| Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 571 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 41014. |
| Előszó | 5 |
| A szófajok (írta: Velcsov Mártonné) | 9 |
| A szófajok általános kérdései | 11 |
| A mai magyar nyelv szófaji rendszere | 13 |
| Átmeneti és kereszteződő szófajkategóriák; kettős, hármas szófajúság | 14 |
| Irodalom | 16 |
| Az ige | 17 |
| Az ige fogalma | 17 |
| Az ige mondatbeli szerepe | 18 |
| Az ige fajai | 18 |
| Az igék kapcsolata más szófajokkal | 23 |
| Irodalom | 24 |
| A névszók | 25 |
| A névszók általános kérdései | 25 |
| A főnév | 26 |
| A főnévi igenév | 26 |
| A melléknév | 32 |
| A melléknévi igenév | 36 |
| A számnév | 38 |
| A névmás | 42 |
| Irodalom | 55 |
| A határozószók | 57 |
| A határozószók közös tulajdonságai | 57 |
| A határozószó fajai | 57 |
| A valóságos határozószó | 58 |
| A határozói igenév | 61 |
| A módosítószó | 63 |
| Az igekötő | 65 |
| Az igekötő jelentései | 66 |
| A határozószók helyesírási kérdései | 68 |
| Irodalom | 68 |
| A viszonyszók | 70 |
| A névelő | 70 |
| A névutó | 76 |
| A kötőszó | 78 |
| Irodalom | 81 |
| Az indulatszók | 82 |
| Az indulatszó fogalma, fajtái | 82 |
| Az indulatszók kapcsolata más szófajokkal | 83 |
| Az indulatszók hangalakja, hangsúlyozása, toldalékolása | 83 |
| Irodalom | 83 |
| Alaktan | 85 |
| A szóelemek általános kérdései | 87 |
| A szóelem fogalma | 87 |
| A szóelemek fajtái | 87 |
| A szóelemek kapcsolódása | 89 |
| A szótövek részletes vizsgálata | 96 |
| Az igetövek | 96 |
| A névszótövek | 102 |
| Irodalom | 113 |
| A szóalkotás módjai | 114 |
| A szóképzés | 114 |
| A szóképzés fogalma | 114 |
| Az alapszó | 115 |
| A képző | 116 |
| A képzők részletes vizsgálata | 121 |
| A képzett szók helyesírási kérdései | 149 |
| Irodalom | 149 |
| A szóösszetétel | 151 |
| A szóösszetétel fogalma | 151 |
| Az összetett szók szerkezete | 152 |
| Az összetett szók alaki, jelentésbeli és hangsúlyozási sajátságai | 152 |
| Az összetett szók osztályozása | 153 |
| Az összetett szók részletes vizsgálata | 154 |
| Az összetett szók helyesírási kérdései | 155 |
| Irodalom | 163 |
| A szólakotás ritkább módjai | 166 |
| A szóelvonás | 166 |
| A szóhasadás | 167 |
| A mozaikszók alkotása | 167 |
| Irodalom | 169 |
| A ragozás | 170 |
| Az igeragozás | 170 |
| Általános kérdések | 170 |
| Az igemódok | 171 |
| Az igeidők | 173 |
| Az igemódok és az igeidők kapcsolata | 174 |
| A magyar igeragozási rendszerek | 174 |
| Az igeragozás helyesírási kérdései | 184 |
| Irodalom | 185 |
| A névszók ragozása | 186 |
| Általános kérdések | 186 |
| A névszók jelei | 186 |
| A névszói személyragozás | 190 |
| A névszói viszonyragozás | 196 |
| Irodalom | 204 |
| Mondattan (írta: Rácz Endre) | 205 |
| A mondattan tárgya | 207 |
| A magyar mondattan általános kérdései | 207 |
| Irodalom | 208 |
| A mondat fajtái | 210 |
| A mondta fajai szerkezetük szerint | 210 |
| A kijelentő, a felkiáltó, az óhatjó, a felszólító és a kérdő mondatok | 212 |
| Állító és tagadó mondatok | 222 |
| Irodalom | 226 |
| A mondat fő részei | 227 |
| Az alany | 230 |
| Az állítmány | 238 |
| Az alany és az állítmány egyeztetése | 248 |
| Irodalom | 255 |
| A szószerkezetek | 257 |
| A szószerkezetek fogalma | 257 |
| A szószerkezetek osztályozása | 257 |
| A szószerkezetcsoportok | 264 |
| A szószerkezetek mint a mondat két fő részének alkotóelemei - Szószerkezetek és mondatrészek | 266 |
| Irodalom | 269 |
| A bővítmények | 270 |
| A tárgy | 270 |
| A tárgy fogalma; a tárgyas szerkezet | 270 |
| A tárgy szófaja | 271 |
| A tárgy alakja | 273 |
| A tárgy fajtái | 274 |
| A tárgy és az igei állítmány kapcsolata | 278 |
