| Előszó | 3 |
| A szófajok | |
| A szófajok általános kérdései | 5 |
| A mai magyar nyelv szófaji rendszere | 6 |
| Átmeneti és kereszteződő szófajkategóriák; kettős, hármas szófajúság | 8 |
| Irodalom | 10 |
| Az ige | 11 |
| Az ige fogalma | 11 |
| Az ige mondatbeli szerepe, stilisztikai értéke | 12 |
| Az ige fajai | 12 |
| Az igefajok nyelvhelyességi kérdései | 17 |
| Az igék kapcsolata más szófajokkal | 19 |
| Irodalom | 19 |
| A névszók | 20 |
| A névszók általános kérdései | 20 |
| A főnév | 21 |
| A főnév fogalma, fajai | 21 |
| A főnevek szófaji határkérdései | 24 |
| A főnév mondatbeli szerepe és ragozása | 25 |
| A főnevek nyelvhelyességi kérdései | 25 |
| A tulajdonnevek legfontosabb helyesírási kérdései | 26 |
| A főnévi igenév | 28 |
| A főnévi igenév fogalma | 28 |
| A melléknév | 29 |
| A melléknév fogalma, jelentései | 29 |
| A melléknév jelezése, ragozása | 30 |
| Más szófajok melléknév szerepében | 31 |
| A melléknévi igenév | 31 |
| A melléknévi igenév fogalma, fajtái | 31 |
| A melléknévi igenév jelentésárnyalatai | 32 |
| Főnévi és melléknévi használatú melléknévi igenevek | 33 |
| A melléknévi igenév mondatbeli alkalmazása | 34 |
| A melléknévi igenév toldalékolása | 34 |
| A számnév | 34 |
| A számnév fogalma, fajai, jelentése | 34 |
| A számnév mondatbeli alkalmazása | 37 |
| A számnév jelezése, ragozása | 37 |
| A számnevek írásmódja | 37 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 37 |
| A névmás | 38 |
| A névmás fogalma, fajtái | 38 |
| A személyes névmás | 39 |
| A birtokos névmás | 41 |
| A visszaható névmás | 42 |
| A kölcsönös névmás | 43 |
| A mutató névmás | 43 |
| A kérdő névmás | 46 |
| A vonatkozó névmás | 47 |
| A határozatlan és az általános névmás | 49 |
| Irodalom | 52 |
| A határozószók | 53 |
| A határozószók közös tulajdonságai | 53 |
| A határozószók fajai | 53 |
| A valóságos határozószó | 54 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 57 |
| A határozói igenév | 58 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 59 |
| A módosító szó | 60 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 62 |
| Az igekötők jelentésárnyalatai | 63 |
| Az igekötők jelentésárnyalatai | 63 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 64 |
| A határozószók helyesírási kérdései | 65 |
| Irodalom | 65 |
| A viszonyszók | 67 |
| A névelő | 67 |
| A névelő funkciója, fajai | 67 |
| A határozott névelő jelentésárnyalatai és használata | 68 |
| A határozatlan névelő jelentésárnyalatai és használata | 71 |
| A névelők kapcsolata a hozzájuk tartozó névszókkal | 71 |
| A névelők használataának nyelvhelyességi kérdései | 72 |
| A névutó | 74 |
| A névutó fogalma, fajtái | 74 |
| A névutók kapcsolata más szófajokkal | 75 |
| A névutók helyesírási kérdései | 76 |
| A kötőszó | 76 |
| A kötőszó fogalma, más szófajokhoz való viszonya | 76 |
| A kötőszók osztályozása | 77 |
| A kötőszók helyesírási kérdései | 78 |
| Irodalom | 78 |
| Az indulatszók | 80 |
| Az indulatszó fogalma, fajtái | 80 |
| Az indulatszók kapcsolata más szófajokkal | 81 |
| Az indulatszók hangalakja, hangsúlyozása, toldalékolása | 81 |
