Magyar költők

Fülszöveg

"A poézis volt mindenütt, mind a régi, mind a mostani időkben, mind egyéb mesterségek közül legelső, mely a népeket vadságokból kivetkeztetvén, szelídségre, nemesebb erkölcsökre szoktatta; s elméjeket gyönyörködtetve világosítvány, a mélyebb tudományok elfogadására alkalmatosokká tette." /Batsányi János/

"A poézisrúl elmondhatjuk, hogy az nálunk ha szinte még érett korra nem jutott is, de már elérte ifjúságát egynehány esztendőtül fogva. Alig van a világnak oly nevezetes poétája, akit hazánk derék elméi meg ne próbáltak volna magyar köntösbe öltöztetni. Homér, Virgyil, Horátz, Ovid, Osszián, Milton, Young, Tasszó, Voltaire, Klopstock, Geszner, Herder s mások nálunk is találtak jeles fordítókra, ha bár azon eredeti nagy elméket utol nem érték is. De az eredeti poétáknak sem vagyunk szűkiben." /Pápay Sámuel/

"Rádai Gedeon, Generális Orczy, Faludi Ferenc, Gróf Teleki József éneklettek a magyar lant mellett, de az ő verseik nem jutottak sajtó alá. A szemérem, mely nem kevésbé retteg a tudatlanság bámulásától, mint a gonoszok mérges mosolygásoktól s a dölyf vállvonásaiktól, bátortalanokká tette őket munkáikat közrebocsátani. Horizonunkon egy gyönyörű új hajnal emelkedett fel, de még nehéz ködök késleltették a szép nappalnak fényfellövelését." /Kazinczy Ferenc/

"Gyöngyösi volt a szűk körű Parnassus usurpátora mindaddig, míg hosszú idő múlva, a versificátióval kezdetts véghezvitt változás a meg nem érdemlett polcról őtet lebuktatás. Faludi volt az első, ki szebb hangon s több lélekkel zengé verseit; Rádai mutatott utat a poétai lelkesedést idegen példányok által magasabbá s a poétai művet idegen szebb technika által kellemesebbé képezni; Orczy, Barcsay, Bessenyei franciákat kezdének követni, azalatt, míg Baróti Szabó, Rájnis és Révai görög lábak után mérsekelték nyelvünket, s Rómának gyermekeit több vagy kevesebb szerencsével utánozni próbálták." /Kölcsey Ferenc/

"Faludi és Amadé óta... alig akadt figyelemre méltó a magyar költészet terén.Az egész 18. század Orczyig úgyszólván meddő volt költői termelésben - nagy hallgatás az, melyet ő megszakít. Ha kiadja verseit íratásuk idejében: ma nemzeti irodalmunk újjászületését nem Bessenyeitől, hanem Orczytól számítnók.
Gvadányi... egyfelől Bessenyeivel francia minták után indulva, már-már Péczeliig haladt, másfelől Baróti Szabó s a klasszikusok nyomain az ódaköltő Virághoz emelkedett; míg a harmadik fészekből, Rádai Gedeon úttörő kísérletei óta, már egy Kazinczy emelgette szárnyait, sőt éppen az az irány, melyhez maga Gvadányi számítható - a Gyöngyösi-iskola -, egy Csokonaiban kezdte megtisztulni... Gvadányinak olyasmi sikerült, ami egynek sem haladottabb kortársai, egynek sem összes magyar elődei közül: csupa képzeletből egy-pár alakot teremteni." /Arany János/ Vissza