1.034.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelvőr 1910. január-december

Szarvas Gábor folyóirata/XXXIX. évfolyam 1-10. füzet

Szerző

Kiadó: Magyar Nyelvőr Kiadóhivatala
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 480 oldal
Sorozatcím: Magyar Nyelvőr
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Teljes évfolyam. Július és augusztus hónapban nem jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

Névragozásunk történetéhez

Az -an en és -on ën ön névragok megkülönböztetése névragjaink történetének egyik legérdekesebb fejleménye. Az régóta kétségtelen, hogy mind a... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

Névragozásunk történetéhez

Az -an en és -on ën ön névragok megkülönböztetése névragjaink történetének egyik legérdekesebb fejleménye. Az régóta kétségtelen, hogy mind a kettő azonos, egy és ugyanazon -n raggal, mely már a finnugor alapnyelvben megvolt hely- és időhatározó jelentéssel (honn, házon - finn koto-na, télën - finn talve-ná) s mely a rokon nyelvekben is, úgy mint a magyarban, átvitt értelemben, állapot- és módhatározó jelentéssel is szerepel (pl. a finnben mint essivus ragja stb.). Mivel pedig egy pár módhatározónkban ma is zártabb hangot ejtünk (nagyon, szépën), s mivel némely nyelvjárásban s nyelvemlékben közönségesek az ötön, haton, hévon, szomjukon, bővönféle zárthangzós alakok, sőt annál közönségesebbek, mennél tovább követjük őket visszafelé nyelvemlékeinkben: kétségtelen, hogy azelőtt kötőhangzójára nézve se különbözött egymástól a két rag vagyis alakilag is teljesen egyenlő volt. Mivel pedig a két használat közül a helyhatározói érték az eredetibb, ezelőtt a két alak közül is a helyhatározóit tartottam eredetibbnek, vagyis azt hittem, hogy valaha mind a kétféle határozónknak o ë ö volt a kötőhangzója: hisz helyhatározóink legrégibb emlékeinktől kezdve ilyen kötőhangzót mutatnak.
Ámde újabb megfigyeléseim rávezettek, hogy a két rag viszonya nem ilyen egyszerű, hanem a két alak használata csak fokozatosan, lassanként különült el egymástól, s bizonyos esetekben az -an en őrizte meg az eredetibb kiejtést. S ez egyúttal rávezet bennünket a névragozás egy másik érdekes kérdésének a megfejtésére. Vissza