| Irodalom | 82 |
| Alaktan | |
| A szóelemek általános kérdései | 83 |
| A szóelem fogalma | 83 |
| A szóelemek fajtái | 83 |
| A szóelemek kapcsolódása | 85 |
| Az előhangzókat érintő nyelvhelyességi kérdések | 91 |
| A szótövek részletes vizsgálata | 92 |
| Az igetövek | 92 |
| A névszótövek | 100 |
| Irodalom | 109 |
| A szóalkotás módjai | 111 |
| A szóképzés | 111 |
| A szóképzés fogalma | 111 |
| Az alapszó | 112 |
| A képző | 112 |
| A képzők részletes vizsgálata | 117 |
| Az igeképzők | 118 |
| A névszóképzők | 131 |
| A képzők nyelvhelyességi kérdései | 149 |
| Helyesírási tudnivalók | 150 |
| Irodalom | 151 |
| A szóösszetétel | 153 |
| A szóösszetétel fogalma | 153 |
| Az összetett szók szerkezete | 154 |
| Az összetett szók alaki, jelentésbeli és hangsúlyozási sajátságai | 154 |
| Az összetett szók osztályozása | 155 |
| Az összetett szók részeltes vizsgálata | 156 |
| A szerves szóösszetétel | 156 |
| A szervetlen szóösszetétel | 164 |
| Az összetett szók nyelvhelyességi kérdései | 165 |
| Irodalom | 166 |
| A szóalkotás ritkább módjai | 168 |
| A szóelvonás | 168 |
| A szóhasadás | 169 |
| A mozaikszó alkotása | 169 |
| Irodalom | 171 |
| A ragozás | 172 |
| Az igeragozás | 172 |
| Általános kérdések | 172 |
| Az igemódok | 173 |
| Az igeidők | 175 |
| Az igemódok és az igeidők kapcsolata | 176 |
| A magyar igeragozási rendszerek | 176 |
| Az alanyi ragozás | 176 |
| A tárgyas ragozás | 180 |
| Az igeragozás nyelvhelességi kérdései | 183 |
| Helyesírási tudnivalók | 184 |
| Irodalom | 185 |
| A névszók ragzása | 186 |
| Általános kérdések | 186 |
| A névszók jelei | 186 |
| A többesjel | 186 |
| A birtokjel | 187 |
| A kiemelő jel | 188 |
| A fokozás | 188 |
| A névszói személyragozás | 190 |
| A birtokos személyragozás | 190 |
| A határozószói személyragozás | 192 |
| A főnévi igenév személyragozása | 193 |
| Az igenévi-igei személyragozás | 194 |
| A névszói viszonyragozás | 195 |
| Irodalom | 199 |
| Mondattan | |
| A mondattan tárgya | 201 |
| A magyar mondat általános kérdései | 201 |
| Irodalom | 202 |
| A mondat fajai | 204 |
| A mondat fajai szerkezetük szerint | 204 |
| A kijelentő, a felkiáltó, az óhajtó, a felszólító és a kérdő mondatok | 208 |
| A kijelentő mondat | 209 |
| A felkiáltó mondat | 211 |
| Az óhajtó mondat | 212 |
| A felszólító mondat | 213 |
| A kérdő mondat | 216 |
| Állító és tagadó mondatok | 220 |
| Irodalom | 224 |
| A mondat fő részei | 226 |
| Az alany | 229 |
| Az alany fogalma | 229 |
| Az alany szófaja | 229 |
| Az alany alakja | 232 |
| Az alany fatái | 233 |
| Az alany elmaradásának (hiányának) esetei | 235 |
| Az állítmány | 237 |
| Az állítmány fogalma | 237 |
| Az állítmány fajtái | 237 |
| Az alany és állítmány egyeztetése | 246 |
| Az állítmány egyeztetése egy alannyal | 247 |
| Az állítmány egyeztetése több alannyal | 251 |
| Irodalom | 254 |
| A szószerkezetek | 257 |
| A szószerkezet fogalma | 257 |
| A szószerkezetek osztályozása | 257 |
| Az alárendelő szószerkezetek | 258 |
| A mellérendelő szószerkezetek | 260 |
| Vitás kérdések | 261 |
| A szószerkezetcsoportok | 262 |
| A szószerkezetek mint a mondat két fő részének alkotóelemei | |
| Szószerkezetek és mondatrészek | 263 |
| Irodalom | 265 |
| A bővítmények | 267 |
| A tárgy | 267 |
| A tárgy fogalma; a tárgyas szerkezet | 267 |
| A tárgy szófaja | 268 |
| A tárgy alakja | 270 |
| A tárgy fajtái | 271 |
| A tárgy és az ige állítmány kapcsolata | 275 |
| Az igei alaptag ragozásának általános kérdései | 275 |
| A 3. személyű határozott tárgy esetei | 275 |
| A határozatlan tárgy esetei | 278 |
| Az ige ragozása több tárgy esetében | 279 |
| A tárgy elmaradásának esetei | 279 |
| Irodalom | 280 |
| A határozók | 282 |
| A határozók általános kérdései | 282 |
| A határozó fogalma; a határozós szerkezet | 282 |
| A határozó szófaja | 283 |
| A határozó alakja | 284 |
| A határozó fajtái | 285 |
| A helyféle határozók | 290 |
| A helyhatározó | 290 |
| A képes helyhatározó | 295 |
| Az időféle határozók | 295 |
| Az időhatározó | 295 |
| A számhatározó | 300 |
| Az állapotféle határozó | 301 |
| Az állapothatározó | 303 |
| A társhatározó | 308 |
| Az eredethatározó | 310 |
| Az eredményhatározó | 311 |
| A módféle határozók | 312 |
| A módhatározó | 312 |
| Az eszközhatározó | 316 |
| A fok- és mértékhatározó | 317 |
| A tekintethatározó | 320 |
| Az okhatározó | 321 |
| A célhatározó | 323 |
| Az állandó határozók | 326 |
| Egyéb határozók | 328 |
| Irodalom | 330 |
| A jelzők | 332 |
| A jelzők általános kérdései | 332 |
| A jelző fogalma; a jelzős szerkezet | 332 |
| A jelző fajtái | 333 |
| A minőségjelző | 333 |
| A minőségjelző fogalma, típusai | 333 |
| A minőségjelző szófaja | 334 |
| A minőségjelzős szerkezet alaki kérdései | 337 |
| A mennyiségjelző | 338 |
| A mennyiségjelző fogalma | 338 |
| A mennyiségjelző szófaja | 338 |
| A mennyiségjelzős szerkezet alaki kérdései | 339 |
| A birtokos jelző | 340 |
| A birtokos jelző fogalma, típusai | 340 |
| A birtokos jelző szófaja | 342 |
| A birtokos jelzős szerkezet alaki kérdései | 343 |
| Az értelmező jelző | 347 |
| Az értelmező jelző fogalma, típusai | 347 |
| Az értelmező jelző szófaja | 348 |
| Az értelmező jelzős szerkezet alaki kérdései | 351 |
| Irodalom | 355 |
| A halmozott mondatrészek | 357 |
| A halmozott mondatrészek fogalma, mondatbeli szerepe | 357 |
| A halmozott mondatrészek fajai | 358 |
| A halmozott mondatrészek szófaji és alaki kérdései | 361 |
| Irodalom | 363 |
| Az összetett mondatok | 364 |
| Az alárendelt mondatok | 364 |
| Az alárendelt mondatok fajai, alaki kérdései | 364 |
| Irodalom | 365 |
| Mondatrészkifejtő mellékmondatok | 367 |
| Az alanyi mellékmondat | 367 |
| Az alanyi mellékmondat fogalma, típusai | 267 |
| A hogy kötőszós (illetőleg kötőszó nélküli) alanyi mellékmondatok | 367 |
| A vonatkozó alanyi mellékmondatok | 368 |
| Sajátos jelentéstartalmú alanyi mellékmondatok | 369 |
| Az állítmányi mellékmondat | 370 |
| Az állítmányi mellékmondat fogalma, típusai | 370 |
| Sajátos jelentéstartalmú állítmányi mellékmondatok | 371 |
| Az állítmányi mellékmondat fölismerése, elemzése | 371 |
| A tárgyi mellékmondat | 373 |
