| Bevezetés | 11 |
| Törekvések helyesírásunk egységének kialakítására 1772 és 1832 között | 19 |
| Mi tartozik a helyesírásra? | 30 |
| A betűk | 37 |
| A magyar betűk rendszere | 37 |
| A magánhangzókat jelölő betűk | 40 |
| A magánhangzó-betűk formájáról általában | 40 |
| A problematikus magánhangzó-betűk | 41 |
| Az e hangok jelölésének ügye | 41 |
| Az i betű | 45 |
| Az ö és ü problémái | 46 |
| A magánhangzók időtartamának jelölése | 47 |
| Az ékezetes betűk használatáról általában | 47 |
| A hosszú nagy Í | 50 |
| A hosszú ő, ű formája | 51 |
| A mássalhangzókat jelölő betűk | 53 |
| Általános problémák | 53 |
| A problematikus egyjegyű betűk | 53 |
| A h betű | 54 |
| A j betű | 54 |
| Az s betű | 55 |
| A v betű | 55 |
| A kétjegyű betűk | 55 |
| A kétjegyűek betűk-e egyáltalán? | 55 |
| Az cz(c) -cs meg a tz-ts pere | 57 |
| A dz-ds(dzs) jelpár | 67 |
| A gy betű | 68 |
| Az ly betű | 69 |
| Az sz betű | 70 |
| A zs betű | 70 |
| A mássalhangzók időtartalmának jelölési problémái | 72 |
| Az időtartalm jelöléséről általában | 72 |
| Az egyjegyű mássalhangzó-betűk kettőzése | 73 |
| A kétjegyű betűk kettőzése | 73 |
| Az idegen betűk | 78 |
| A c betű | 79 |
| A q betű | 79 |
| Az x betű | 79 |
| Az y betű | 80 |
| Az írásreform ügye | 81 |
| A helyesírás alapelvek és követelmények | 83 |
| A helyesírás alapelvek | 84 |
| A kiejtés szerinti (fonetikus) írásmód | 86 |
| A szóelemző (morfologikus) írásmód | 89 |
| A hagyomány figyelembevétele | 94 |
| Az egyszerűsítés elvének jelentkezése | 96 |
| A helyesírási követelmények (következetesség, tanulhatóság, félreérthetetlenség stb.) | 98 |
| A fonetikus és a morfologikus írásmód küzdelmének nevezetesebb esetei | 102 |
| A zöngésség szerinti hasonulás helyesírása | 102 |
| Az aggat, faggat, luggat, nyaggat, regget (kuruttyol), szaggat szó írása | 104 |
| A lagzi, lélegzik, lélegzés, lélegzet, menyegző szó írása | 105 |
| A keszkenő és a kesztyű szó írása | 105 |
| Az aztán szó írása | 105 |
| A képzés helye szerinti hasonulás helyesírása | 106 |
| Az azonban, ellenben, különben szó írása | 107 |
| Az alattomban szó írása | 108 |
| A bont, hint, hánt, ont, önt, ront, szánt szó írása | 108 |
| A teljes hasonulás helyesírása | 108 |
| A -val, -vel, -vá, -vé rag írása | 108 |
| A mutató névmások teljes hasonulásos alakjainak írása | 112 |
| Az egészség, igazság típusú teljes hasonulás írásmódja | 116 |
| Az igeragozás teljes hasonulásos alakjainak írásmódja | 119 |
| Az összeolvadás helyesírása | 122 |
| Az összeolvadásos affrikáció írása | 122 |
| Az összeolvadásos palatilizáció írása (A jottista-ipszilonista háború) | 123 |
| A rövidüléshez kapcsolódó írásmódok | 145 |
| A múlt idő jelének írása | 146 |
| A befejezett történésű melléknévi igenév írása | 146 |
| A t határozórag írása | 149 |
| A középfok jelének írása | 151 |
| A kis és a nagy kezdőbetűk | 154 |
| A kis kezdőbetűk | 154 |
| A nagy kezdőbetűk | 155 |
| A különírás és az egybeírás | 163 |
| A különírás, az egybeírás és a kötőjeles írás általában | 164 |
| A különírás | 164 |
| Az egybeírás meg a kötőjeles írás küzdelme | 166 |
| Az egyes összetételi csoportok írása | 173 |
| A mellérendelő szószerkezetek és összetételek írása | 174 |
| A mellérendelő összetételek írása | 176 |
| Az ikerszók írása | 177 |
| Az alárendelő szószerkezetek és összetételek írása | 178 |
| Alakilag nem jelölhető viszonyok | 179 |
| Az alakilag jelölhető viszonyok | 185 |
| A tulajdonnevek írása | 195 |
| A családnevek írása | 195 |
| A földrajzi nevek írása | 200 |
| Az idegen szavak és tulajdonnevek írása | 202 |
| Általános észrevételek | 202 |
| A magyar helyesírás szerinti írás | 203 |
| A közszavak írása | 203 |
| A tulajdonnevek írása | 206 |
| Az idegen írásmód szerinti írás | 209 |
| A közszavak írása | 209 |
| A tulajdonnevek írása | 211 |
| Az átírás kérdései | 214 |
| Az elválasztás | 216 |
| A magyar szavak elválasztásának elvei | 216 |
| A magyar közszók elválasztásának szabályai | 218 |
| Az idegen szavak elválasztása | 223 |
| A tulajdonnevek elválasztása | 224 |
| Az írásjelek használata | 226 |
| A pont | 229 |
| A kérdőjel | 230 |
| A felkiáltójel | 230 |
| A vessző | 231 |
| A kettőspont | 233 |
| A pontosvessző | 234 |
| A gondolatjel | 235 |
| A zárójel | 236 |
| Az idézőjel | 237 |
| A kötőjel | 237 |
| A hiányjel | 239 |
| Egyéb írásjelek | 244 |
| Befejezés | 245 |
| Rövidítések jegyzéke | 246 |
| Tárgymutató | 250 |