Tartalom

Értekezések, önálló cikkek.
Beke Ödön: Megfejtetlen névragok 194
A -ság -ség képző történetéhez 252
Szófejtések 312, 361
Biró Sándor: Mikszáth mondatszerkesztése 57
Borbély György: Zengd és zengjed 155
Borbély István: A Heltai-féle biblia 208
Borsodi László: Magyar köszöntések 110
Brassai Sámuel: Öreg ábécé 7, 67
Buzás Dezső: Az új polgári perrendtartás 356
Hogyan írjunk a népnek 418
Csűri Bálint: A metafora 343
Fábián Imre: A tatatóvárosi nyelvjárás 17, 73
Fest Aladár: Ki is hát a labanc? 114
Fokos Dávid: A -nott -nól -ni ragok eredetéről 158
Győrffy István: Az alföldi szarvasmarhák megjelölései 162
Horger Antal: Egy ismeretlen magyar hangtörvény 289, 337, 385
Kardos Albert: Visszaélés a névelővel 453
Kertész Manó: Az egyenrangú mondatrészek történetéhez 397, 441
Kovács Márton: Néhány népnévről 258
A magyar halászat nyelvéhez 299
Mariánovics Milán: Szláv jövevényszavainkhoz 249
Magyar-szláv mondatszerkezetek 304
Mikszáth Kálmán: A népmese 63
Muresanu Szabin: Berzsenyi mint nyelvújító 201
Németh Sándor: Illetve, illetőleg 254
Rubinyi Mózes: Mikszáth nyelvművészete 49
Seemann Gábor: Irodalmi ízetlenségek 107
Visszaélés a névelővel 453
Simai Ödön: Kétes magyarázatok 22
Simonyi Zsigmond: Névragozásunk történetéhez 1
Hangrövidítő képzők 64
Sajnál és családja 193
A tagadásról 241
Az Apor-kódex 409
A perrendtartás nyelvéről 413
Szóegyeztetések 433
Szűcsi József: Petőfi költői nyelve 12
Terebesi László: Népiességek Ágai Adolf tárcáiban 307
Trencsény Károly: Ki is hát a labanc? 112
Várady Zsigmond: A perrendtartás nyelvéről 413
Viski Károly: Komjáti Benedek nem bibliafordító 97, 145
Zolnai Gyula; A Budapesti és Németújvári Glosszák 460
Ismertetések.
Peisner Ignác: Magyar elemek az erdélyi szászok nyelvében (Siebenbürgisch-sächsisches Wörterbuch) 85
Molecz Béla: Ecseri Lajos. A szegény ember 88
Beke Ödön: Finnugor nyelvtudomány (Szinnyei József: Magyar nyelvhasonlítás. Finnisch-Ugrische Sprachwissenschaft) 121
Balassa József: Magyar nyelv nemetek számára (Balassa J. és Palóczi L. könyve) 127
Beke Ödön: Vikár Béla Kalevalája 164
Simai Ödön: Réthei Prikkel Marián. Sándor István nyelvtudománya 174
Rubinyi Mózes: Pintér Jenő Irodalomtörténete 214
Szűcsi József: Rubinyi M. Mikszáth K. stílusa és nyelve 215
Balassa József: Hevesi Sándor. Az előadás művészete. A szinjátszás művészete 264
Vikár Béla: Turáni hangok. (Bán Aladár és Zempléni A.) 266
Sebestyén Károly: Radó Antal. A fordítás művészete 270
Simonyi Zsigmond: Nyelvészeti értekezések 313
Kertész Manó: Kaiblinger Fülöp. Brassai nyelvtanítási reformja 422
Simonyi Zsigmond: Bernáth Lajos. Huszonnégy esztendő. Simonyi Zsigmond 423
Borbély István: Dávid Ferenc. Rövid magyarázat 366
Szűcsi József: Maday Gyula. A költői nyelv és Csokonai 368
Nyelvművelés.
Keszthelyi Miklós: Idegen szók divatja 25
Ádám Imre: Egyivásu, egyvivásu. Szerkesztőség 26, 131
Keszthelyi Miklós: A furcsa összetételekhez 28
Ádám Imre - Gárdonyi József: Pedál 28, 133
Antibarbarus: Hibás szórend 90
Hamvai Erzsébet: Zseniroz 91
Kemenes Péter: A vonatkozó névmás használatához 132
Quintus - Feleki Pál: Divatos idegen szók 134
Peleskei Pál: A Tanáregyesületi Közlöny dicséreti 216
Kemenes Péter: Felső fok és tárgyas ragozás 218
Szász Béla: Nyelvjárás és irodalmi nyelv 218
Germanista: A hivatalos stílus 220
Antibarbarus: Úton-útfélen 272
Baráth Ferenc: Eötvös Károly és a névelők 273
B-i - J-s.: Hazajáró lelkek 274
Simonyi Zsigmond: A föltételes mód használatához 319
S. R.: Az asszony címe 321
Antibarbarus: Lapszemle 322
Egri Anna: Affektál 370
Simonyi Zsigmond: Furcsa nyereségek 371
Öreg tanító: Olvasás közben 372
Tolnay Ákos: Fölösleges idegen szók 373
Antibarbarus: Nyelvparalizis 374
