| I. kötet | |
| A fajkeletkezés felfogásának fejlődése. Történeti vázlat | |
| Fajok keletkezése | |
| Bevezetés | 3 |
| Változás a háziasítás közben | 9 |
| A változóság okai | |
| A szokásnak és egyes részek használásának vagy nemhasználásának hatásai | |
| Viszonos változás | |
| Öröklődés | |
| Házi fajták jellege | |
| Fajták és fajok megkülönböztetésének a nehézsége | |
| Házi fajták eredete egy vagy több fajból | |
| Házi galambok, különbségeik és eredetük | |
| A kiválasztás régebben követett elvei és azok hatása | |
| Tervszerű és öntudatlan kiválasztás | |
| Házi termékeink ismeretlen eredete | |
| Az ember kiválasztó hatalmára kedvező körülmények | |
| Változás a természet ölén | 47 |
| Változóság | |
| Egyéni különbségek | |
| Kétes fajok | |
| Igen elterjedt, nagyon szétszóródott és közönséges fajok változnak leginkább | |
| A nagyobb génuszok fajai minden vidéken gyakrabban változnak, mint a kisebb génuszok fajai | |
| A nagyobb génuszok számos faja annyiban hasonlít a fajtákhoz, hogy egymásnak igen közeli, de nem egyenlő ízű rokona és hogy az elterjedési vidéke korlátozott | |
| Küzdelem a létért | 67 |
| Kapcsolata a természetes kiválasztással | |
| A kifejezés tág értelemben való használata | |
| A szaporodás mértani aránya | |
| A honosított állatok és növények rohamos elszaporodása | |
| Az elszaporodás akadályainak természete | |
| Egyetemes verseny | |
| Az éghajlat hatásai | |
| Az egyének számában rejlő védelem | |
| Valamennyi állat és növény bonyolult kapcsolatai az egész természetben | |
| Legkeményebb a létért való küzdelem ugyanazon faj egyénei és fajtái között: gyakran kemény a küzdelem ugyanazon génusz fajai között is | |
| Az egyik organizmus kapcsolata a másik organizmussal a legfontosabb kapcsolat | |
| A természetes kiválasztás, vagy a legalkalmasabbak megmaradása | 86 |
| A természetes kiválasztás. | |
| hatalma az emberi kiválasztáshoz képest | |
| hatalma a csekély fontosságú jellegzővonásokon | |
| hatalma minden korú és mindkét nembeli egyéneken | |
| Nemi kiválasztás | |
| A kereszteződés általánossága egyazon faj egyénei között | |
| A természetes kiválasztás eredményeire nézve kedvező és kedvezőtlen körülmények, még pedig, a kereszteződés, az elszigetelődés, az egyének száma | |
| Lassu hatás | |
| Kipusztulás a természetes kiválasztás következtében | |
| A jellegbeli eltérülés, kapcsolatban bármely kis terület lakóinak a különféleségével és a honosítással | |
| A természetes kiválasztás hatása jellegbeli eltérülés és kipusztulás útján a közös szülők leszármazottjaira | |
| Ez magyarázza meg valamennyi szerves lény csoportokba való sorakozását | |
| Szervezeti fejlődés | |
| Alsórendű formák megmaradása | |
| Jellegbeli összehajlás | |
| Fajok határtalan sokasodása | |
| Összefoglalás | |
| A változás törvényei | 145 |
| Vátlozó körülmények hatásai | |
| A használás és nemhasználás kapcsolatban a természetes kiválasztással; a repülés és látás szervei | |
| Meghonosodás | |
| Viszonos változás | |
| A növés kártalanítása és gazdaságossága | |
| Álviszonosságok | |
| A többszörös, csökevényes és alacsony szervezetű struktúrák változók | |
| A szokatlanul kifejlődött részek rendkivül változók; a faji jellegek változóbbak, mint a generikusak; a másodrendű nemi jellegek változók | |
| Egyazon génusz fajai analóg módon változnak | |
| Visszaütés rég elveszett jellegzővonásokra | |
| Összefoglalás | |
| Az elmélet nehézségei | 182 |
| A módosulással járó leszármazási elmélet nehézségei | |
| Az átmeneti fajták hiánya vagy ritkasága | |
| Átemenetek az életmódban | |
| Különféle szokások ugyanabban a fajban | |
| Fajok, amelyeknek szokásai nagyon eltérők rokonaik szokásaitól | |
| Rendkívül tökéletes szervek | |
| Átmeneti módok | |
| Nehéz esetek | |
| Natura non facit saltum | |
| Csekély jelentőségű szervek | |
| Szervek, amelyek nem minden esetben teljesen tökéletesek | |
| A tipusegység és a létföltételek törvénye benne foglaltatik a természetes kiválasztás elméletében | |
| Különféle kifogások a természetes kiválasztás elmélete ellen | 229 |
| Hosszuéletüség | |
| Oly módosulások, amelyek nem szükségképen egyidejűek | |
| Oly módosulások, a melyek látszólag nem közvetetlenül hasznosak | |
| Fokozatos fejlődés | |
| Legállandóbbak oly jellegzővonások, amelyeknek csekély a funkcióbeli fontosságuk | |
| A természetes kiválasztás állítólag nem elegendő a hasznos struktúrák kezdő állapotainak megmagyarázására | |
| Oly okok, amelyek zavarják hasznos struktúráknak a természetes kiválasztás útján való megszerzését | |
| A funkciók megváltozásával együttjáró struktúrabeli fokozatok | |
| Ugyanazon osztály tagjainak igen különböző szervei egyazon forrásból fejlődnek | |
