysége47
A társadalmi fejlődés - természettörténeti folyamat47
A társadalom fejlődése az emberek aktív tevékenysége révén valósul meg48
A társadalmi fejlődés törvényeinek megismerése és e törvények feletti uralom50
A modern polgári szociológia csődje53
A történelmi materializmus lenini és sztálini továbbfejlesztése58
A történelmi materializmus pártossága65
A társadalom anyagi életfeltételei69
A földrajzi környezet69
A földrajzi környezet mint a társadalom anyagi életfeltételeinek egyike69
A szociológia földrajzi irányzatának bírálata72
A társadalom hatása a természetre78
A népesség növekedése83
A népesség növekedésének a társadalom fejlődésében betöltött szerepéről szóló burzsoá elméletek bírálata84
A marxizmus-leninizmus a népesség növekedésének a társadalom fejlődésében betöltött szerepéről88
A termelési mód - a társadalmi fejlődés meghatározó ereje90
Az anyagi javak termelése - a társadalom létalapja90
A munkafolyamat fő moz zanatai91
A termelőerők94
A termelési viszonyok96
A termelési mód100
A termelés három sajátossága103
A termelés első sajátossága104
A termelés állandó változása és fejlődése104
A társadalom története mint az évszázadok során egymást felváltó termelési módok története108
A termelés második sajátossága110
A termelőerők fejlődésének forrásai111
A termelőerők és a termelési viszonyok kölcsönhatása123
A termelés harmadik sajátossága128
Mi a magyarázata annak, hogy az új termelőerők ösztönösen jönnek létre?128
Áttérés az ösztönös fejlődési folyamatról a tudatos történelmi alkotásra130
A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődése az ősközösségi, a rabszolgatartó, a feudális és a kapitalista társadalmi alakulatban134
Az ősközösségi rend termelőerői és termelési viszonyai134
Az ember és a társadalom eredete134
Az ősközösségi társadalom termelőerőinek fejlődése138
Az ősközösségi rend termelési viszonyai142
Az ősközösségi társadalom termelőerői fejlődésének ösztönzői és forrásai144
Az ősközösségi rend felbomlásának okai145
A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődése a rabszolgatartó társadalomban149
A rabszolgatartó társadalom termelőerői150
A rabszolgatartó társadalom termelési viszonyai152
A rabszolgatartó termelési mód jelentősége a társadalom fejlődésében154
A rabszolgatartó termelési mód ellentmondásai és bukásának okai155
A feudális társadalom termelőerői és termelési viszonyai157
A feudális termelési mód létrejötte157
A feudális termelési viszonyok159
A termelőerők fejlődése a feudális társadalomban161
A feudális kizsákmányolás formáinak fejlődése163
A feudális termelési mód ellentmondásai164
A tőkés termelési mód létrejöttének előfeltételei166
A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődése a tőkés társadalomban168
A tőkés társadalom termelőerői168
A tőkés termelési viszonyok169
A termelőerők fejlődésének mozgatórugói a kapitalizmusban171
A termelőerők fejlődésének antagonisztikus jellege a kapitalizmusban172
A kapitalizmus alapvető ellentmondása174
A monopóliumok uralma az imperializmusban176
A konkurrencia és a termelés társadalmasítása az imperializmus korszakában177
A finánc-oligarchia uralma178
Az imperialaizmusnak mint a rothadó, halódó kapitalizmusnak ismertetőjelei179
A kapitalizmus ellentmondásainak kiéleződése az imperializmus korszakában
Az imperializmus - a szocializmus előestéje182
A kapitalizmus általános válsága184
A szocialista társadalom termelőerői és termelési viszonyai189
A szocialista termelési mód keletkezésének feltételei189
A szocialista termelési mód keletkezésének objektív és szubjektív előfeltételei189
A szocializmus és a kapitalizmus erőinek harca az átmenet időszakában193
Az ország szocialista iparosítása196
A parasztgazdaság kollektivizálása201
A szocialista társadalom termelőerői207
A technika szerepe a szocializmusban208
Technikai forradalom a mezőgazdaságban211
A legfőbb termelőerő - a szocialaista társadalom embere212
A szocialista termelési viszonyok217
Az együttműködés és kölcsönös segítség szocialista viszonyai217
A szocialista tulajdon két formája219
A szocialista termelési mód alapvető vonásai222
A szocialista és a kapitalista termelési mód gyökeres ellentéte 222
A termelési viszonyok és termelőerők teljes összhangja - a szocialista termelési mód fejlődésének legfőbb forrása224
A szocialista állam és gazdasági politikájának döntő szerepe a termelőerők fejlődésében227
Az elosztás szocialista módja - a termelőerők fejlődésének hatalmas ösztönzője229
A szocialista verseny - a termelőerők fejlődésének hatalmas forrása230
A tudomány és befolyása a szocialista társadalom termelőerőinek fejlődésére237
Az osztályok és az osztályharc marxi-lenini elmélete242
Az osztályok és az osztályharc marxi-lenini elméletének jelentősége242
Alapvető különbség az osztályok és az osztályharc marxi-lenini elmélete és az előző elméletek közt242
Az osztályok meghatározása246
Az osztályok eredete250
Az osztályok létrejöttének előfeltételei250
Az osztályok kialakulásának módjai251
Az erőszak-elmélet bírálata254
A rabszolgatartó, a feudális és a tőkés társadalom osztályszerkezete256
A termelési mód és a társadalom osztályszerkezete256
A kapitalizmus előtti társadalmak osztályszerkezete259
A tőkés társadalom osztályszerkezetének sajátosságai262
A burzsoázia és a proletariátus közötti antagonizmus263
A kapitalizmus nem-alapvető osztályai266
A kapitalizmus társadalmi rétegei270
A proletariátus történelmi szerepe és osztályharca274
A proletariátus - az egyetlen következetesen forradalmi osztály274
A proletariátus osztályharcának formái277
A szocialista forradalom - a kapitalizmus megdöntésének legfőbb eszköze280
Az osztályok "kibékítéséről" szóló reformista elméletek bírálata282
Osztályok és pártok287
A politikai pártok osztályjellege287
Burzsoá és kispolgári pártok288
A proletárpárt291
A bolsevik párt - az újtípusú párt - sajátosságai294
A tőkés országokban folyó osztályharc jelenlegi szakasza297
Az osztályerők csoportosulásának megváltozása és az osztályharc kiéleződése a második világháború után297
A proletariátus harca a tartós békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért301
Harc a munkásosztály egységéért303
Az osztályok megszüntetésének módjai307
A proletariátus pártjának végcélja: az osztályok megszüntetése és az osztálynélküli kommunista társadalom megteremtése307
Az osztályok megszüntetése a proletariátus elszánt osztályharca útján309
Az állam és a jog312
Az állam mint politikai felépítmény a gazdasági alapon312
A burzsoá ideológusok abbeli törekvése, hogy összekúszálják az állam lényegének kérdését313
Az állam meghatározása314
Az állam legfontosabb ismérvei és hatalmi eszközei316
Az állam funkciói320
Az állam belső funkciója321
Az állam külső funkciója323
Hamis burzsoá elméletek a burzsoá államnak az "egész népet átfogó" funkcióról326
A jog és osztálylényege329
A jog - a gazdasági viszonyok tükröződése329
Az állam és a jog eredete332
Az athéni rabszolgatartó állam keletkezése333
Az állam létrejöttének sajátosságai a rómaiaknál, a germánoknál és a szlávoknál335
A jog keletkezése337
Az állam típusai és formái339
A rabszolgatartó állam340
A feudális állam340
A burzsoá állam344
A burzsoá demokrácia korlátozott volta és formális jellege345
Az imperialista állam351
A forradalom marxista-leninista elmélete357
A társadalmi forradalom - az egyik társadalmi-gazdasági alakulatból a másikba való átmenet törvénye357
