Faipari anyagismeret III.

Előszó

A földön ismeretes anyagokat két nagy csoportra oszthatjuk: a szervetlen (anorganikus) és a szerves (organikus) anyagok csoportjára. Először főle a legegyszerűbb szervetlen anyagok és vegyületek váltak ismeretessé, a szerves vegyületek elkülönítése csak a XVII. században sikerült. Egyes mezőgazdasági termékek feldolgozásával kapcsolatban már ezt megelőzően is állitottak elő szerves vegyületeket (pl. cukortartalmú levek erjesztésével alkoholos italokat), de nem tiszta állapotban. A XVI. században fedezték fel a benzoesavat és a borostyánkőssavat. A XVII. század második felében Scheele fedezett fel több más, a természetben előforduló, ill. képződő vegyületeket fedeztek fel, és mivel tulajdonságaik lényegesen különböztek az eddig ismert "ásványi" szervetlen anyagoktó, megkülönböztetésül bevezették a szerves vegyületek fogalmát.
Mivel az első szerves vegyületeket állati vagy növényi szervezetekből nyerték, sokáig az a nézet uralkodott, hogy szerves vegyületeket csak élő szervezet tud előállítani, keletkezésükhöz "életerő" szükséges. Liebig és Wöhler tudósok munkája nyomán bizonyosodott be, hogy az "életerő"-elmélet nem helytálló. A szerves kémia fejlődését gátló vitalista elméletet Wöhler forradalmi felfedezése döntötte meg. 1824-ben a diciánt (szervetlen vegyület) mesterséges úton hidrolizissel oxálsavvá (sóskasavvá), majd 1828-ban az ammónium-cianátot karbamiddá alakította át.
Ezek után a vegyületeket összetételük alapján csoportosították, szerves vegyületeknek azokat a vegyületeket tekintették, amelyek szenet tartalmaznak. Így a szerves kémia a szén vegyületeivel, a szervetlen kémia pedig a többi elem vegyületeivel foglalkozik.
Természetesen a határvonal nem egészen éles a szervetlen és a szerves kémia között. A szervetlen vegyületek között is találhatunk szénnel alkotott vegyületeket, pl.: szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO2), szénsav (H2CO3), ciánsav (HOCN), valamint ezek sói.
A szénvegyületeknek a többi elem vegyületeitől való ilyen elválasztása - a szerves vegyületek igen nagy száma miatt - feltétlenül indokolt. Jelenlegi ismereteink szerint a szerves vegyületek száma meghaladja a 2 millióit, és ezen vegyületek legnagyobbrészt ipari eljárásokkal állítják elő szintetikus reakciókkal. A szervetlen vegyületek száma kb. 50 ezerre becsülhető. Vissza