1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gyakorlati neurológia és neuroanatómia

Egyetemi tankönyv

Szerző

Kiadó: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 394 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 19 cm
ISBN: 978-963-226-302-1
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókkal, illusztrációkkal. Tankönyvi szám: 3365.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A klinikai idegtudományok három ága - az ideggyógyászat (neurológia), az elmegyógyászat (pszichiátria), és az idegsebészet (neurokirurgia) - az elmúlt évtizedekben hazánkban is elkülönült, önálló... Tovább

Előszó

A klinikai idegtudományok három ága - az ideggyógyászat (neurológia), az elmegyógyászat (pszichiátria), és az idegsebészet (neurokirurgia) - az elmúlt évtizedekben hazánkban is elkülönült, önálló klinikai szakterületekké vált A komputerérában használható hasonlat, hogy a neurológus a „hardveres", a pszichiáter a „szoftveres". Szabatosabban fogalmazva, a neurológiához tradicionálisan az idegrendszer szerkezeti károsodásával magyarázható betegségek (beleértve magasabb idegműködések organikus eredetű zavarait is, mint aphasia, apraxia, különböző dementiák), míg a pszichiátriához a mentális zavarok (lásd DSM IV) tartoznak. Az ismeretek fejlődésével a határ elmosódni látszik, hiszen pl. a dopamin receptorok diszfunkciója egyaránt szerepet játszik Parkinson-kórban és skizofréniában, vagy másik oldalról közelítve a kérdést, „tisztán pszichiátriai" betegségekben (pl. skizofréniában, depresszióban) organikus eltérések (pl. bizonyos agyterületek atrophiája) igazolhatók.
A neurológiai, illetve pszichiátriai betegségek hátterében álló patofiziológiai-patológiai átfedések azonban nem moshatják el a két szakterület közötti határvonalat. Ezt többek között a pszichotikus betegek kezelésére vonatkozó jogszabályok, speciális terápiás eljárások (pl. pszichoterápia, hipnózis) is indokolják. Az sem mellékes szempont, hogy a két szakterület olyan mennyiségű tudást, információt halmozott fel, ami szükségszerűen specializálódást igényel. A klasszikus, „mindenhez értő" neuropszichiáterek ideje lejárt.
A neurológus fő feladata a szervi (strukturális) idegrendszeri betegségek diagnosztizálása és kezelése, illetve sokszor annak tisztázása, hogy az organikusnak látszó tünetek (szomatizációs zavarok) hátterében van-e a panaszokat indokló strukturális, esetleg genetikai, metabolikus vagy egyéb idegrendszeri diszfunkció. Vannak olyan nozológiai entitások (pl. migrén és egyéb primer fejfájások, benignus pozicionális paroxizmális vertigo, Parkinson-kór, esszenciális tremor), melyek diagnózisa az anamnézisen és a fizikális neurológiai vizsgálaton alapszik. Vissza

Tartalom

Első rész BEVEZETES ES PROPEDEUTIKA
Bevezetés 17
Rövidítések jegyzéke 19
1. fejezet Propedeutika 21
Neurológiai anamnézis felvételének főbb szempontjai 21
Neurológiai fizikális vizsgálat 25
Megtekintés 25
Tapintás 26
Meningeális izgalmi jelek vizsgálata 26
Agyidegek vizsgálata 27
Pupillareakciók vizsgálata 37
Követett szemmozgások vizsgálata 38
Tekintészavarok és oculocephalicus reflexek 41
Tekintésközpontok, pályarendszerek 41
Szédülésre panaszkodó beteg specifikus vizsgálati manőverei 42
Dix-Hallpike-manőver 42
Halmágyi-féle fejfordítási teszt („head impulse test") 43
Reflexek vizsgálata 43
Elemi motoros működések gerincvelői organizációja 43
Fiziológiás ín(nyújtási) reflexek 46
Felületes reflexek (szinonimák: idegen- vagy bőrreflexek) 48
