A dBASE és a PROP-BASE adatbázis-kezelő rendszerek kézikönyve

Fülszöveg

A dBASE II és a PROP-BASE adatbázis-kezelő rendszer mikroszámítógépre készült. Ezek az adatbázis-kezelők lehetővé teszik az adatok kényelmes kezelését - adatbázisok létrehozása, azok egyszerű módosíthatósága, továbbá nagyfokú programozhatóságuk és fejlett belső automatikájuk révén.
A kézirat elkészítésének idején hazánkban a dBASE II 2.3. számú változata és a PROP-BASE rendszer a legelterjedtebb, így ezek teljes ismertetését tartalmazza e könyv. (Az említetteknél előbbi változatok valamivel kevesebb, a későbbiek valamivel több szolgáltatást nyújtanak.) Mindkét adatbázis-kezelő használata középiskolai végzettség esetén minimális számítástechnikai ismeretekkel is elsajátítható. Természetesen ismerni kell hozzá az adott számítógép kezelését és tulajdonságait.
A kezdők aránylag gyorsan megtanulhatnak értékes és használható programokat készíteni a könyvben közölt ismeretek alapján. Azok, akik már programoztak más nyelveken, könnyedén elsajátíthatják az adatbázis-kezelő rendszer használatát.
A könyv három fő részből áll:
Az első rész ismerteti az előbbiekben említett adatbázis-kezelő rendszerek szerkezetét és nyelvi jellemzőit. Gyakorlott programozók ebben a részben megismerhetik a rendszer sajátosságait. Akik most tanulnak programozni, megfelelő ismereteket meríthetnek belőle a további anyagrészek megértéséhez is.
A második rész az adatbázisok létrehozásától a feldolgozott adatok megjelenítéséig a rendszer alkalmazásának igényei szerint mutatja be a parancsok adta lehetőségekt egy-egy adott felhasználási környezetben.
A harmadik rész a két adatbázis-kezelő rendszer parancsait tartalmazza alfabetikus sorrendben, részletes leírásukkal. Az első két részben megismert parancsok összes formáját megtalálhatja itt az olvasó.
A függelék tartalmazza a parancsok, műveletek, beépített függvények pár szavas magyarázatokat adó listáit és a hibaüzenetek felsorolását. A könyv anyagának tanulmányozását célszerű a 18. fejezettel kezdeni, ugyanis a legfontosabb fogalmakat és a téma tárgyalása során használt jelöléseket foglalja össze.
Az adatbázis-kezelő rendszer üzenetei a könyv összes példájában angol és magyar nyelven is szerepelnek, a valóságban természetesen csak az alkalmazott rendszerre jellemző nyelvűek lehetnek.
Ötleteivel hasznos segítséget nyújtott Styaszni Gyula és Sallai László. Köszönetet mondok Pogány Csabának a kötelező lektori feladatot jóval meghaladó lelkiismeretes, alapos munkájáért és számos javaslatáért, amelyeket igyekeztem értékesíteni; továbbá a kiadónak, hogy a szerkesztésben is értékes segítséget nyújtott, és könyvem kiadását lehetővé tette. Külön köszönet illeti Pető Endrét, akinek közreműködése nélkül ez a könyv nem készülhetett volna el. Vissza