A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai 1-3.

I.: A szabályok/II.: Vegyületek elnevezési példatára és kémiai helyesírási szótár/III.: A legfontosabb ásványok és kőzetek nevének helyes módja

Szerző

Szerkesztő

Fodorné Csányi Piroska

Lektor

Beck Mihály

'Simándi László: A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai 1-3. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1974
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	1.214 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-0206-2
Megjegyzés:	További szerzők a kötetekben. Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A kémiai tudományok korunkban tapasztalt rohamos fejlődése közepette a magyar kémiai elnevezések egységes rendszerének hiánya mind súlyosabb zavarokhoz vezetett. Ugyanannak a névnek többféle írása sokszor még az iránt is kétséget támasztott az olvasóban, hogy a különféleképpen írt nevek ugyanazt a fogalmat jelölik-e. Ezért szinte parancsoló szükségletté vált a magyar kémiai elnevezés szabályainak a Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC) rendszerével összhangban történő kidolgozása.
A könyv szabályzati részét (1. kötet) a nemzetközileg egységes elnevezési rendszer, valamint az országos érvényű helyesírási szabályok alkalmazásának megkönnyítését szolgáló szerves és szervetlen vegyületnevek példatára, valamint kémiai helyesírási szótár követi.
A Magyar Tudományos Akadémia ezzel a kiadványával közvetlen gyakorlati segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik a kémia vagy határtudományai területén dolg9oznak akár intézetek vagy laboratóriumok munkatársaiként, akár... Tovább