Jendrassik-műfogás 49
Felső mozgató neuron károsodására utaló reflexek/jelek 49
Reflexválaszok értékelése 50
Motorium vizsgálata 51
Izomtónus vizsgálata 51
Izomerő vizsgálata 52
Motoros rendszer neuroanatómiája 57
Bénulás (paresis, plegia) 62
Sensibilitas vizsgálata 63
Sensibilitas klinikai vizsgálata 63
Érzőpályák neuroanatómiája 65
Egyéb fizikális jelek 68
Állás és járás vizsgálata 68
Állás vizsgálata 68
Járás vizsgálata 69
Tartási (poszturális) instabilitás vizsgálata 71
Testtartás szabályozásának neuroanatómiája 72
Végtagataxia vizsgálata 72
Szenzoros (spinális) ataxia vizsgálata 74
Tremor vizsgálata 74
Beszédzavarok 75
Beszéd neuroanatómiai vonatkozásai 75
Aphasiák 77
Dysarthria 78
Dysphonia 78
Egyéb eredetű beszédzavarok 79
Autonóm (vegetatív) idegrendszer tájékozódó vizsgálata 79
Supranuclearis hólyaginnervációs zavarok 79
„Overflow incontinence" - „ischuria paradoxa" 79
Pszichés státusz tájékozódó vizsgálata 79
A tudat vigilitási (hypnoid) és a tudat integratív zavarainak alapesetei 80
Formatio reticularis 80
Perzisztáló vegetatív állapot 81
Tudat éberségének zavarai (hypnoid tudatzavarok) 81
Tudat integrációs zavarai 82
Második rész RÉSZLETES NEUROLÓGIA ÉS KAPCSOLÓDÓNEUROANATÓMIA
2. fejezet Cerebrovascularis betegségek (stroke) 85
Transiens ischaemiás attack (TIA) 86
Ischaemiás stroke 86
Territoriális infarktusok 87
Vertebrobasilaris területi keringészavarok 89
Határzóna lágyulások 89
Lacunaris infarctusok 90
Akut ischaemiás stroke kezelése 90
Stroke-prevenció 92
Akut hypertensiv encephalopathiás crisis 93
Reverzibilis posterior leukoencephalopathia szindróma 93
Neglect jelenség 94
Vérzéses stroke (apoplexia cerebri), intracerebralis vérzések 95
Intracerebralis vérzések kezelése 95
Koponyaüri vénás (sinus) thrombosis 96
Subarachnoidealis vérzés 97
Subarachnoidealis vérzés tünetei és diagnózisa 97
Subarachnoidealis vérzés kezelése és utókezelése 99
Spinális vascularis laesiók 101
3. fejezet Dementiák 103
Enyhe szellemi hanyatlás 103
Alzheimer-kór
Alzheimer-kór etiológiájára vonatkozó nézetek 104
Kolinerg sejtcsoportok 106
Alzheimer-kór kialakulására hajlamosító tényezők 106
Alzheimer-kór klinikai tünetei és diagnózisa 107
Alzheimer-kór kezelése 108
Lewy-testes dementia (diffúz Lewy-test-betegség) 108
Frontotemporalis dementiák (frontotemporalis lebenyek degeneratiójához
köthető kórképek) 109
Vascularis dementia 110
Vascularis dementia kezelése 111
Antipsychotikumok használata primer dementiákban 111
Együttélés, törődés javasolt attitűdjei dementálódott betegekkel 111
Potenciálisan reverzibilis dementiák 112
Normál nyomású hydrocephalus („normál pressure hydrocephalus") 113
Neurolepticus malignus szindróma 114
4. fejezet Epilepsziás rohamok és az epilepszia (Janszky József, Komoly Sámuel) 117
Epilepsziás rohamok fajtái 118
Szimplex partialis rohamok 118
Komplex partialis rohamok 118
Generalizált rohamok (absence, epilepsziás generalizált myoclonus, grand mai roham) 118
Epilepsziás rohamok differenciáldiagnózisa 119
Pszichogén nem-epilepsziás roham (PNER) 119
Syncope 120
Akut epilepsziás rohamok okai 121
Első epilepsziás roham 121
Epilepszia (epilepszia szindrómák) 121
EEG szerepe az epilepszia diagnózisában 121
Epilepszia leggyakoribb okai 122
Epilepszia szindrómák 123
Epilepszia kezelése 124
Status epilepticus és kezelése 125
Nem konvulzív epilepsziás status (non-convulsiv status epilepticus) és kezelése 127
Poststroke epilepszia 127
5. fejezet Alvászavarok (Janszky József, Komoly Sámuel) 129