| A tárgyi mellékmondat fogalma, típusai | 373 |
| A hogy kötőszós (illetőleg kötőszó nélküli) tárgyi mellékmondatok | 374 |
| A vonatkozó tárgyi mellékmondatok | 377 |
| Sajátos jelentéstartalmú tárgyi mellékmondatok | 377 |
| A határozói mellékmondatok | 378 |
| A helyféle határozói mellékmondat | 378 |
| Az időféle határozói mellékmondatok | 380 |
| Az állapotféle határozói mellékmondatok | 385 |
| A módféle határozói mellékmondatok | 388 |
| Az állandó határozói mellékmondatok | 397 |
| Egyéb határozói mellékmondatok | 398 |
| A jelzői mellékmondatok | 399 |
| A minőségjelzői mellékmondat | 400 |
| A mennyiségjelzői mellékmondat | 403 |
| A birtokos jelzői mellékmondat | 404 |
| Az értelmező jelzői mellékmondat | 405 |
| Irodalom | 411 |
| Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok | 412 |
| A feltételes mellékmondat | 412 |
| A feltételes mellékmondat fogalma, jelentése | 412 |
| A feltételes és a mondatrészkifejtő mellékmondatok viszonya | 413 |
| A feltételes mellékmondat alaki kérdései | 413 |
| Az igemódok használata a feltételes mondatokban | 414 |
| A megengedő mellékmondat | 415 |
| A megengedő mellékmondat fogalma, jelentései | 415 |
| A megengedő és a mondatrészkifejtő mellékmondatok viszonya | 416 |
| A megengedő mellékmondat alaki kérdései | 417 |
| Az igemódok használata a megengedő mellékmondatokban | 418 |
| A hasonlító mellékmondat | 419 |
| A hasonlító mellékmondat fogalma, jelentései | 419 |
| A hasonlító és a mondatrészkifejtő mellékmondat viszonya | 420 |
| A hasonlító mellékmondat alaki kérdései | 422 |
| A hasonlító mellékmondatok stilisztikai szerepe | 423 |
| A következményes mellékmondat | 424 |
| A következményes mellékmondat fogalma, jelentései | 424 |
| A következményes és a mondatrészkifejtő mellékmondatok viszonya | 425 |
| A következményes mellékmondat alaki kérdései | 426 |
| A következményes mellékmondatok stilisztikai szerepe | 428 |
| Irodalom | 429 |
| A mellérendelt mondatok | 430 |
| A mellérendelt mondatok fajai, alaki kérdései | 430 |
| A kapcsolatos mondatok | 430 |
| Az ellentétes mondatok | 433 |
| A szembeállító (egyszerű) ellentétes mellérendelés | 433 |
| A kizáró (ellentmondó) ellentétes mellérendelés | 434 |
| A megszorító utótagú ellentétes mellérendelés | 435 |
| A választó mondatok | 436 |
| A következtető utótagú mondatok | 437 |
| A magyarázó utótagú mondatok | 439 |
| Az okádó magyarázó mellérendelés | 439 |
| A kifejtő (helyreigazító) magyarázó mellérendelés | 440 |
| Irodalom | 441 |
| A többszörösen összetett mondat | 442 |
| Irodalom | 444 |
| A mondatszerkesztésnek önálló hangtesttel nem bíró eszközei | 446 |
| A hangsúly | 446 |
| Az értelmi hangsúly | 446 |
| Az érzelmi hangsúly | 447 |
| A ritmikai hangsúly | 447 |
| A hanglejtés | 448 |
| Az értelmi hanglejtés | 448 |
| Az érzelmi hanglejtés | 449 |
| A szórend | 450 |
| A szórend fogalma | 450 |
| Az egyes szófajok szórendi helye | 450 |
| A szószerkezetek belső szórendje | 452 |
| A mondat szórendi fölépítése | 453 |
| Egyes mondatfajták szórendi kérdései | 454 |
| A beszédszünet | 455 |
| Irodalom | 456 |