| A tárgy elmaradásának esetei | 283 |
| Irodalom | 283 |
| A határozók | 285 |
| A határozók általános kérdései | 285 |
| A helyféle határozók | 294 |
| Az időféle határozók | 299 |
| Az állapotféle határozók | 305 |
| A módféle határozók | 316 |
| Az állandó határozók | 330 |
| Egyéb határozók | 332 |
| Irodalom | 334 |
| A jelzők | 336 |
| A jelzők általános kérdései | 336 |
| A minőségjelző | 337 |
| A mennyiségjelző | 342 |
| A birtokos jelző | 344 |
| Az értelmező jelző | 351 |
| Irodalom | 358 |
| A halmozott mondatrészek | 360 |
| A halmozott mondatrészek fogalma, mondatbeli szerepe | 360 |
| A halmozott mondatrészek fajai | 362 |
| A halmozott mondatrészek szófajai és alaki kérdései | 364 |
| Irodalom | 366 |
| Az összetett mondatok | 367 |
| Az alárendelt mondatok | 367 |
| Az alárendelt mondatok fajai, alaki kérdései | 367 |
| Irodalom | 368 |
| Mondatrészkifejező mellékmondatok | 369 |
| Az alanyi mellékmondat | 369 |
| Az állítmányi mellékmondat | 372 |
| A tárgyi mellékmondat | 375 |
| A határozói mellékmondatok | 381 |
| A jelzői mellékmondatok | 402 |
| Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok | 415 |
| A feltételes mellékmondat | 415 |
| A megengedő mellékmondat | 418 |
| A hasonlító mellékmondat | 422 |
| A következményes mellékmondat | 425 |
| Irodalom | 430 |
| A mellérendelt mondatok | 431 |
| A mellérendelt mondatok fajai, alaki kérdései | 431 |
| A kapcsolatos mondatok | 431 |
| Az ellentétes mondatok | 434 |
| A választó mondatok | 436 |
| A következtető utótagú mondatok | 438 |
| A magyarázó utótagú mondatok | 440 |
| Irodalom | 441 |
| A többszörösen összetett mondat | 443 |
| Irodalom | 443 |
| A mondatszerkezetének önálló hangtesttel nem bíró eszközei | 447 |
| A hangsúly | 447 |
| A hanglejtés | 449 |
| A szórend | 451 |
| A beszédszünet | 457 |
| Irodalom | 457 |
| A szókészlet (írta: Fábián Pál) | 459 |
| A szókészlet általános kérdései | 461 |
| A magyar szókészlet nagysága | 462 |
| Irodalom | 463 |
| A magyar szókészlet tagolódása | 464 |
| A szókészlet tagolódása a szavak társadalmi fontossága szerint | 465 |
| Irodalom | 467 |
| A tájszók | 468 |
| A tájszók és típusaik | 468 |
| A tájszók és az irodalmi nyelvi szavak viszonya | 469 |
| Irodalom | 470 |
| A szavaknak társadalmi rétegek szerinti megoszlása | 471 |
| A csoportnyelvek vagy szakszókincsek | 471 |
| A rétegnyelvek | 478 |
| A zsargon | 479 |
| Irodalom | 480 |
| A szavak megoszlása az élőnyelvi használathoz viszonyítva | 481 |
| Az archaizmusok | 481 |
| A neologizmusok | 482 |
| Irodalom | 484 |
| Az idegen szavak | 485 |
| Irodalom | 493 |
| Frazeológia | 494 |
| Szokványos kifejezésmódok | 495 |
| A szólások | 496 |
| A közmondások | 497 |
| A szállóigék | 497 |
| Irodalom | 498 |
| Az egyén szókincse | 499 |
| Irodalom | 499 |
| A jelentéstan (írta: Bencédy József) | 501 |
| Bevezetés | 503 |
| A jelentéstan általános kérdése | 505 |
| Irodalom | 506 |
| A szó funkciója: a jelentés | 507 |
| A hangalak és a tartalom (jelentés) viszonya | 508 |
| A valóság és a tartalom viszonya | 513 |
| Mi a jelentés? | 514 |
| Jelentéskör, jelentéstartalom, állandó és alkalmi jelentés | 515 |
| Irodalom | 518 |
| A szavak típusai jelentésük szempontjából (Hangalak és jelentés viszonya szerint) | 519 |
| Egy- és több jelentésű szavak | 519 |
| Azonos alakú és rokon értelmű szavak | 535 |
| Irodalom | 544 |
| A szóhangulat | 545 |
| Irodalom | 551 |
| A tulajdonnév | 552 |
| Irodalom | 555 |
| A példaanyag forrásául szolgáló gyakrabban idézett művek rövidítései | 556 |
A borító kissé foltos, elszíneződött. A lapélek enyhén foltosak.
Könyvtári könyv volt. A lapélek enyhén foltosak.