Insomnia (alvási elégtelenség) 129
Alvási elégtelenség terápiás aspektusai 130
Neurológiai alvászavarok 131
Obstruktív alvási apnoe szindróma 131
Nyugtalan lábak (restless legs, RLS) szindróma 133
Narcolepsia 134
6. fejezet Parkinson-kór és egyéb, akaratlan mozgászavarokkal járó betegségek 135
Parkinson-kór 135
A törzsdúcok funkcionális anatómiai pályarendszerei 135
Parkinson-kórban kialakuló funkcionális neuroanatómiai változások 138
Parkinson-kór gyakorisága és természetes lefolyása 139
Parkinson-kór tünetei 140
Parkinson-kór klinikai diagnózisának alappillérei 140
Parkinson-kór kezelése 141
Parkinson-plusz szindrómák (atípusosos Parkinson-betegségek
atípusosos parkinsonizmus) 142
Multiszisztémás atrophia 143
Progresszív supranuclearis paresis (PSP) 143
Corticobasalis degeneratio 144
Dystoniák 144
Fokális dystoniák 145
Generalizált dystoniák 145
Gyógyszerek indukálta mozgászavarok (tardiv dyskinesiák) 146
Wilson-kór (hepatolenticularis degeneratio) 146
Wilson-kór diagnózisa 147
Wilson-kór kezelése 147
7. fejezet Mozgatóneuron-betegségek 149
Amyotrophias lateral sderosis (ALS) 149
Spinalis izomatrophiák 150
8. fejezet Sderosis multiplex (SM) és neuromyelitis optica (Devic-betegség) 153
SM tüneteinek patológiai háttere 153
SM etiológiája, epidemiológiája, genetikája 154
SM tünetei, lefolyása és diagnózisa 155
SM gyógyszeres kezelése 157
Neuromyelitis optica (Devic-betegség) 158
9. fejezet Myasthenia gravis 161
Patogenezis, patomechanizmus 161
Tünetek és klinikai formák 162
Diagnózis 162
Terápia 164
10. fejezet Paraneoplasias idegrendszeri szindrómák 167
Paraneoplasias idegredszeri szindrómák diagnosztikájának alapelvei 168
Lambert-Eaton myastheniás szindróma (LEMS) 168
Néhány egyéb jellegzetes paraneoplasiás idegrendszeri szindróma 168
11. fejezet A környéki idegrendszer betegségei 171
Neuropathiákról általában 171
Neuropathiák epidemiológiája 171
Környéki idegrendszer szerkezete és működése 172
Perifériás ideg károsodásának morfológiai alaptípusai 173
Neuropathiák etiológiája 174
Neuropathiás tünetek jellegzetes eloszlása, a típusos esetek felismerése 174
Mononeuropathiák 176
Carpalis alagút szindróma 176
Egyéb mononeuropathiák 178
Thoracic outiét szindróma (TOS) 178
Dysimmun neuropathiák 178
Öröklődő neuropathiák 180
12. fejezet Fájdalom 181
Fájdalomról általában 181
Fájdalom neuroanatómiája 182
Neuropathiás fájdalom: környéki és központi idegrendszeri sérülés
és diszfunkció miatt kialakuló fájdalom 186
Neuropathiás fájdalom gyakorisága 187
Neuropathiás fájdalom kialakulásának patomechanizmusa 187
Centralis sensitisatio 188
Neuropathiás fájdalom diagnózisa és időbeli lefolyása 188
Neuropathiás fájdalom kezelési elvei 189
Neuralgiák 191
Trigeminus neuralgia 191
Glossopharyngeus neuralgia 192
Occipitális neuralgia 192
Néhány kevéssé ismert, karakterisztikus neuropathiás fájdalom szindróma 193
Fájdalmas vállövi izomatrophia 193
Atípusos arcfájdalom (krónikus idiopathiás arcfájdalom) 194
Temporo-mandibularis ízületi fájdalom 194
Otalgia 195
Komplex regionális fájdalom szindróma 195
13. fejezet Fejfájások és kezelésük 197
Fejfájásban szenvedő beteg kivizsgálásának alapelvei 198
Önálló fejfájás betegségek (primer fejfájások) 198
Migrén 198
Tensiós fejfájás 199
Trigemino-autonom fejfájások 199
Másodlagos, tüneti fejfájások 200
14. fejezet Degeneratív csigolya- és porckorongeltérések jelentősége
a neurológia szempontjából 203
Specifikus és nem specifikus derékfájás 204
Radiculopathiák 206
Ischias szindróma („ischialgia") 207