| Okok, amelyeknél fogva nem hiszünk nagy és hirtelen módosulásokban | |
| II. kötet | |
| Ösztön | 5 |
| Ösztönök összehasonlíthatók szokásokkal, de egészen más eredetűek | |
| Az ösztönök fokozatosak | |
| Levéltetvek és hangyák | |
| Az ösztönök változók | |
| Házi ösztönök és eredetük | |
| A kakuk, a Molothrus, a strucc és az élősdi méhek természetes ösztönei | |
| Rabszolgatartó hangyák | |
| A mézelő méh és sejtkészítő ösztöne | |
| Az ösztön és a sturktúra változásai nem szükségszerűen egyeidejűek | |
| Az ösztönök természetes kiválasztására vonatkozó elmélet nehézségei | |
| Semleges vagy terméketlen rovarok | |
| Összefoglalás | |
| Korcsképződés | 46 |
| Különbség az első kereszteződés és a korcsok terméketlensége között | |
| A terméketlenség foka változó; nem egyetemes; a közeli keveredés növeli,a háziasítás csökkenti | |
| A korcsok terméketlenségét szabályozó törvények | |
| A terméketlenség nem különleges sajátosság, hanem véletlenül együtt jár más különbségekkel, és nem a természetes kiválasztás halmozza fel | |
| Az első kereszteződések és a korcsok terméketlenségének okai | |
| Párhuzam a megváltozott életkörülmények és a kereszteződés hatásai között | |
| Dimorphismus és trimorphismus | |
| A kereszteződő fajták és fattyú utódaik termékenysége nem egyetemes | |
| Korcsok és fattyúk összehasonlítása, függetlenül termékenységüktől | |
| Összefoglalás | |
| A geológiai adatok tökéletlenségéről | 87 |
| Közbenső fajták hiányáról manapság | |
| A kipusztult közbenső fajták természetéről; a számukról | |
| Az időtartamról, a denudáció és a lerakódás arányához képest | |
| Az időtartamról, években kifejezve | |
| Paleontológiai gyüjteményeink szegényességéről | |
| A geológiai formációk szaggatottságáról | |
| A gránitos felületek denudációjáról | |
| Közbenső fajták hiányáról valamennyi formációban | |
| Fajcsoportok hirtelen megjelenéséről | |
| Hirtelen megjelenésükről a legmélyebb, ismeretes, ásatagtartalmú rétegekben | |
| A lakható föld régisége | |
| Szerves lények geológiai egymásutánjáról | 122 |
| Uj fajok lassú és fokozatos megjelenéséről | |
| Változásuk különböző arányairól | |
| Egyszer elveszett fajok újra nem jelentkeznek | |
| Fajcsoportok megjelenését és eltünését ugyanazok az általános szabályok határozzák meg, mint az egyes fajokét | |
| A kipusztulásról | |
| Az életformák egyidejű változásairól világszerte | |
| Kipusztult fajok rokonságáról egymással és élő fajokkal | |
| Régi formák fejlődési állapotáról | |
| Ugyanazoknak a tipusoknak egymásutánjáról ugyanazokon a területeken | |
| Az előbbi és a jelen fejezet összefoglalása | |
| A geográfiai eloszlás | 156 |
| A mai eloszlás nem tulajdonítható a fizikai körülmények különbségeinek | |
| A korlátok fontossága | |
| Ugyanazon kontinens termékeinek a rokonsága | |
| Termetési középpontok | |
| A szétszóródás eszközei: éghajlati változások, a terület szintjének változásai és alkalmi eszközök | |
| Szétszóródás a jégkorszak alatt | |
| Váltakozó jégkorszakok északon és délen | |
| Geográfiai eloszlás (folytatás) | 190 |
| Édesvizi termékek eloszlása | |
| Óceáni szigetek lakóiról | |
| Békafélék és szárazföldi emlősök hiánya | |
| Szigetlakók kapcsolatáról a legközelebbi szárazföld lakóival | |
| A legközelebbi forrásból való gyarmatosítás későbbi módosulással | |
| A két utolsó fejezet összefoglalása | |
| Szerves lények kölcsönös rokonsága. Morphológia. Embryológia. Csökevényes szervek | 216 |
| Osztályozás: csoportoknak alárendelt csoprotok | |
| Természetes rendszer | |
| Az osztályozás szabályai és nehézségei, a módosulással járó leszármazási elmélet magyarázatában | |
| Fajták osztályozsáa | |
| Leszármazás mindig szerepel az osztályozásnál | |
| Analóg vagy alkalmazkodásra képes jellegzővonások | |
| Általános, bonyolult és szétsugárzó rokonság | |
| A kipusztulás szétválasztja és elhatárolja a cosportokat | |
| Morphológia: ugyanannak az osztálynak a tagjai között, ugynannak az egyénnek a részei között | |
| Embryológia: törvényeit az magyarázza, hogy változások nem következnek be korai életkorban, és megfelelő életkorra öröklődnek át | |
| Csökevényes szervek: eredetöknek magyarázata | |
| Összefoglalás | |
| Összefoglalás és befejezés | 272 |
| A természetes kiválasztás elmélete ellen felhozott ellenvetések összefoglalása | |
| Az elmélet mellett szóló általános és különös körülmények összefoglalása | |
| A fajok változhatatlanságába vetett közhitnek az okai | |
| Mennyire terjeszthető ki a természetes kiválasztás elmélete? | |
| Elfogadásának következményei a természetrajz tanulmányozását illetően | |
| Befejező megjegyzések | |
Folytatás Microsoft-tal