Tartalom

I. kötet
Az elemek és a szervetlen vegyületek elnevezésének szabályai	17
Az elemek	17
Az elemek neve és jele	17
Az elemcsoportok gyűjtőneve	18
A tömegszám, a rendszám, az atomok száma és az iontöltés jelölése	18
Az allotrop módosulatok elnevezése	19
A vegyületek képlete és neve	20
A képletek írásmódja	20
A szisztematikus nevek	21
A hidridek	25
A triviális nevek	25
Az ionok és az atomcsoportok (gyökök) neve	26
A kationok	26
Az anionok	28
Az atomcsoportok (gyökök)	29
Az izopolianionok	32
A savak	35
A biner és pszeudobiner savak	35
A több atomos aniont tartalmazó savak	35
A savak funkciós származékai	38
A sók és a sószerű vegyületek	40
Az egyszerű sók	40
Savas hidrogént tartalmazó sók ("savanyú" sók)	40
A kettős, hármas, stb. sók	40
Az oxid- és hidroxidsók ("bázisos" sók)	41
A kettős oxidok és hidroxidok	41
A koordinációs (komplex) vegyületek	43
Definíciók	43
A komplex vegyületek képlete és elnevezése általában	43
A ligandumok elnevezése	45
Telítetlen molekulákkal vagy csoportokkal képzett komplexek	54
Az izomerek jelölése	61
Két- vagy több magvú vegyületek hídképző csoporttal	72
Két- vagy több magvú vegyületek hídképző csoport nélkül	80
Oktaéderes, hatos koordinációjú kelátkomplexek abszolút konfigurációja	84
Az addíciós vegyületek	91
Változó összetételű kristályos fázisok	92
A polimorfizmus	96
I. táblázat. Az elemek neve, jele és rendszáma	97
II. táblázat. Az elem nevéből képzett egyatomos elektronegatív összetevő, ill. komplex anion központi atomjának neve, valamint az elemnévből képzett csoportnevek	98
III. táblázat. A szerkezetre utaló előtagok	101
IV. táblázat. Az ionok és a csoportok nevének jegyzéke	102
V. táblázat. A donoratomok rangsorolása	109
A szerves vegyületek elnevezési szabályai	111
Konvenciók	111
Sokszorozó tagok	111
Definíciók	112
Szénhidrogének	115
Alapvető heterociklusos rendszerek	160
Szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént, halogént, ként, szelént és/vagy tellúrt tartalmazó jellemző csoportok	183
Aminosavak és rokon vegyületeik	398
Vitaminok	402
Karotinoidok	407
Csoportnevek jegyzéke	409
A fizikai-kémiai definíciók és jelölések	439
A fizikai mennyiségek és jelölésük	439
Fizikai mennyiségek	439
Fizikai alapmennyiségek	439
Származtatott fizikai mennyiségek	439
A fajlagos és a moláris szó használata a fizikai mennyiségek nevében	440
A fizikai mennyiségek jelének szedése	440
A fizikai mennyiségek felső és alsó indexének szedése	441
Alapműveletek fizikai mennyiségekkel	441
A kémiában és a fizikában használatos mennyiségek neve és jele	442
Fizikai és kémiai mennyiségek neve és jele	442
A fizikai mennyiségek jelölése általános és speciális esetben	459
Felső indexek	460
Az egységek és jelölésük	461
Az egységek jelének szedése	461
A prefixumok (előtagok) szedése	461
A prefixum és a jel összekapcsolása	461
Az egységek szorzása és osztása	461
Az egységek nemzetközi rendszere	462
Az SI-alapegységek definíciója	462
Az SI-alapegységek neve és jele	463
SI-kiegészítőegységek neve és jele	463
SI származtatott egységek, amelyeknek külön neve és jele van	464
Egyéb mennyiségek SI származtatott egysége és jele	464
SI-prefixuok	465
A Celsius-fok	465
SI-egységek külön nevet viselő tizedes törtrészei és tízes többszörösei	465
Egyéb egységek, amelyek ma már pontosan definiáltak SI-egységekben kifejezve	466
Olyan egységek, amelyek bizonyos fizikai állandók kísérleti értékei alapján vannak meghatározva	467
"Nemzetközi" elektromos egységek	467
A CGS-rendszer	467
A számok	468
A számok szedése	468
A számok szorzása és osztása	468
Fizikai mennyiségeket, egységeket és számértékeket tartalmazó egyenletek	469
Matematikai jelölések	470
A kémiai elemek, nuklidok és részecskék jelölése	472
Definíciók	472
Elemek és nuklidok	472
A részecskék neve és jele	472
A magreakciók egyenletének rövidített felírása	473
Spektroszkópiai jelölések	474
Általános szabályok	474
Atomspektroszkópia	474
Molekulaspektroszkópia	475
Spektroszkópiai átmenetek	475
Az elektromos potenciálkülönbségre, az elektromos erőre és az elektródpotenciál előjelére vonatkozó konvenciók	477
A galváncella elektromos potenciálkülönbsége	477
Az elektródpotenciál	477
A pH	479
A pH (péhá) műveleti definíciója	479
Standardoldatok	479
A pH (S) értékei 5 standardoldatra	480
A reakciósebesség és a vele kapcsolatos mennyiségek definíciója	481
A reakciósebesség	481
A reakció rendje	482
Az elemi folyamatok jelölése	482
Az ütközési szám	482
A legfontosabb fizikai állandók számértéke	483
Kiegészítés	486
A CGS-rendszer	486
1. táblázat. Fontosabb mechanikai és fénymennyiségek SI- és CGS-egységei	488
2. táblázat. Fontosabb elektromos és mágneses mennyiségek SI- és CGS-egységei
Függelék
Az aktivitás és a vele kapcsolatos mennyiségek definíciója
A kémiai potenciál és az abszolút aktivitás
Tiszta anyagok
Gázállapotú tiszta anyag fugacitása
Elegyek
Az elegy definíciója
Parciális nyomás
Gázelegyben levő anyag fugacitása
Folyékony vagy szilárd elegyben levő anyag aktivitási koefficiense
Az anyag relatív aktivitása folyékony vagy szilárd elegyben
Oldatok
Az oldat definíciója
Végtelen híg oldatok tulajdonságai
Az oldott anyag aktivitási koefficiense
Az oldott anyag relatív aktivitása az oldatban
Az oldószer ozmotikus koefficiense
Az oldószer relatív aktivitása az oldatban
A kémiai elnevezések helyesírásának szabályai
Az idegen eredetű nevekben előforduló betűk fonetikus átírása
Az ásvány- és kőzetnevek írásmódja
A vegyületnevek tagolása
A szervetlen vegyületnevek tagolása
A szerves vegyületnevek tagolása
A szerkezetre utaló előtagok
A görög betűk
A különírás és az egybeírás
Az idegen prefixumok
A kémiai szaknyelv összetett szavai
Az -ó, -ő képzős előtagú alakulatok
A számnévi jelzők
Az anyagnévi jelzők
Melléknévi jelzős alakulatok
Számok, görög betűk és szerkezetre utaló előtagok
Az izotópok neve
A személynevek
Az egységek nevének és jelének írása
A névelő és a ragok (toldalékok)
A kis és a nagy kezdőbetű
A zárójelek
Rövidítések
Tárgymutató a szabályokhoz
II. kötet
Szervetlen vegyületnevek példatára	7
Szerves vegyületek példatára	119
Kémiai helyesírási szótár	281
III. kötet
Az ásványok és kőzetek elnevezéséről	9
Az ásványok és kőzetek nevének írásáról	13
Az ásvány- és kőzetnevek írásmódja	17
A legfontosabb ásványok és kőzetek nevének szójegyzéke	19