Cervicobrachialgia 208
Gerincmütét utáni fájdalom szindróma 209
15. fejezet Szédülés és szédülékenység 211
Vesztibularis rendszer funkcionális nuroanatómiája 211
Vestibulo-ocularis reflex 212
Vestibulo-spinalis reflex 212
Vestibulo-autonóm reflex 213
Szédülést panaszoló beteg vizsgálata 215
Szédülés időtartama, dinamikája 215
Szédülékenység nem priméren vestibularis okai 216
Szédüléshez társuló panaszok 216
Vertigóval és/vagy szédülésérzéssel járó leggyakoribb kórképek 216
Benignus paroxizmális pozícionális vertigo (BPPV) 216
Krónikus szubjektív szédülés 217
Centrális vestibularis kórképek 217
Neuritis vestibularis 218
Meniére-betegség 218
Vestibularis migrén („Migrénes vertigo") 218
Szédülés, szédülékenység kezelésének általános alapelvei 219
16. fejezet Neurotraumatológia 221
Koponyacsonttörések 221
Intracraniális-intracerebralis vérzéses szövődmények 221
Diffúz axonkárosodás 223
Traumát követő agyi ischaemiás károsodások 223
Traumás agykárosodás neuropszichiátriai következményei 224
17. fejezet Neuroonkológia 227
Primer és szekunder agydaganatok 227
Hypophysis és suprasellaris régió daganatai 230
Gerincdaganatok 230
18. fejezet Agyödéma és kezelése, intracranialis nyomásfokozódás, tömegeltolódások
és herniatiók 233
Agyödéma típusai 233
Agyödéma kezelése 233
Intracranialis nyomásfokozódás, tömegeltolódások és herniatiók 234
Liquorkeringési zavarok 235
19. fejezet Alkoholizmus, kábítószerek és idegrendszer 237
Alkoholizmus és az idegrendszer 237
Alkohol okozta idegrendszeri károsodások 237
Alkoholmegvonás tünetei és kezelése 237
Wernicke-encephalopathia, Wernicke-Korsakoff-szindróma 238
Kábítószerek és az idegrendszer 239
Opioidok és cannabinoidok 239
Endogén opioidok 239
Exogén opioidok 241
Endogén cannabinoidok 241
Exogén cannabinoidok 242
Egyéb, potenciálisan hozzászokáshoz vezető szerek 242
Kokain 242
Amphetaminok 243
Jutalmazó („reward") rendszer és a hozzászokás („addikció") 243
Nucleus accumbens 243
Limbicus-striatalis szabályozó kör („limbic striatal circuit") 244
Dopamin szerepe a jutalmazó („reward") rendszer működésében 245
Addikció mechanizmusa 245
20. fejezet Hypothalamo-hypophysis rendszer károsodásának tünetei 247
Hypothalamo-hypophysis rendszer neuroanatómiája 247
A hypothalamus afferentációja 248
Vér-agy-gát-mentes területek a hypothalamusban 248
Hypophysealis portális keringés 249
Hypothalamus és a neurohypophysis 249
Táplálékfelvétel szabályozása, a szervezet energia-egyensúlyának biztosítása 250
Hypothalamus és a napszaki ritmus 250
Hypothalamus és stressz 251
Globális hypothalamus szindrómák 251
Részleges hypothalamus szindrómák 251
Hypothalamus szerepe a só- és vízháztartás szabályozásában 251
Diabetes insipidus 252
Schwartz-Bartter-szindróma („Syndrome of inappropriate antidiuretic hormon secretion" -
SIADH) 252
Neurogén sóvesztő szindróma 253
Egyéb, hypothalamus-kárososdáshoz is köthető szindrómák 254
Szexuális tevékenység és a szexuális viselkedés hypothalamicus kontrollja 254
Pubertás praecox 254
Adiposogenitális dystrophia (Fröhlich-szindróma) 255
Obesitás, anorexia nervosa és bulimia 255
Növekedési zavarok (gigantismus, acromegalia, törpeség) 255
Hypothalamus szerepe a testhőmérséklet szabályozásában 255
Testhőmérséklet-szabályozás zavarai 255
Neurogén pulmonaris oedema 256
Kleine-Levin-szindróma 256
Chushing-betegség és Chushing-szindróma 256
Addison-kór 257
Hypophysis insuffitientia (hypopituitarismus) 257
21. fejezet Neuroinfektológia 259
Meningitisek 259
Akut bakteriális meningitis 259