Szász Béla: Pályázatok magyar szavakra 375
Berczik Árpád: Exhumálás 424
Antibarbarus: Panta rhei 425
Vértessy Dezső: Magyartalanságok 425
Antibarbarus: »Nyelvészkedés« 475
Buzás Dezső:Től-e vagy által? 476
Magyarázatok, helyreigazítások.
Prikkel Marián - Simai Ödön - Vámbéry Ármin: Kendő 29, 277, 324
Beke Ödön - Fokos Dávid: A vogul -tel rag. 33, 137, 179
Germanista: Helynevek 33
A jelzős szerkezetek 34
Maday Gyula: A hajdúk beszéde 34
Alexics György: Néhány észrevétel 34
Simonyi Zsigmond: Szápoly, szapoly, szapu 91
Kovács Márton: Arany János nyelvéhez 92
Czuppon Elek: Őtet, aztat, eztet 93
Fokos Dávid: Szólásegyezések 93
Simonyi Zsigmond: Az Árpádkori szóvégi u betük 94
Philanthus: Növénynevek 95
Prikkel Marián: Két különös régi szóról 135
Mariánovics Milán: Esztergom eredete 136
Mészöly Gedeon - Kalmár Elek - Czuppon Elek: Megmagyarázatlan régi szó 137, 229
Harmos Sándor: A tudatlan szó jelentéstörténetéhez 139
Szász Béla: Palinodia 140
Galambos D. - Sztrokay L.: A beretva sarjúja 140, 229
Kovács Márton: Élyány 177
Vikár Béla - Csapodi I. - Beke Ödön: Közel 275
Pál András: A hétfalusi csángók nyelvéről 180
Keszthelyi Miklós: Attólan fogva 181
Szilágyi Ádám: Makra, mokra 182
Simonyi Zs. - Kovács Asztrik - Fokos Dávid: Arany mondattanához 220, 431
Vértesy Jenő: Néhány szó Lehr Albert Aranymagyarázataira 223
Beke Ödön - Fokos Dávid: A -nott, -nól -ni ragokról 224
Kertész M.: Egy régi szólás mód 230
Csapodi István - Szabó István - Czuppon Elek: Ahol a papok táncolnak 231, 279
Kovács Márton: Szesztra 232
Körösi Sándor: Part 276
Simai Ödön: Hogyan 276
Szilágyi Ádám: Jókainak egy félreértése 279
Fokos Dávid: Ha mikor, ha midőn 280
Simonyi Zsigmond: Egy rejtélyes tájszó 280
Cserna Andor: Rántotta vagy rátotta? 281
Kovács M.: Május hurka, piritus 281
Kovács Márton: Egy rejtélyes hangviszony 323
Simonyi Zsigmond: Vásárhelyi András énekéhez 324
Historikus: Nyelvet fogni 324
Hartyáni Zoltán: Az egri lány 325
Kovács A. - Kertész M.: Arany János nyelvéhez 325
Szentgyörgyi Dénes - Harsányi Pál - Szathmáry F. - Sándorfi Dezső: Tájszókról 327
Simai Ödön: Fenkölt 376
Lakatos Jusztin: Szófölösség 377
Szilágyi Ádám: Személynevek mint köznevek 378
Germanista: Német jöv. szók. 378
Kovács A.: A fosztó képzőhöz 379
Keszthelyi Miklós: Félreértett közmondások 379
Kertész M.: Lettet létlenné tenni 380
Muresanu Szabin: Berzsenyi nyelvújításához 380
Historikus: Vándor magyarok 426
Szinnyei József: Agglant 427
Riedl Frigyes: Viadalom 428
Alszeghy Zsolt: Gileád balsamuma 428
Ady Lajos: Nyomórúd v. vendégoldal? 429
Kardos Lajos: Felelő nap 430
Pröhle Vilm.: Főnévi tővégzetek 479
Egyveleg. Vegyes.
Néphumor 141
Nyelvigazítás 141
Simai Ödön: Látogatás 142
Komjáthy Sándor: Katinak nyilik az esze 143
Historikus: Strena 183
A magyar ló ismertető jele. Budapesti Hirlap 183
Kr. L.: A magyar »nemes« külföldön 232
Szász Béla: Idegen szavak a köznyelvben 232
Győrffy I.: Tolvajszótár 1782-ből 328
Kovács Zoltán: A nép helységnévmagyarázata 329
Alszeghy Zsolt: Magyar nyelvemlék 1565-ből 351
Zoltványi Irén: Végrendelet 1579-ből 300
Galambos Dezső - Prohászka János: Adatok irodalmi nyelvünk szótárához 114
Deák Farkas - Simonyi Zs.: A Nyelvtörténeti Szótárhoz 260
Népnyelvi hagyományok.
Állatnevek 334
Beszélgetések 334, 383
Családnevek 186, 234, 332, 333
Csúfolódó versek 47
Elbeszélések 334
Elmésség 44
Egyveleg 45
Gúnynevek 38,187, 190, 234
Házfeliratok 190
Helynevek 40, 187, 333
Keresztnevek 187, 332
Kettősnevek 333
Mesék 282, 381
Mikor a nép urasan beszél 46, 191, 238
Népdalok 190
Növénynevek 333
Szólások 41, 184, 237
Szójátékok 334
Szólás magyarázatok 44
Tájszók 36, 185, 236, 237, 330
Tréfás mondókák 335
Verses mondások 335
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv