Fülszöveg
Joggal feltételezhetnénk, hogy ha valaki a huszadik században élte le életét, s ráadásul hetvenöt év adatott neki, akkor fordulatos, érdekes utat tett meg. Vladimír Holan (1905-1980) pályafutása azonban cáfolja ezt a vélekedést - némi túlzással azt mondhatjuk, hogy nem történt vele semmi. Tanulmányai befejezése után hivatalnokként dolgozott, de ez a munka a legkevésbé sem elégítette ki, s már 1933-ban, huszonnyolc évesen nyugdíjba vonult. Részt vállalt két irodalmi lap szerkesztésében, ellátogatott Itáliába és Franciaországba, s amikor 1948-ban Csehszlovákiában is diadalmaskodott a kommunista diktatúra, eltűnt a kíváncsi tekintetek elől, nagyvárosi remeteként élt tovább Prága Kampa nevű negyedében. Hazája 1968. évi megszállását követően jószerivel ki se lépett a lakásból, lánya 1977-ben bekövetkezett halála után pedig a tollat is letette, szótlanul várta a végső elnémulást. Aki tudni szeretné, ki volt, mit gondolt, mit érzett, csak a műveiből kaphat választ a fölmerülő kérdésekre....
Tovább
Fülszöveg
Joggal feltételezhetnénk, hogy ha valaki a huszadik században élte le életét, s ráadásul hetvenöt év adatott neki, akkor fordulatos, érdekes utat tett meg. Vladimír Holan (1905-1980) pályafutása azonban cáfolja ezt a vélekedést - némi túlzással azt mondhatjuk, hogy nem történt vele semmi. Tanulmányai befejezése után hivatalnokként dolgozott, de ez a munka a legkevésbé sem elégítette ki, s már 1933-ban, huszonnyolc évesen nyugdíjba vonult. Részt vállalt két irodalmi lap szerkesztésében, ellátogatott Itáliába és Franciaországba, s amikor 1948-ban Csehszlovákiában is diadalmaskodott a kommunista diktatúra, eltűnt a kíváncsi tekintetek elől, nagyvárosi remeteként élt tovább Prága Kampa nevű negyedében. Hazája 1968. évi megszállását követően jószerivel ki se lépett a lakásból, lánya 1977-ben bekövetkezett halála után pedig a tollat is letette, szótlanul várta a végső elnémulást. Aki tudni szeretné, ki volt, mit gondolt, mit érzett, csak a műveiből kaphat választ a fölmerülő kérdésekre.
Ha Vladimír Holanról szólva azt hangsúlyozzuk, hogy a huszadik századi cseh költészet talán legjelentősebb, világirodalmi rangú alkotóját - József Attila és Pilinszky János szellemi rokonát - tisztelhetjük személyében, akkor azonnal hozzá kell tennünk, hogy a líra egyetemes történetének egyik legkülönösebb, legnehezebben megközelíthető alkotójáról beszélünk. Költői univerzumába belépve olyan érzésünk támad, mintha egy titkos naplót olvasnánk, amely nem eseményeket rögzít, hanem a naplóíró önmagával és a világgal folytatott beszélgetéseit - és kegyetlenül őszinte önvallomásokat, kínzó kételyektől áthatott töürengéseket. E beszélgetések és töprengések meghatározó témája az emberi lét misztériuma, amely a költővel együtt mindannyiunkat kérdések megfogalmazására és válaszok keresésére kényszerít. Miként ragadható meg életünk értelme? Milyen távlatot adhat létezésünknek a halál? Mi végre van a fájdalom? Milyen esélyei vannak a szeretetnek és a szerelemnek a mulandó világban? Holan reflexív és meditatív, a nyelvi eszközök és a képalkotás tekintetében is rendkívül szuggesztív költészete egy olyan párbeszéd lehetőségét kínálja az olvasónak, melynek során jobban megértheti önmagát és a világot.
Jelen kötet versei magyarul először olvashatóak.
Vissza