Meningitis serosa 260
Ritkán előforduló meningitisek 260
Lyme-kór 261
Neurosyphilis 262
Abscessus cerebri 264
Encephalitisek 264
Herpes szimplex encephalitis 264
Kullancs encephalitis 265
Övsömör (herpes zoster) 265
Humán immunodeficientia vírus (HIV) fertőzéssel kapcsolatos
neurológiai komplikációk 266
PRION betegségek (transmissibilis spongiform encephalopathiák) 268
22. fejezet Vázizomzat betegségei 271
Vázizomzat betegségekben szenvedők vizsgálatának speciális szempontjai 271
Myopathiák „pozitív" és „negatív" tünetei 271
Myotonia 271
A myopathiák diagnosztikájának és differenciáldiagnosztikájának alapelvei 272
Néhány fontosabb muscularis dystrophia 273
Duchenne-féle muscularis dystrophia 273
Becker-féle muscularis dystrophia 273
Emery-Deifuss muscularis dystrophia 273
Dystrophia myotonica (1-es típus) 274
Dystrophia myotonica (2-es típus) 274
Facio-scapulo-humeralis muscularis dystrophia 274
Végtag-övi („limb-girdle") izomdystrophiák 274
Autoimmun-gyulladásos vázizomzat-betegségek 275
Metabolikus myopathiák 275
23. fejezet Neurogenetikai kitekintés és néhány fontosabb idegrendszeri
fejlődési rendellenesség 277
Huntington-kór 278
Friedreich-ataxia 278
Egyéb, progresszív ataxiával járó szindrómák (spinocerebellaris ataxiák - SCA) 278
Phakomatosisok 279
Leukodystrophiák 280
Mitochondrium betegségek 280
Fontosabb mitochondrium-betegségek 281
Foritosabb idegrendszeri fejlődési rendellenességek 282
Arnold-Chiari malformatio 282
Syringomyelia 283
Platybasia és basalis impressio (invaginatio) 283
Záródási zavarok (meningokele, enkephalokele, spina bifida) 284
Egyéb agyi fejlődési rendellenességek 284
24. fejezet Depresszió előfordulása neurológiai betegségekben 285
25. fejezet Függelék 289
Neurológiai diagnosztikában fontos vizsgáló módszerek 289
Komputertomográfia (CT) és mágneses rezonancia (MR) vizsgálat (Barsi Péter:) 289
Elektroencefalográfia (EEG) (Gyimesi Csilla:) 291
Elektromiográfia (EMG), elektroneurográfia (ENG) (Pfund Zoltán:) 293
Klinikai gyakorlatban használatos kiváltott válaszvizsgálatok (Nagy Ferenc:) 295
Alvásvizsgáló eljárások és indikációjuk (Faludi Béla:) 297
Ultrahangvizsgálatok a neurológiában (Szapáry László:) 298
Liquordiagnosztika (Bors László - Komoly Sámuel:) 300
Izombiopszia (Pál Endre:) 304
Esetleírások 305
Ischaemiás stroke (emollitio cerebri) 305
Vérzéses stroke (apoplexia cerebri) 305
Sderosis multiplex (SM) 306
Benignus paroxizmális pozicionális vertigo (BPPV) 306
Bell-paresis (perifériás faciális paresis) 306
Carpalis alagút szindróma 307
Néhány fontosabb diagnosztikus, illetve állapotrögzítő skála 307
Mini Mentái Skála 307
Pánikbetegség diagnosztikus kritériumai és tünetek 309
Krónikus szubjektív szédülés diagnosztikus kritériumai 309
DN4 kérdőív 310
Nyomásérzékeny pontok fibromyalgiában 311
Glasgow-kómaskála 311
Az agysérülés súlyosságának nemzetközi osztályozási rendje 311
NIH stroke-skála 312
Barthel-index 314
FIM 316
Tudatzavarban szenvedő beteg vizsgálati algoritmusa (nem traumás eredet) 317
Spedális neuroanatómiai összefoglalók 317
Agykérgi areák topográfiai felosztása Brodmann szerint 317
Asszociációs kérgi areák 321
Limbikus rendszer 325
Neuroendocrin hypothalamus 328
Autonóm idegrendszer hierarchiája 330
Biogén amin-tartalmú idegsejtek agyi topográfiája 331
26. fejezet Szószedetek 335
Neuroanatómiai szószedet 335
Neuroanatómiai szinonimák és megjegyzések 361
Neurológiai szószedet 363
Irodalom 377
Tárgymutató 381
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv