Előszó
Részlet a könyvből:
Zimmer, a gőzmalmos, odaszólt az asztalához :
- Csinálunk egy százast, tanácsnok úr?
- Nem, köszönöm! - felijedve vágta oda s mindjárt érezte is, hogy ez kissé nyers...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Zimmer, a gőzmalmos, odaszólt az asztalához :
- Csinálunk egy százast, tanácsnok úr?
- Nem, köszönöm! - felijedve vágta oda s mindjárt érezte is, hogy ez kissé nyers volt. A gőzmalmossal kár rosszba lenni. Erőltetve ásított és átment a billiárdhoz.
- Hogy áll a névváltoztatási dolga, Zimmer úr? - s vállára tette a kezét urambátyámosan, bár fiatalabb volt jóval.
Zimmer dákó és kréta után nyúlt.
- Folyik. Rendben lesz. Závodyra kértem, de ha nem adják meg az ipszilont, akkor Zákány. Frontharcos vagyok. A héten felmegyek Pestre.
- Aha, aha Závody... jól hangzik.
Visszament az asztalához. Még gondolta: már össze kéne tegeződni ezzel a Zimmerrel, na majd-majd - s leült.
Hét óra óta ült itt, - bécsiszeletet evett és túróstésztát s megivott kétszer három decit - noha jól tudta, hogy Fabricziék csak nyolc után jönnek be. Este otthon esznek a szállodában, hideget. Takarékosak.
Szombat lévén már jöttek néhányan, családok is. Utóbb nagyon felkapták a kávéházi életet és a Fehérkoronás úgy gondolta, hogy jövőre, legalább szombat esténként, tánc lesz. Beleznás ügyvédék itt is vacsoráztak, két lányostól. Az ügy véd bizalmaskodva csippentett neki a szemivel s tenyér mögül átszólt.
Vissza 