A társadalmi forradalom okai357
Minden forradalom legfőbb kérdése358
A forradalmak jellege és hajtóerői361
A polgári és polgári demokratikus forradalmak362
A proletár, szocialista forradalom368
A proletárforradalom gazdasági alapja368
A szocialista forradalom történelmi szerepe370
A proletárforradalom és a burzsoá államgépezet összetörése372
A szocialista forradalom hajtóerői375
A forradalom győzelmének objektív és szubjektív feltételei379
A forradalmi helyzet380
A fegyveres felkelés381
A leninizmus pártja - a szocialista forradalom vezető és irányító ereje384
A proletár világforradalom fejlődése387
Lenin és Sztálin tanítása arról, jhogy a szocializmus győzelme lehetséges először egy országban387
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom mint a világforradalom kezdete és kibontakozásának bázisa390
A reformizmus csődje, a leninizmus diadala397
A szovjet szocialista állam401
A proletariátus diktatúrája - az állam új típusa401
A proletariátus diktatúrájának gyökeres különbözősége valamennyi előző államtípustól402
A proletárdiktatúra három oldala404
A proletárdiktatúra mint a demokrácia legmagasabb típusa az osztálytársadalomban408
A szovjetek - a proletariátus diktatúrájának államformája411
Lenin tanítása a Szovjetekről mint a társadalom politikai szervezetének új formájáról411
Gyökeres különbség a Szovjetek és a burzsoá parlamentarizmus között414
A proletárdiktatúra rendszere416
A kommunista párt - az irányító erő a proletárdiktatúra rendszerében4018
A népi demokratikus rendszer mint a proletárdiktatúra egyik formája421
A soknemzetiségű szovjet állam425
A szovjet szocialista állam fejlődésének első szakasza429
A megdöntött kizsákmányoló osztályok elnyomásának belső funkciója430
Az ország védelmének funkciója a kívülről jövő támadással szemben431
A szovjet állam szerveinek gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkciója433
A szovjet szocialista állam fejklődésének második szakasza435
Az országon belüli katonai elnyomás funkciójának elhalása és a szocialista tulajdon védelme funkciójának megjelenése435
Az ország katonai védelme funkciójának további fejlődése438
A gazdasági-szervező és a kulturális-nevelő funkció kifejlődése440
A szovjet állam formájának változásai fejlődése második szakaszában443
A szovjet jog447
A szovjet jog - a jog magasabb típusa447
A szovjet állam erejének forrásai452
Lenin és Sztálin tanítása a szocialista állam lehető legnagyobb megerősítésének szükségességéről452
A szovjet hatalom - a világ legszilárdabb hatalma454
A kizsákmányoló osztályok felszámolása és az osztálykülönbségek megszüntetésének útjai a szovjetunióban459
Osztályok és osztályharc a Szovjetunióban a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában459
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a földesurak és nagytőkések osztályának felszámolása461
A proletariátus és a parasztság - a szovjet társadalom alapvető osztályai az átmeneti időszakban464
Az osztályharc új formái a proletárdiktatúra korszakában466
A Szovjetunió gazdaságának szocialista átalakítása és a kapitalista elemek felszámolása469
A Szovjetunió dolgozói által vívott osztályharc tapasztalatainak nemzetközi jelentősége480
A szocialaizmus győzelme a Szovjetunióban és a szovjet társadalom osztályszerkezetének megváltozása483
A Szovjetunió lakosságának osztályösszetétele483
A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség társadalmi jellegének megváltozása484
A szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége485
A bolsevik párt - a Szovjetunió dolgozóinak élenjáró csapata487
A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség közti határvonalak elmosódása490
Harc az emberek tudatában levő kapitalista csökevények ellen496
A marxizmus-leninizmus és a nemzeti-gyarmati kérdés500
A marxista nemzetelmélet500
Mi a nemzet?500
A nemzetfogalom idealista meghatározásainak bírálata507
A nemzeti mozgalmak és a nemzeti-gyarmati kérdés509
A nemzeti és soknemzetiségű államok, valamint a nemzeti mozgalmak létrejötte509
A nemzeti szabadságmozgalmak történetének három időszaka511
A nemzeti kérdés feltevése514
A nemzeti kérdés marxista-leninista megoldása517
A nemzeti kérdés két irányzata a kapitalizmusban517
A nemzeti kérdés megoldásának lenini-sztálini programja518
Az osztrák szociáldemokrácia és a Bund nacionalista programjának bírálata521
A nemzeti kérdés megoldása a Szovjetunióban523
A szovjet nemzetiségi politika alapelvei523
A szovjet föderáció és autonómia524
A nemzetek tényleges (gazdasági és kulturális) egyenlőtlenségének felszámolása525
A Szovjetunióban élő népek formájában nemzeti és tartalmában szocialista kultúrájának virágzása527
A Szovjetunió népeinek barátsága és a burzsoá nacionalizmus elleni harc534
A Szovjetunió népeinek barátsága - a szocializmus vívmánya534
Sztálin elvtárs a burzsoá és a szocialista nemzetekről535
A burzsoá nacionalizmus elleni harc537
A nemzeti-gyarmati kérdés és az imperialista agresszió elleni harc napjainkban, a Szovjetunió - a népek szabadságának és függetlenségének támasza543
A marxizmus-leninizmus a háborúról550
A háborúk eredete és lényege550
A háború - a politika folytatása erőszakos eszközökkel550
Igazságos és igazságtalan háborúk553
A háborúk eredetéről és lényegéről szóló antimarxista elméletek tarthatatlan és reakciós volta556
A hadsereg - a hadviselés fő eszköze559
A háborúk jellege az imperializmust megelőző korszakban563
Az imperializmus és a proletárforradalmak korának háborúi565
A tőkés országok fejlődésének egyenlőtlensége és az imperialista háborúk565
A proletariátus polgárháborúi a burzsoázia ellen571
A gyarmati és függő országok népeinek nemzeti felszabadító háborúi az imperializmus igája alóli felszabadulásért573
A Szovjetunió népeinek fegyveres harca a szocialista haza védelmében az imperialisták támadásával szemben576
Az 1918-1920. évi polgárháború - két rendszer: a szocializmus és a kapitalizmus háborúja576
A Szovjetunió 1941-1945 évi Nagy Honvédő Háborúja és e háború sajátosságai578
A szocialista állam harca a békéért580
A termelési mód és a hadviselés módja582
A hadviselés módjainak változása a termelés fejlődésétől függően582
A haditechnika és az ember a korszerű háborúban584
A szovjet hadművészet és fölénye a burzsoá hadművészettel szemben589
A szovjet haditudomány és a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme593
A néptömegek és az egyéniség szerepe a történelemben597
Az egyéniség történelmi szerepének szubjektivista-idealista értelmezése és e felfogás tarthatatlansága598
Az egyéniség történelmi szerepéről szóló szubjektivista-idealista felfogás keletkezése598
Az egyéniség történelmi szerepéről szóló szubjektivista-idealista nézet legújabb válfajai599
Az egyéniség történelmi szerepének modern reakciós, imperialista "elméletei"601
A néptömegek történelmi szerepéről szóló idealista elméletek tarthatatlansága602
A fatalista elméletek és az egyéniség történelmi szerepének tagadása604
A providencializmus604
A történelmi folyamatról alkotott burzsoá objektivista felfogások608
A nép - a történelem alkotója611
Az orosz forradalmi demokraták nézetei a néptömegek történelmi szerepéről611
A marxizmus-leninizmus a néptömegek szerepéről a termelés fejlődésében613
A néptömegek szerepe a szellemi kultúra megalkotásában615
A néptömegek szerepe a politikai forradalmakban és felszabadító háborúkban616
A szovjet nép - a kommunizmus alkotója és építője619
Az egyéniség szerepe a történelemben623
A nagy emberek tevékenységének jelentősége623
A történelem teremti a hősöket624
A véletlenek szerepe a történelemben627
Osztályok és vezéreik630
A munkásosztály vezéreinek, Marxnak és Engelsnek, Leninnek és Sztálinnak világtörténelmi szerepe632
A vezérek jelentősége a proletariátus forradalmi harca szempontjából632
A proletárvezérek típusai635
Marx és Engels világtörténelmi szerepe637
Lenin és Sztálin - a nemzetközi proletariátus vezérei, Marx - Engels tanításának és ügyének nagy folytatói639
A társadalmi tudat. A társadalmi tudat formái649
A társadalmi tudat mint a társadalom anyagi életfeltételeinek tükröződése649
A társadalmi tudat fejlődésére vonatkozó idealista nézetek tarthatatlansága650
Az ideológiai felépítmény és függősége a gazdasági alaptól652
A szellemi munka elválása a fizikai munkától és ennek befolyásolása az ideológia fejlődésére654
Folytonosság és kapcsolat az ideológia fejlődésében. Az ideológiai felépítmények fejlődésének viszonylagos önállósága655
Az ideológia osztálylényege662
A rabszolgatartó társadalom ideológiája663
A fiudális társadalom ideológiája664
A burzsoázia ideológiája665
A proletariátus ideológiája670
A társadalmi tudat visszahatása a társadalnmi létre671
Az eszmék szerepe a társadalmi fejlődésben671
A társadalmi tudat formái677
A társadalmi tudat különböző formáinak kölcsönös viszonya677
Társadalmi ideológia és pszichológia679
Az erkölcs681
Mi az erkölcs?681
Az erkölcs eredete és normáinak változékonysága681
A társadalmi tudat különböző formáinak hatása az erkölcs fejlődésére684
Az erkölcs osztályjellege686
A burzsoá erkölcs686
A mai burzsoázia amoralizmusa689
A kommunista erkölcs692
A jog és az erkölcs egysége a szovjet társadalomben697
A kommunista erkölcs - a legmagasabbrendű erkölcs698
A vallás699
A vallás?699
A vallás eredete700
Az emberek anyagi életfeltételeinek fantasztikus tükröződése a valllási képzetekben és nézetekben702
A kereszténység eredete és fejlődése704
A vallás társadalmi gyökerei a kapitalizmusban707
A vallás és a tudomány gyökeres ellentéte710
A marxizmus-leninizmus és a vallás elleni harc711
A művészet715
Mi a művészet?715
A szép fogalma718
A művészet fejlődésének sajátossága719
A művészet osztálytartalma722
A művészet osztályjellegének lenini elemzése724
Az imperializmus korszakának birzsoá művészete és annak reakciós szerepe725
A szicialista művészet727
A művészet jelentősége a szocialista társadalom életében732
A filozófia733
A filozófia mint a társadalmi tudat formája733
Két alapvető irányzat a filozófiában. A filozófia pártossága734
A dialektikus materializmus létrejötte - forradalom a filozófiában737
A burzsoá filozófia csődje, végső hanyatlása738
A tudomány740
Mi a tudomány?740
A tudomány keletkezése741
A tudomány fejlődése az antik társadalomban744
A tudomány a feudális társadalomban745
A tudomány a reneszansz és a kapitalizmus korszakában746
A Szovjetunió népeinek hozzájárulása a tudomány kincsestárához750
A tudomány az imperializmus korszakában751
Az osztályharc tükröződése a tudomány fejlődésében753
A tudomány a szocializmusban757
A szocialista tudat szerepe a szovjet társadalom fejlődésében763
A szocialista tudat kialakulásának folyamata763
A kommunista párt vezető szerepe a szocialista tudat kialakításában764
A szovjet nép szocialista tudatának kialakulása766
A szocialista ideológia alapvető vonásai. A szovjet ember szellemi arculata769
Szocialista ideológia és pszichológia769
A szocialista ideológia forradalmi volta770
A közösségi szellem - a szovjet ember pszichológiájának jellegzetes vonása771
A szovjet emberek munkahősiessége772
A szovjet hazafiasság774
A szocialista tudat nemzetközi volta775
Szocialista humanizmus és demokratizmus776
Optimizmus777
A szocialista tudományos elmélet szerepe a szocialista társadalom keletkezésében és fejlődésében778
A marxizmus-leninizmus - a cselekvés vezérfonala778
Két út, két eredmény780
A tudományos elmélet - a szocialista társadalom építésének vezérfonala783
Az ösztönösség és tudatosság viszonyának gyökeres megváltozása a szocializmusban787
A tudományos előrelátás nagy ereje788
A marxi-lenini elmélet és a tömegek kommunista nevelése791
Harc a szovjet emberek tudatában megmaradt kapitalista csökevények ellen792
A káderek ideológiai megedzése és elméleti felvértezése794
A dolgozók kommunista nevelése769
Szocializmus és kommunizmus799
A kommunista társadalom két szakasza799
A szocialista és a kommunizmus - az új társadalom gazdasági érettségének két foka799
A szocializmus és a kommunizmus alapjainak közössége801
A szocializmus és a kommunizmus közti legfőbb különbségek802
A szocializmusből a kommunizmusba való fokozatos átmenetről810
A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet fokozatossága810
A Szovjetunió gazdasági fő feladatának megoldása - a kommunizmusba való átmenet legfontosabb feltétele811
A város és a falu közötti ellentét megszüntetése815
A szellemi és fizikai munka közti ellentét megszóntetése819
Áttérés a munka szerinti elosztásról a szükségletek szerinti elosztásra824
A tömegek kommunista öntudatának növekedése - a kommunizmusba való átmenet feltétele825
A szovjet állam - a kommunizmus felépítésének fő eszköze826
A szovjet állam mindenirányú megszilárdításának szükségessége826
A szocializmusba való átmenet során829
A szocialista társadalom fejlődésének mozgatóerői832
A gazdaság szocialista rendszere - a szovjet társadalom gazdasági talapzata833
A termelés fejlődésének új mozgatóerői833
A szocialista társadalom gazdasági alapjának és felépítményének fejlődése közötti kapcsolat836
A politikai felépítmény szerepe a szovjet társadalom fejlődésében838
Politika és gazdaság kölcsönös viszonya a szovjet társadalomban838
Az erkölcsi-politikai egység, a szovjetunió népeinek barátsága, a szovjet hazafiság, a bírálat és önbírálat mint a szovjet társadalom mozgatóerői844
A szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége - fejlődésének mozgatóereje844
A Szovjetunió népeinek barátsága - a szovjet társadalom fejlődésének mozgatóereje848
A szovjet hazafiság - a szocialista társadalom fejlődésének mozgatóereje850
A bírálat és önbírálat - a szocialista társadalom fejlődésének mozgatóereje854
Lenin és Sztálin pártja - a szovjet társadalom vezető és irányító ereje860
A Bolsevik párt vezető és irányító ereje a szovjet társadalom fejlődésében860
A párt szerepének és jelentőségének megnövekedése a proletariátus hatalomrajutása után860
A párt tudatosan vezeti a szovjet társadalom fejlődését862
A szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége és a bolsevik párt irányító szerepe865
A bolsevik párt - a szovjet nép vezetője, szervezője és nevelője866
A kommunista párt - a szovjet nép politikai vezetője866
A párt mint a szovjet nép szervezője875
A párt mint a szovjet nép nevelője878
A kommunizmus építése és a párt további megerősödése881
A párt eszmei és szervezeti egybeforrottságának fokozódása881
A bírálat és önbírálat mint a kommunista párt megerősítésének eszköze884
Kapcsolat a tömegekkel - a párt erejének forrása887
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Történelmi materializmus Történelmi materializmus Történelmi materializmus

A borító enyhén foltos, a kötés megtört. Néhány oldalon tulajdonosi bejegyzés található.

Állapot:
680 ,-Ft
5 pont kapható
Kosárba